Barta-Gyurkó Brigitta[1]: Az alternatív gazdasági modellek jelentősége környezetpolitikai szempontból[1] (IAS, 2019/4., 167-180. o.)
1. Bevezető gondolatok
A természeti erőforrások meggondolatlan és vég nélküli pazarlása olyan környezeti károkat okozott, mint az elsivatagosodás, az erdőirtás, a biodiverzitás csökkenése, az ökoszisztéma-szolgáltatások gyengülése.[2] A probléma forrása az, hogy a természeti erőforrásokra kimeríthetetlen, szabad javakként tekintettünk. A pazarló gazdálkodás meghozta gyümölcsét: mára egyértelműen túlléptük a Föld eltartóképességének határait.[3] A római jog ősi fogalmaival kifejezve ma már nem a gyümölcsöt (az ökoszisztéma-szolgáltatásokat) fogyasztjuk, hanem magát a dolgot (közgazdasági fogalommal élve: a természeti tőkét éljük fel).[4]
E folyamatok lassítására, végcélként pedig megállítására az Európai Unió számos gazdasági tervet dolgozott ki, amelyek közül a legjelentősebb a napjainkban intézményesülő körforgásos gazdaság elmélet. Az a kiindulópont ugyanis, hogy a fenntartható erőforrás-használat a gazdaság új pályára állítását, gyökeres gazdasági fordulatot, s ezt szolgáló jogi szabályozást igényel. Ez elvben több modell alapján is elképzelhető; egyikük a körforgásos gazdaság (circular economy).
- 167/168 -
Európa számára (helyzeténél fogva) nélkülözhetetlenek az importált erőforrások,[5] de ezek is rövid időn belül kimerülnek.[6] Csökkentenünk kell az erőforrások kitermelését és felhasználását, függetleníteni kell a gazdasági növekedést a felhasználásuktól, kiaknázásuk mértékének növekedésétől. A termelés és fogyasztás modelljét tehát úgy kell megváltoztatni, hogy a fenntartható fejlődés elveivel összhangba kerüljön.[7] Teljes paradigmaváltásra van szükség, és ennek során egymáshoz kell kapcsolni a gazdasági, a környezeti, és a társadalmi célokat.
Az alábbiakban arra vállalkozom, hogy bemutassam a környezet problémáira választ adni hivatott gazdasági modelleket, amelyeket az Európai Unió alkalmasnak talál többek között a hulladékgazdálkodás megreformálására, és ezzel egyéb ágazatok átalakítására. Középpontba a körforgásos gazdaságot állítom, és arra igyekszem rámutatni, hogy a hulladékgazdálkodás kapcsán intézményesülő követelményei messze túlmutatnak a környezetjog, a környezetpolitika határain. A körforgásos gazdaságról szóló jogi szabályozás a jövőben tovább terebélyesedik, áthangolva a gazdasági szférára vonatkozó, magánjogi, versenyjogi, adójogi stb. szabályozást is. Az utóbb említett fejlemények részletes tárgyalása azonban már túlmutat e tanulmány keretein.
2. A gazdasági tervezetek típusai, jelentősége és célkitűzései
Azt gondolhatnánk, hogy a XXI. századra a világ fejlett országai mind a politikai, mind a gazdasági átalakulás időszakát maguk mögött hagyták. Gazdaságaikban kialakultak a magántulajdon és a piacgazdaság legfontosabb "játékszabályai",[8] a központosított gazdaságok helyét - a volt szocialista országokban is - átvette a magántulajdon dominanciája, a decentralizáltság az általános forma. Mégis naivitás lenne azt hinni, hogy a változásoknak vége, s a kialakult gazdasági berendezkedések kielégítőek, fenntarthatóak, vagy élhetőek.
Ahogyan már szót ejtettem róla, reformokra van szükség, amelyek elsődleges feladata a megszilárdult gazdasági modellek[9] jelentős megváltoztatása, az erőforrások fenntartható használata, a (sokszor korlátlannak hitt) növekedés helyett a gazdasági innováció elérése. Ehhez elsőként szükség van az erőforrás-fogyasztás fenntartható szintre történő csökkentésére. Az Európai Unió olyan innovatív gazdasági modellek irányítójává kíván válni, melyek elválaszthatatlanul összekapcsolják a gazdasági
- 168/169 -
jólétet, a magas szintű szociális védelmet, a környezeti fenntarthatóságot,[10] s mintegy védjegyként kívánja meghatározni e berendezkedéseket.[11] Az Unió meg is nevez néhány gazdasági modellt, amiket alkalmasnak talál a kitűzött célok eléréséhez: ezek a funkcionális gazdaság, a megosztáson alapuló gazdaság, a felelős finanszírozás, a szociális gazdaság, illetve a körforgásos gazdaság.
A modellek különbözőek, azonban az elvárt eredményekben közös egy új, fenntartható gazdasági struktúra létrehozása, ami biztosítja az EU-ban a fenntartható fejlődést, figyelemmel a környezeti célokra.
Az új berendezkedések teljes rendszerváltozással járnak együtt. Egy példát kiemelve, újra kell gondolni a pénzügyi szektor működési módját, és módosítani kell a kockázati fogalom meghatározását, hogy az mikro- és makroszinten egyaránt figyelembe vegye a hosszútávú környezetvédelmi és társadalmi kihívásokat. A pénzügyi szektor minden szereplőjének (fogyasztóknak, bankoknak, befektetőknek, szabályozóknak, kormányoknak) részt kell vennie a rendszer átalakításában.[12]
Hogy mi indokolja a modellváltást, és az milyen változásokat hoz magával? Nem pusztán a gazdaság és a természet konfliktusáról van szó. Általános tendenciává vált a társadalmi egyenlőtlenségek fokozódása, ami felveti - mind a gazdasági, mind a természeti - erőforrások és a környezeti terhek igazságos eloszlásának kérdését.[13] Bár a számok a kontinens gazdasági növekedését mutatják,[14] a társadalom egy része nem tapasztalja a növekedés előnyeit, ami egy részvételen alapuló rendszer bevezetése mellett szól.
