Alapvetően két ok tette szükségessé az egyéni vállalkozókra vonatkozó rendelkezések felülvizsgálatát: egyrészt az Európai Unió szabályozásával való összhang megteremtésének, másrészt a mintegy 20 éves szabályozás gyakorlati tapasztalatai érvényesítésének igénye.
- A belsőpiaci szolgáltatásról szóló 2006/123/EK irányelv a tagállamok számára 2009. év végére írta elő az irányelvnek megfelelő szabályozás kialakítását. Az alapvető különbség az, hogy az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény szabályozási rendszere engedélyezésen alapul, míg az irányelv alapján a vállalkozók csak bejelentik az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlására vonatkozó szándékukat.
- Az 1990. évi V. törvény alapján a tervezett székhely szerint illetékes körzetközponti jegyzőtől az okmányirodában lehet kérelmezni az egyéni vállalkozás alapítását, az egyéni vállalkozói igazolvány kiváltását. Csatolni kell a kérelemhez a törvényi kizáró okok hiányáról szóló eredeti igazolásokat, az okmányirodák érdemben vizsgálják például azt, hogy a kérelmező rendelkezik-e a tevékenységhez szükséges képesítéssel. A kérelem elintézésére jelenleg az általános ügyintézési határidő (egyszer meghosszabbítható 30 nap) vonatkozik. A tevékenység megkezdéséhez szükséges az egyéni vállalkozói igazolvány, amely kiváltásának illetéke 10 000 Ft és ez a dokumentum kizárólag az okmányirodában és csak személyesen vehető át, képviseletnek nincs helye. A változás-bejelentés is kizárólag személyesen kérhető és az esetleges igazolvány cseréért 3000 Ft illetéket kell fizetni.
- Az egyéni cégekre az 1990. évi V. törvénynek mindössze két §-a vonatkozik: az egyik szerint az egyéni vállalkozó bejegyezhető a cégjegyzékbe, a másik pedig lehetővé teszi egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá vagy egyszemélyes részvénytársasággá átalakulását. Így a gyakorlat az egyéni céget nem tekinti önálló jogalanynak, és a kis számú egyéni cég többségének célja a gazdasági társasággá átalakulás.
Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény hatálya kizárólag a Magyarországon letelepedett vállalkozókra terjed ki. A letelepedés a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény szerint: a gazdasági tevékenység ténylegesen és tartós, huzamos jelleggel történő folytatása erre a célra szolgáló vagy rendszeresített létesítmény, telep, iroda, üzlet vagy egyéb hely, rögzített felszerelés vagy berendezés útján. Néhány olyan tevékenységre nem terjed ki az új törvény hatálya, amelyek ugyan megfelelnek az előbbi meghatározásnak, de továbbra is indokolt a meglevő külön szabályozásuk fenntartása. Ilyen az őstermelő adójogi kategóriája, valamint a magán-állatorvosi, az ügyvédi, az egyéni szabadalmi ügyvivői, a közjegyzői, az önálló bírósági végrehajtói tevékenység.
Az egyéni vállalkozókra vonatkozó kizáró okok egy részénél nincs érdemi változás: korlátozottan cselekvőképesség, cselekvőképtelenség, bizonyos bűncselekmények miatti meghatározott büntetések, korlátlanul felelős tagság gazdasági társaságban. A jövőben viszont nem jelent kizáró okot a lejárt adó-, vám- vagy társadalombiztosítási járuléktartozás, mivel ezt nem az egyéni vállalkozói tevékenységtől való eltiltással, hanem a meglévő adójogi, végrehajtási szabályok alkalmazásával indokolt szankcionálni. Új rendelkezés, hogy nem lehet egyéni vállalkozó az, aki egyéni céget alapított, annak fennállásáig. Egyéni céget ugyanis csak egyéni vállalkozó alapíthat, ezután viszont az egyéni vállalkozói tevékenységét meg kell szüntetni az egyértelmű vagyoni és felelősségi viszonyok érdekében.
Az eljárás legfontosabb újdonsága, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdéséhez nem engedély, hanem bejelentés szükséges. Erre elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül kerülhet sor úgy, hogy az eljáró hatóság ingyenesen ügyfélkaput hoz létre az azzal nem rendelkező ügyfélnek. Arra is lehetőséget ad az új szabályozás, hogy a bejelentő kézbesítési megbízottja elektronikus levélcímét adja meg. Így az egyéni vállalkozó számára az e-mail címére érkező küldeményeket az a kézbesítési megbízott továbbítja, akinek megbízására és annak elfogadására vonatkozó teljes bizonyító erejű magánokiratot vagy közokiratot mellékeli. Kézbesítési megbízott bárki lehet. Valószínűleg az egyéni vállalkozók könyvelői és jogi képviselői vállalkoznak majd erre a feladatra, de egy rokon vagy szomszéd bevonását, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet igénybevételét sem zárja ki a szabályozás.
A bejelentést az erre a célra rendszeresített űrlapon kell megtenni, az űrlapot a rendszer csak akkor továbbítja, ha hiánytalanul kitöltötték. Az egyéni vállalkozói tevékenységhez kapcsolódó bejelentésekhez rendszeresített űrlapokról a 65/2009. (XII. 17.) IRM rendelet rendelkezik. Igazolást, engedélyt nem kell csatolni, hiszen az új szabályozás az utólagos ellenőrzésre épül. Így az érintett hatóságok között gyors, elektronikus, több ponton automatizált kommunikáció kezdődik, amelynek eredményeképpen az egyéni vállalkozó adószámot és statisztikai számjelet kap, majd néhány percen belül megtörténik bejegyzése az egyéni vállalkozók nyilvántartásába.
Ha engedélyköteles vagy bejelentés köteles tevékenységet folytatna az egyéni vállalkozó, akkor az engedélytől, bejelentéstől függetlenül megtörténik bejegyzése az egyéni vállalkozói nyilvántartásba, de a szóban forgó tevékenység végzését csak az engedély birtokában (illetve a bejelentés után) kezdheti meg.
Az új szabályozás értelmében az egyéni vállalkozó tevékenység megkezdésének és folytatásának nem feltétele az egyéni vállalkozói igazolvány kiváltása. A bejelentés megtételét követően az egyéni vállalkozó igazolást kap nyilvántartásba vételéről. Ezzel az igazolással bizonyíthatja, hogy mikor tette meg a bejelentést, milyen székhelyre (telephelyre, fióktelepre), milyen fő és egyéb tevékenységre és milyen adószámmal, statisztikai számjellel és nyilvántartási számmal vették fel az egyéni vállalkozók nyilvántartásába. Emellett a nyilvántartás legfontosabb adatai az Interneten folyamatosan és ingyenesen bárki számára hozzáférhetőek. Ha mindezek mellett az egyéni vállalkozó szükségesnek tartja, hogy legyen egyéni vállalkozói igazolványa is, kérheti ilyen igazolvány kiállítását, de ez nem feltétele tevékenysége megkezdésének, folytatásának. Az igazolvány kiállításának díja 10 000 Ft, a változás miatti csere díja 3000 Ft, egyéb ok miatti csere díja 5000 Ft. Az egyéni vállalkozói igazolvány kiállításáról, kiadásáról, pótlásáról, cseréjéről, bevonásáról, visszavonásáról, érvénytelenségéről, formájáról és adattartalmáról a 66/2009. (XII. 17.) IRM rendelet szól.
Elektronikus űrlapon kell bejelenteni a változástól számított 15 napon belül a nyilvántartásban szereplő adatok változását is, ideértve a vállalkozói tevékenység megszűntetésének szándékát is.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