A modellváltás másik indokához magától értetődően a környezetvédelem oldaláról közelíthetünk. A termelési és fogyasztási rendszerek linearitása (pl. bányászunk - gyártunk - fogyasztunk - a hulladékot "visszaadjuk" a természetnek) a biodiverzitás csökkenéséhez, az erőforrások teljes kiaknázásához vezet. Az éghajlatváltozás veszélyére tekintettel a magas széndioxid-kibocsátású energiától való függőségünkkel minél hamarabb le kell számolnunk. Ezzel egyenes arányban növekszik az innovatív tudományok és fejlesztések jelentősége (pl. az elektromos meghajtású gépjárművek térhó-
- 169/170 -
dítása[15]). Az új technológiákra építő modellek átalakítják a gyártók, a forgalmazók és a fogyasztók viszonyrendszerét.[16]
Számos kutató (közgazdász) foglalkozott már az ideális és fenntartható modell gondolatával.[17] E munka terjedelmére tekintettel csak azt a három gazdasági modellt veszem górcső alá, amelyeket az Unió leginkább alkalmasnak ismer el a kívánt célok eléréséhez, s azt követően foglalkozom a körforgásos gazdaság megvalósításának kérdéseivel.
2.1. Funkcionális gazdaság[18]
A funkcionális gazdaság koncepciója számos (környezetvédelmi, társadalmi, kulturális, gazdasági) területen változást irányoz elő. Eszközként szolgál ahhoz, hogy az európai vállalkozások új értékeket teremtsenek és a versenyképességüket növeljék. A funkcionális gazdaságban az áruértékesítés helyett az áru használata kerül előtérbe.[19] Ez alapján a vállalatok nem terméket, hanem funkciókat értékesítenek, az egyéni fogyasztó már nem vásárol, hanem szolgáltatást vesz igénybe. Ebből kifolyólag az előállítóknak alapvető érdeke fűződik ahhoz, hogy a termékük hosszú távon lássa el feladatát, könnyen javítható, illetve az elemei könnyen cserélhetőek legyenek, a termelési folyamat a minőségirányítási szabvány[20] szerint történjen.
A tulajdonlásról a használatra való áttérés a fenntarthatóság szempontjából kiemelten fontos.[21] Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (továbbiakban EGSZB) véleményében úgy határozza meg a funkcionális gazdaságot, hogy az olyan gazdasági átmenet, amely során az erőforrások túlzott kiaknázásának és pazarlásának időszakáról Európa egy fenntarthatóbb időszakba lép át, ami a mennyiség helyett a minőség értékelésére irányul.[22] Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a funkcionális gazdaság
- 170/171 -
nem tekinthető végcélnak, csupán a fogyasztási modellhez rendelt új célokat szolgáló eszköz.
A modell bevezetéséhez át kell értékelni a termék- és szolgáltatástípusokat. Ezt követően konkretizálni kell a használat és a tulajdonjog közötti, a termékekre, illetve szolgáltatásokra vonatkozó hatását.
A környezetbarát tervezés[23] a termék előállításától kezdve (a teljes életcikluson át) a fenntarthatóságot, emellett magasabb minőségi szinten, új típusú termékek forgalmazását biztosítja. A termékeket meghatározó elemek átalakulása elősegítené azok társadalmi értékének növelését, azonban az összköltségen csökkentene.
Mint sarkalatos probléma, a hulladékkérdés is előkerül a modellre vonatkozó tervezetben. A "Cradle to cradle"[24] megközelítést célozza meg úgy, hogy a vállalkozások által termelt hulladék, más vállalkozó által hasznosítható erőforrássá alakul.[25]
2.2. Megosztáson alapuló gazdaság
Általános igazságnak tekinthető, hogy a jog definíciófüggő. Éppen ezért sajnálatos, hogy a megosztáson alapuló gazdaságnak egyetlen letisztult fogalommeghatározása nem született még meg az EU egyetlen szervénél sem, csupán a jellemzők körülírása történt meg[26]:
• a javak tulajdonlása vagy birtoklása helyett használatközösséget kell alakítani;
• ki kell építeni egy kapcsolatot - elsősorban elektronikus úton - a tulajdonosok között;
• a cél, hogy a javak és szolgáltatások megosztása jobban teljesüljön;
• a szerződéses viszonyoknak mellérendelteknek kell lenniük (P2P[27]).
A fogalommeghatározás hiánya miatt nem tisztázott, hogy mely tevékenységek tartoznak a szabályozni kívánt területhez. Leggyakrabban a gépkocsi- és eszközbérlés, hitelezés, adományozás, használtcikk-vásárlás szerepel e körben. Kérdés viszont, hogy a magánszemélyek közötti, de nem digitális platformokon történő cseréket is ideértjük-e. A vállalkozások, amelyek a tulajdonukban maradó termékeket kölcsönöznek, illetve a teljes profitorientált vállalatok mely szabályozás alá kerülnek? (Néhány példa e mo-
- 171/172 -
dell alapján működő, népszerű vállalkozásokra: az Airbnb, a Rentalia, a Homeaway, a Couchsurfing.)
A szabályozatlanság mellett a felelősségi, adózási és jogi problémák jellemzik a modellt. A jognak reagálnia kell az új gazdasági jelenségekre, mégpedig úgy, hogy megtalálja a középutat a kontroll hiánya és a fejlődést gátló túlszabályozás között[28]. A sharing economy és a digitális platformok szerepe és kiterjedése gyorsuló ütemben fog növekedni.
Meg kell jegyeznünk, hogy e modell olyan lényeges kérdéseket vet fel, mint a monopolizáció, az adatvédelem, az adóügyek, szálláshely-szolgáltatásra vonatkozó szabályok és még hosszan sorolhatnánk. Alapelve a fogyasztó (consumer) kifejezés felhasználóra (user) való cseréje.
Az Európai Unió fejlettebb országaiban széles körben elterjedhetnek a kezdeményezések, hisz platformjaik lehetővé teszik a társadalom tagjai számára, hogy ellenérték fejében megosszák tulajdonukat (pl. autó/Uber, lakás/Airbnb). A volt szocialista országok esetében e paradigmaváltás egyelőre nehezen kivitelezhető,[29] a nyilvánvaló történelmi és kulturális háttér miatt sokszor hiányzik az imént említett egyensúlyra törekvés. A modellben rejlő lehetőségeket itt egyelőre nem csak a jogalkotó nem ismeri fel (ld. az Uber magyarországi esetét), hanem a lakosság részéről is hiányzik a megosztás alapját képező, megfelelő szintű bizalom, egymás iránt.[30]
2.3. A körforgásos gazdaság lényege
A körforgásos gazdaság egyik alapgondolata, hogy Európa versenyképessége jelentősen növelhető azáltal, hogyha az erőforrásokból nagyobb értéket nyernek ki, ezzel pedig fokozható az ipar és a hulladékgazdálkodási ágazat innovációja. A modell bevezetését célzó, 2015-ben megalkotott (igen ambiciózus) szabályozási csomag új üzleti alternatíváknak nyit teret, kezdve a hulladékgazdálkodás teljes megreformálásával, amely a nyersanyagok produktív felhasználását jelenti. A minőségi újrafeldolgozási folyamatok élettartam növelést érnek el, ezen felül a modell további használat céljából értékes erőforrásként tekint minden melléktermékre és hulladékra.[31]
A körforgásos gazdaság legnagyobb erénye, hogy az eredendő problémát kívánja megakadályozni a fenntarthatóbb jövő érdekében: eltér a lineáris modelltől, és egy (pontosabban több, egy-egy gazdasági kapcsolatrendszerre kiterjedő) pozitív értékhurkot hoz létre. A hurok[32] lényege, hogy a hulladékká vált termék nem kerül ki a körforgásból, hanem a gyártási szakaszba kerül (vissza) az élettartama végén. A
- 172/173 -
modellben már a tervezés során figyelemmel kell lenni a környezettudatosságra; a hulladék felhasználásával, vagy a termék újrahasználatával teremtenek értéket. A körforgásos gazdaság a környezeti szempontokat állítja középpontba, és az erőforrásmegtakarítást igyekszik maximalizálni. (A megosztáson alapuló modell ehhez képest egy adott berendezés/készülék/szolgáltatás hozzáférhetőségének kiszélesítésével, de a környezetvédelmi kívánalmakat nem maximálisan figyelembe véve igyekszik a célkitűzések felé.)
A körkörös gazdaság termelési és fogyasztási modellje arra épül, hogy az egyszeri fogyasztás helyett a termékek élettartamát a lehető legjobban meghosszabbítsuk, így hulladékká válásukat lassítsuk, illetve megelőzzük, a lerakásukat megakadályozzuk. A jelentősége többek között, hogy holisztikus szemléletű fejlődési utat preferál, ahol a piaci szereplők összefogása, a lokális rendszerek helyi erőforrása stabil, és a munkaerőpiac innovatív mozgatása prioritást élvez.[33] Fontos, hogy megértsük: a körforgásos gazdaságban nem értékláncokról beszélünk, hanem értékkörökről. Az értékkörök tartalmazzák a szereplők által elvégzett tevékenységeket; egy terméket vagy szolgáltatást nem csak eljuttatnak a fogyasztókhoz, hanem annak a hulladékát, az anyagot és az energiát visszajuttatják a rendszerbe.[34]
2.4. Utópia vagy realitás?
Hazánk - több tagállammal egyetemben - uniós segítség és nyomás nélkül nem képes az alternatív gazdaság irányába elmozdulni. Ennek kiküszöbölésére az EGSZB (mind a funkcionális,[35] mind a megosztáson alapuló[36] - és a vele rokon közösségi gazdálkodásra -, mind a közjavakon alapuló gazdaságra[37] és a körforgásos gazdaságra) iránymutató véleményeket fogalmazott meg. Ezek megalapozására vizsgálták a fenntarthatósági potenciált, a várható hatásokat. Felhívták a figyelmet arra, hogy az új gazdasági modellek biztosításához nélkülözhetetlen az oktatás, a képzés,[38] az ismeretek bővítése.[39] A finanszírozást az innovációt támogató pályázatok útján kívánják elősegíteni. A modellek hasznosságát csak a gyakorlati megvalósítás igazolhatja. A visszajelzett tapasztalatok lehetővé teszik, hogy az új igényekre szabályozással keretet teremtsenek. A modelleket az ágazati politikákba történő építésük indítja el a fejlődés útján. Ez történt meg a körforgásos gazdaság modelljével, amelyhez - a következő pontban ismertetett módon - jogi hátteret hozott létre az Európai Unió.
- 173/174 -
3. A körforgásos gazdaság uniós keretei és az implementáció főbb kérdései
A különféle (az eddigiekben a teljesség igénye nélkül ismertetett) modellekben megtestesülő értékeket véve alapul a szociális gazdaság az emberi méltóságot, a szolidaritást, a környezeti fenntarthatóságot, a társadalmi igazságosságot és a demokráciát foglalja magában elérendő célként. A funkcionális gazdaság esetében már csökken az elérendő értékek száma, az együttműködés, és a környezeti fenntarthatóság része a modellnek. A körkörös vagy cirkuláris gazdaság az, amely kifejezetten a környezeti fenntarthatóságot, ezen belül is a hulladékgazdálkodás javítását tűzi ki célul. Az időszerűségen túl ez a specifikáció is hozzájárult ahhoz, hogy a modellek közötti szűkítéskor - kutatási témámhoz igazodva[40] - ennek a részletesebb bemutatására esett a választásom.
Az Unió 2015 decemberében letette a voksát a megfelelőnek vélt modell mellett: a körforgásos gazdaság csomag és akcióterv bevezetésére kötelezte el magát. A modell olyan szemléletet képvisel, amelyet eddig egyetlen tervezet sem. A rendszereken átnyúló fejlesztések új területeket tárnak fel a szektorok számára, a termelési struktúrák alapjaiban változnak meg, hiszen a zárt hurkok (ciklusok) önellátóvá válnak. A hosszútávú tervek, a gazdaság szinte minden szegmensére változást hoznak, és különösen igaz ez a hulladékgazdálkodásra.
A csomag jelentős változást irányoz elő a hulladékgazdálkodás több szintjén. Összhangban a hulladékról szóló keretirányelvben[41] található hierarchiával,[42] az alábbi célkitűzéseket határozza meg a modell a hulladékgazdálkodási politikájára nézve:
• a keletkező hulladékmennyiség csökkentése;
• az újrafeldolgozás és az újrahasználat maximalizálása;
• a hulladékégetés korlátozása a nem újrafeldolgozható anyagokra;
• az újrafeldolgozható és a hasznosítható hulladék lerakásának megszüntetése;
• a hulladékgazdálkodási célok maradéktalan teljesülésének biztosítása valamennyi uniós tagállamban.
Feltehetjük a kérdést, hogy miért szükséges több irányból is a változtatás, s miért nem elég csupán "megtiltani" a hulladék keletkezését. Egyrészt mert utóbbi irracionális elvárás lenne a társadalom számára, másrészt a hulladék kezelésének több megoldása lehetséges, a lehetőségek és az elérendő célok függvényében. A körforgásos gazdasági modell az "end-of-life" szemléletet váltja, mégpedig oly módon, hogy előtérbe kerül a megújuló energia felhasználása, illetve a hulladékok - tervezéssel történő- kiiktatása.[43] A körforgásos gazdaság csomag azért "jelentősebb" a többi, a gazdaságot és a környezetvédelmet előtérbe helyező terv között, mert nem csupán egyetlen cél vezérli:
- 174/175 -
összeköttetést jelent a környezetvédelem, a gazdasági versenyképesség, a fenntartható fejlődés és a szilárd szociális követelmények közt (pl. az egészséges és biztonságos munkakörülmények előmozdítása).
A terv célja Európa gazdaságának tisztábbá és versenyképesebbé tétele, ambiciózus intézkedéseivel megvalósítja az erőforrás-felhasználás és a hulladék csökkentését, valamint az újrahasznosítás fokozását.
Ennek a megvalósításáért az Európai Bizottság 2015-ben először cselekvési tervet fogadott el, majd 2017. december 18-án megszületett az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a Tanács ideiglenes megállapodása az Európai Bizottság körforgásos gazdaság javaslat csomagjáról, amely többek között hulladékról szóló jogszabályi javaslatokat[44] is tartalmaz. Azok közül hat irányelvmódosítás[45] 2018. június 14-én hatályba is lépett, újragondolva az ágazat több jelentős szegmensét. (A hulladékok általános szabályait, a csomagolási hulladékok, a lerakók, az elhasználódott gépjárművek, elemek és akkumulátorok, valamint az elektronikus berendezések speciális követelményeit.) A hulladékkezelésre vonatkozó jogszabályok korszerűsítésének célja, hogy kikényszerítse a lineáris gazdaságtól való elszakadást. A csomag olyan kiegészítő kezdeményezéseket tartalmaz, mint a műanyagokkal kapcsolatos stratégia ("szívószál rendelet"), a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jelentés, illetve a nyomonkövetési rendszer kiépítése.[46]
A csomag feladata, hogy élénkítse Európa átállását a körforgásos gazdaságra, ami javítja a kontinens globális versenyképességét, erősíti a fenntartható gazdasági növekedést, ezen felül tartalmazza a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervet, amely konkrét és ambiciózus programot ad az anyagkörforgás teljes folyamatára: a termeléstől, a fogyasztástól, a hulladékgazdálkodáson át, a másodnyersanyagok piacáig.[47] A cselekvési terv melléklete részletezi az egyes cselekvések megvalósításának időbeli ütemezését. Az akcióterv főbb területei a termelés (ehhez kapcsolódóan a BAT,[48] a környezetbarát tervezés stb.) a fogyasztás (jótállás, termékmegjelölések, ökocímke[49]), a hulladékgazdálkodás (jogszabálymódosítások), a másodnyersanyagok
- 175/176 -
(piaci szabályozás),[50] illetve az ágazatokra vonatkozó intézkedések (műanyagok csökkentése, élelmiszerhulladékok csökkentése).
A javaslatok hozzájárulnak a termék-életciklusok esetében a körfolyamatok bezárásához a nagyobb arányú újrafeldolgozáson[51] és újrahasználaton[52] keresztül, ezáltal a környezetnek és a gazdaságnak is egyaránt hasznára válnak[53].
Amennyiben nem hasznosítják újra, vagy használják fel például energiatermelésre, a lerakókban tárolt hulladék komoly károkat okoz a környezetnek, szennyezheti a talajt és a vizeket, a bomlásából felszabaduló metán hozzájárul a klímaváltozáshoz,[54] azaz negatív externáliákat okoz.
Bár az európai hulladékkezelés jelentősen javult az elmúlt évtizedekben,[55] azonban a kommunális hulladék mindössze 47%-át hasznosítják újra, és több mint negyede hulladéklerakókban végzi. Hazánkban még aggasztóbb a helyzet; a kommunális hulladék több mint fele kerül lerakásra.[56]
Jelenleg hazánk negyedik nemzeti környezetvédelmi programja (2015-2020) van érvényben, amely különböző stratégiákat foglal magában,[57] így jó kiindulópontja lehet a körforgásos csomag implementációjának. Meg kell jegyeznem ugyanakkor, hogy Magyarországon jelenleg nincs olyan jogforrás, amely kifejezetten a körforgásos gazdaságra vonatkozna.
- 176/177 -
A hulladékról szóló, többször módosított 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) érinti leginkább a körforgásos gazdasághoz kapcsolódó hulladékgazdálkodási, újrahasznosítási tevékenységet. Az elfogadása óta történt kormányzati intézkedések elsősorban a hulladékgazdálkodásra és annak állami, központosított kezelésére irányultak, a körforgásos gazdaság filozófiája még nem tükröződik ezekben a jogszabályokban, intézkedésekben.[58] Várhatóan az EU körforgásos gazdaságra vonatkozó döntéseinek hazai jogrendbe való átültetése, a különböző támogatási és kutatásifejlesztési programok, a vállalatok erőforrás-hatékonyság irányába mutató lépései, és a fogyasztók környezettudatosabb, egészségre nem káros termékek iránti igényei a hazai jogszabályi környezetet is pozitív irányba fogják befolyásolni az elkövetkező években, hiszen a hulladék hatékonyabb kezelésének látványos környezeti, egészségügyi és gazdasági haszna lenne.
A körforgásos gazdaságra vonatkozó csomag egyértelműen jelzi a gazdasági szereplőknek, hogy az Unió minden rendelkezésre álló eszközt igénybe vesz, hogy átalakítsa a gazdaságot, és új üzleti lehetőségeket teremtsen, valamint fokozza a versenyképességet.
A megváltozott szabályozás elősegíti a hulladékképződés megelőzését, ahol pedig ez nem lehetséges, jelentősen fokozzák a települési hulladék és a csomagolási hulladék újrafeldolgozását. Ezen túlmenően fokozatosan felszámolják a hulladéklerakást és ösztönzik a gazdasági eszközök - mint például a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek - használatát.[59]
A változások megerősítik a hulladékhierarchia elveit, vagyis előírja a tagállamok számára a hulladéklerakással és a hulladékégetéssel szemben a megelőzés, az újrahasznosítás és az újrafeldolgozás előtérbe helyezéséhez szükséges intézkedések meghozatalát, ezzel megvalósítva a körforgásos gazdaság céljait.
A csomag konkrét százalékos arányokkal számol: uniós szinten a települési hulladék 60%-os újrahasznosítása 2030-ra; uniós szinten a csomagolási hulladék 75%-os újrahasznosítása 2030-ra. A tervezet 10%-ban korlátozná a depóniákba kerülő hulladék mennyiségét. Magyarországon 2016-ban a települési hulladék fele került lerakókba, ami óriási mennyiség az elvárt szinthez képest. Történtek csökkenést célzó intézkedések, például a hulladéklerakási járulék bevezetése, aminek alapvető célja a hulladéknak a hulladéklerakóktól való eltérítése és a hasznosítás növelése volt. (A járulék mértékét 6000 Ft/tonna egységár alapulvételével a negyedévenkénti járulékfizetéssel érintett hulladék tömege alapján kell meghatározni.) Ez az adó típusú eszköz más tagállamokban igen sikeresnek bizonyult, azzal a "csavarral", hogy - a rendeltetésének megfelelően, a szennyező fizet elvével[60] összhangban -, a hulladék termelője a fizető fél. Esetünkben azonban a szolgáltatót terheli a díj befizetésének kötelezettsége,[61] így
- 177/178 -
nem váltja be a hozzá fűzött környezetpolitikai célokat (nem ösztönzi a lakosságot az elkülönített gyűjtésre), illetve számos szolgáltatót sodort a csőd közelébe.
Az Európai Bizottság 2018 őszén jelentést készített a hulladékkal kapcsolatos uniós szabályozás végrehajtásáról.[62] A jelentés alapja a hulladékgazdálkodás területén - az uniós jognak való megfeleléshez - nyújtott támogatás[63] volt, ami a tagállamok részére készített országspecifikus ütemtervek[64] készítését eredményezte.[65]
A jelentés megjegyzi, hogy a 2016-ban alakult NHKV[66] eredményessége jelenleg nem érzékelhető,[67] a változások a következő években mutathatók ki igazán. Hét intézkedést fogalmaz meg a hulladákgazdálkodási teljesítmény javítására, a jogi szabályozás problémájára.
1. A Bizottság felhívja a figyelmet, hogy az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben szereplő minimum követelmények módosításra szorulnak a kötelező házhoz menő papírgyűjtés érdekében, ezen felül minden szolgáltatónak biztosítania kell a városi és elővárosi területen az ingatlanoknak e szolgáltatást.
2. A települési hulladék újrafeldolgozási aránya tekintetében is változást kell előirányozni. A Bizottság két megoldást is kínál a célok elérésére: egyrészt komposztálásra szólít fel, másrészt a heti ürítések gyakoriságának redukálását ajánlja, hiszen ezzel rákényszerül a lakosság a hulladék mennyiségének csökkentésére.
3. Az információáramlás problematikája igen gyakori hazánkban és ehhez hozzátartozik a hulladékszektor is. E hiányosság egyik következménye az érdektelenségben nyilvánul meg a hulladékkezelés felé. Ez mihamarabbi fejlesztésre szorul.
4. Az előző pont teljesítéséhez mind helyi, mind nemzeti szinten támogatást kell nyújtani.
- 178/179 -
5. A vélemény a hulladékgazdálkodási szolgáltatási díjak esetében erőteljes változtatást kér. Nem a szolgáltatók helyzete mentén vizsgálódik (miszerint rosszul történik a beérkezett díjak visszaosztása), hanem az újrahasznosítás ösztönzése érdekében. A díj így tulajdonképpen több szintű lenne. A többlet hulladékot termelők (minimumszintet meghaladók) egy ún. korrekciós díjat fizetnének, ami ösztönözné az alacsony hulladékmennyiség elérését.
6. A Bizottság szerint a hulladékgazdálkodás javításához az önkormányzatoknak és a szolgáltatóknak az NHKV-val karöltve a - rendszer költséghatékonyságát szem előtt tartva - kell együttműködni.[68] A jelenlegi (központosított) viszonyok között ez - véleményem szerint - nem kivitelezhető.
7. "Olyan nemzeti szintű rendszer kialakítása, amely technikai támogatást nyújt az önkormányzatoknak, különösen a következő területeken: a gyűjtési szolgáltatások kiválasztása; a szolgáltatások közbeszerzése; a szolgáltatások kezelése; tájékoztató kampányok; valamint a költségcsökkentés és a teljesítmény javítása által a hatékonyság javítását elősegítő jó ötletek és gyakorlatok aktív megosztása."[69]
Az utolsó pontban fontosnak tartottam a Bizottság javaslatának a szó szerinti beemelését. Ennek oka, hogy a jelentés kiemelten kezeli az önkormányzatok feladatait[70] a hulladékgazdálkodás körében. Látnunk kell azonban, hogy a hazai területi szintek döntési jogköreit teljesen leépítették az elmúlt években. Így, bár az ágazat javításához hozzátartozna az önkormányzatok segítése és támogatása, az a valóságban szerephez sem jut.
A fenti pontoknak való megfelelés a 2020-ra elérendő célokhoz elengedhetetlenek, és alapvetően szükséges, de nem elégséges követelményei a körforgásos csomagban foglaltaknak. Magyarország lemaradása és hiányai igen szembetűnőek és jelentős következményeket vonhatnak maguk után, hiszen csak a hulladékarányok csökkentése, a jogi háttér megerősítése, a gazdasági folyamatok átalakítása vezethet a körkörös gazdaság eléréséhez.
4. Záró gondolatok helyett
Összességében kijelenthetjük, hogy az EU 2015-ben (majd 2018-ban) - a körforgásos csomaggal - fontos lépést tett egy versenyképes, a lineáris gazdasági modellről letérő, a környezetvédelmet előtérbe helyező és folyamatosan fejlődő Európa felé. A megvalósításhoz a tagállamoknak aktív résztvevőkké kell válniuk, ami (többek között) hazánknak is komoly kihívást jelent.
A körforgásos csomagban (egyebek mellett) a hulladékgazdálkodás szerkezeti és jogszabályi átalakítása szerepel: a termék az életciklusa végén nem kerül ki az anyagkör-
- 179/180 -
forgásból, hanem újrahasználat, vagy újrahasznosítás során új rendeltetést kap. Ezzel elérhető (vagy legalábbis megközelíthető) a "nulla hulladék" ("zero waste") koncepció.
Magyarország esetében összetettebb kihívás a csomagban előírtak teljesítése, hiszen a gazdasági átalakulás mellett a hulladékos közszolgáltatói rendszer jogi szabályozásában is változást kell előirányozni. Hulladékgazdálkodásunk ugyanis 2016-tól centralizált formában működik. Nem minden szektorban hozta el a kívánt sikert, sőt a cirkuláris modell szempontjából igen hátrányos megoldások születtek. A szolgáltatók száma a kormányzati elvárások rohamos növekedése miatt csökkenésnek indult; a szolgáltatás ellátása nem mindenhol biztosított megfelelően. Az önkormányzatok döntési autonómiája jelentősen lecsökkent, ami szöges ellentétben áll a Bizottság által az előrejelzési dokumentumban[71] javasoltakkal. Az önkormányzatok (újbóli) szerephez jutása és támogatása két szempontból szignifikáns: egyrészt a szolgáltatás kielégítő módon történő teljesítése érdekében (helyismeret, ügyfélszolgálat stb.), másrészt a lakosság hozzáállásának javításáért.
A körkörös modellre történő átállás egyik (ha nem a legnagyobb) akadálya azonban a fogyasztói ismeretek hiánya. A szemléletformálás nélkülözhetetlen a környezettudatos magatartás hangsúlyozása érdekében, hisz a szolgáltatás színvonalának emelése nem lehet hatékony, ha a fogyasztói társadalom nem járul hozzá a hulladék mennyiségének minimalizálásához.
A célok és a változáshoz szükséges feltételek világosak. Meg kell fontolni és újra szabályozni a gazdasági eszközök megfelelő használatát, jogszabályi hátteret kell biztosítani a körforgásos gazdaság elveinek az elfogadása érdekében, amivel ösztönözni lehet az erőforrás-hatékonysági intézkedéseket, fokozni az újrafeldolgozást, a környezetbarát tervezést.
A körforgásos gazdaság csomag említett elemei minimális követelményeket jelentenek a tagállamok számára, amelyekhez képest további elemeket intézményesíthetnek, és az is lehetőség, hogy a különböző modelleket ötvözzék (pl. a körforgásos gazdaság mellett bizonyos ágazatokban a megosztáson alapuló gazdaság lehet a fenntarthatóság útja). Olyan adórendszerre van szükség, amely a jelenleginél olcsóbbá teszi a szolgáltatásokat (ideértve a javítást is). A szabályozórendszernek ösztönöznie kell a közösségek megerősödését is. ■
JEGYZETEK
[1]
A tanulmány az Emberi Erőforrások Minisztériuma Új Nemzeti Kiválóság Programjának támogatásával készült.
[2] A környezeti károkért viselt objektív felelősségről ld. bővebben: Bándi Gyula: A környezeti szabályozás útja az európai integrációban, példákkal illusztrálva. Iustum Aequum Salutare, 2018/2. 142-146.
[3] Közismert, hogy 2019-ben a túlfogyasztás ("túllövés") napja már júliusra esett, az EU vonatkozásában azonban még ennél is korábbi időpontról (május 10.) van szó. https://www.footprintnetwork.org/content/uploads/2019/05/WWF_GFN_EU_Overshoot_Day_report.pdf (2019. július 31.).
[4] Bartus Gábor - Szalai Ákos: Környezet, jog, közgazdaságtan. Környezetpolitikai eszközök, környezet-gazdaságtani modellek és joggazdaságtani magyarázatok. Budapest, Pázmány Press, 2014. 20.
[5] https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Energy_production_and_imports/hu
[6] https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=LEGISSUM%3Al28167
[7] Jelenleg is futnak különböző, a körforgásos gazdaságot elősegítő programok, mint a Horizont 2020 program, és a Life+, amelyek lehetővé tennék az ökoinnováció és ipari ökológia előmozdítását az Európai Unióban. Ld. https://ec.europa.eu/programmes/horizon2020/sites/horizon2020/files/H2020_HU_KI0213413HUN.pdf és http://ec.europa.eu/environment/archives/life/funding/lifeplus.htm
[8] Major Iván: A kapitalista piacgazdaság néhány modellje és a magyar gazdaság mozgástere. Budapest, MTA KKK, (é. n.) http://nemzetkozi-gazdalkodas.hu/files/7734/major.pdf
[9] Gazdasági modellek közötti különbségeket nem a makrogazdasági szerkezetük határozza meg, hanem az intézményrendszerekben keletkező eltérések.
[10] Arra való képességet értünk alatta, miszerint úgy felel meg a jelenlegi generációk igényeinek, hogy közben nem veszélyezteti az eljövendő nemzedékek saját szükségleteinek kielégítésére való képességét. SC/047: "Átállás egy fenntarthatóbb európai jövőre - stratégia 2050-ig," 44.
[11] Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye- Új fenntartható gazdasági modellek (feltáró vélemény) 2018/C 081/08. 81/57.
[12] Uo. 81/58.
[13] Uo. 81/59.
[14] A gazdasági növekedés, habár mérsékelten, de folytatódni fog. Az európai gazdaságra várhatóan továbbra is kedvező hatással lesz a munkaerőpiaci feltételek javulása, a kedvező finanszírozási feltételek megléte és a némileg expanzív költségvetési irányvonal. Az euróövezeti GDP 2019-ben várhatóan 1,3%-kal, 2020-ban pedig 1,6%-kal növekszik majd (őszi előrejelzés: 1,9% 2019-ben, 1,7% 2020-ban). Az uniós GDP előre jelzett növekedését szintén lefelé módosították, és 2019-re vonatkozóan 1,5%-osra, 2020-ra pedig 1,7%-osra becsülik (őszi előrejelzés: 1,9% 2019-ben, 1,8% 2020-ban). http://europa.eu/rapid/press-release_IP-19-850_hu.htm
[15] https://www.mnnsz.hu/elkepeszto-utemben-no-az-elektromos-autok-szama-a-vilagban/
[16] Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye- Új fenntartható gazdasági modellek (feltáró vélemény) 2018/C 081/08. 81/59.
[17] Ld. még pl. Bernard Girard: A menedzsment forradalma: a Google-modell. Budapest, Typotex, 2010. 41. https://gazdtort-hu.webnode.hu/temak/romai-gazdasagtortenet/gazdasagi-modellek/
[18] Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye - Funkcionális gazdaság (saját kezdeményezésű vélemény) 2017/C 075/01.
[19] Az egyéni tulajdonon alapuló fogyasztási modellekben a javak kihasználatlansága jellemző, amelyből következik az természeti erőforrások pazarlása. A városokban gépjárművek 95%-ban kihasználatlanok, mivel általában egy útra, egy ember használja. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye - Funkcionális gazdaság (saját kezdeményezésű vélemény) 2017/C 075/01[20] Minőségirányítási rendszerre példa az ISO 9001 szabvány. https://www.emi-tuv.hu/hu-hu/tevekenysegek/audit-es-rendszer-tanusitas/iso-9001 .
[21] A fenntarthatóság mellett a fogyasztói érdekek oldaláról vizsgálódva, egy szolgáltatás során a beszállítók a termékek karbantartására kényszerülnek, így azok élettartama meghosszabbodik, a társadalmi nyomás folytán a környezettudatos tervezés és újra használat prioritást élvez, több fogyasztó osztozik egy árun, így alacsonyabb hozzáférési ár kínálható a magasabb minőség mellett.
[22] Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye - Funkcionális gazdaság (saját kezdeményezésű vélemény) 2017/C 075/01 C75/1.
[23] https://europa.eu/youreurope/business/product/eco-design/index_hu.htm .
[24] https://epea-hamburg.com/cradle-to-cradle/ .
[25] Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye - Funkcionális gazdaság (saját kezdeményezésű vélemény) 2017/C 075/01 C75/1.
[26] https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=uriserv:OJ.C_.2016.303.01.0036.01.HUN&toc=OJ:C:2016:303:TOC Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye - A megosztásalapú gazdaság és az önszabályozás (feltáró vélemény) 2016/C 303/05.
[27] A modellben a tranzakció két végpontján a szereplők alapvetően egyenlők ("partnerek"; P2P), és soha nem állnak B2C jellegű szerződéses kapcsolatban, legyen szó akár magánszemélyekről, akár gazdasági társaságokról, amennyiben ezek nem kereskedelmi céllal vesznek részt a megosztási ügyletben. Nem lehet azonban kizárni annak a lehetőségét, hogy egy teljes "tranzakció" egyenlő felek között jön létre. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye - A megosztásalapú gazdaság és az önszabályozás (feltáró vélemény) 2016/C 303/05 4.5. pontja.
[28] https://arsboni.hu/digitalis-platformok-mint-a-sharing-economy-munkaltatoi/
[29] Fogarassy Csaba - Horváth Bálint - Herczeg Boglárka - Bakosné Böröcz Mária: Cirkuláris Gazdasági modellek alkalmazása és hatékonyságuk mérése. In: Lehota József (szerk.): Dr. Molnár József 70 éves: életem a felsőoktatásban. Gödöllő, Szent István Egyetemi Kiadó, 2017. 228.
[30] Csanádi Gábor - Csizmady Adrienne - Kőszeghy Lea: Nyilvánosság és részvétel a településszervezési folyamatban. Tér és társadalom, 24. évf., 1. sz. 15-36.
[31] https://www.eea.europa.eu/hu/jelzesek/jelzesek-2014/cikkek/hulladek-problema-vagy-eroforras
[32] Akár az Archimédeszi spirál, amelyben a körök mindig körök maradnak, csupán egyre magasabb szintre kerülnek.
[33] Fogarassy Csaba: A cirkuláris (körkörös) gazdaság alapelvei. In: Cirkuláris Üzleti modellek Tudományos tréning Program. Gödöllő, 2017. 4.
[34] Fogarassy Csaba: Lineáris vs. körkörös ellátási láncok. Lépések a fenntarthatóság felé, 23. évf., 2. sz., 2018. tavasz, 3.
[35] HL C 75., 2017.03.10. 1.
[36] HL C 75., 2017.03.10. 33., HL C 303., 2016.08. 19., HL C 177., 2014.06.11. 1.
[37] HL C 13., 2016.01.15. 26.
[38] A vélemény kitér arra, hogy a képzés nem csupán a lakosságnak szólna, hanem a döntéshozók és a hatóságoknak, az innovatív vállalkozásoknak, az átalakulóban levő ágazatok munkavállalóinak és alkalmazottainak, és végső soron a fogyasztóknak.
[39] EGBSZ véleménye - Új fenntartható gazdasági modellek (feltáró vélemény) 2018/C 081/08. 81/62.
[40] A hulladékgazdálkodás jogi szabályozása, különöstekintettel a 2012-ben bekövetkezett államosításra és a közösségi jogra. ld. Brigitta Gyurkó: Issues of Local Waste Management in Hungary. In: Mihály Fónai - János Kristóf Murádin - Ferenc Pénzes (szerk.): Local environmental problems and answers in Hungary. Cluj- Napoca, Scientia Publishing House, 2018. 127-140.
[41] Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (6).
[42] A hulladék hierarchiáról ld. bővebben Bándi Gyula: Gyakorlati jogértelmezési gondolatok a hulladék fogalmi körében. Miskolci Jogi Szemle, 12. évf., 2017/2. különszám, 37.
[43] W. Stahel: The circular economy. Nature, N. 531., 2016. 435-438. DOI: 10.1038/531435a 2016.
[44] http://ww2.infovilag.hu/2018/04/18/korkoros-gazdasag-tobb-ujrahasznositas-kevesebb-szemetlerako .
[45] 2008/98/EK - Hulladék Keretirányelv, 94/62/EK - a csomagolásról és a csomagolási hulladékokról szóló irányelv, 1999/31/EK - a hulladéklerakókról szóló irányelv, 2000/53/EK - az elhasználódott gépjárművekről szóló irányelv, 2006/66/EK - hulladékelemekről és akkumulátorokról szóló irányelv, 2012/19/EU - az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelv.
[46] https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?qid=1516265440535&uri=COM:2018:29:FIN
[47] http://europa.eu/rapid/press-release_IP-15-6203_hu.htm
[48] Az elérhető legjobb technika (BAT) azokat a technikákat jelenti, amelyeket a környezet terhelésének megelőzése és csökkentése érdekében alkalmaznak, és amely a kibocsátások határértékének, mértékének megállapítása alapjául szolgál. http://www.kornyezeti-hatasvizsgalat.hu/egyeb/elerheto-legjobb-technika
[49] Az önkéntes környezetvédelmi minősítő rendszerek sem az EU, sem a hazai szinten nem megfelelően működik. Az EU ökocímke rendszerét és a hazai környezetbarát termék védjegyet igyekeztek harmonizálni egymással és a megszerzés eljárását egyszerűsíteni. ld. még: http://okocimke.kvvm.hu/public_hun/?ppid=1200000
[50] Az öntözés vagy talajvíz-visszatáplálás céljából újrafelhasznált vízre vonatkozó minimumkövetelményekről szóló jogszabálymódosítás várható a jövőben.
[51] 2012. évi CLXXXV. törvény 2. § 44. pont: újrafeldolgozás: olyan hasznosítási művelet, amelynek során a hulladékot termékké vagy anyaggá alakítják annak eredeti használati céljára, akár más célokra; ez magában foglalja a szerves anyagok feldolgozását, de nem tartalmazza az energetikai hasznosítást és az olyan anyaggá történő feldolgozást, amelyet feltöltési műveletek során használnak fel.
[52] Ht. 2. § 45. pont: újrahasználat: olyan művelet, amelynek révén a hulladéknak nem minősülő terméket vagy alkatrészét újrahasználják arra a célra, amelyre eredetileg szolgált.
[53] A hulladékmegelőzés, a környezettudatos terméktervezés, az újrahasználat és a hasonló intézkedések alkalmazása az EU-ban működő vállalkozások számára nettó 600 milliárd euró összegű, vagyis éves forgalmuk 8 százalékát kitevő megtakarítást jelenthet, miközben 2-4 százalékkal csökkenthetik az üvegházhatású gázok teljes éves kibocsátását. Az újrafelhasználási, újragyártási és javítási ágazat terén például meg lehetne felezni a mobiltelefonok újragyártási költségeit, ha azok szétszerelése egyszerűbb volna. A mobiltelefonok 95%-nak begyűjtésével ez több, mint 1 milliárd euró megtakarításához vezetne a gyártási alapanyagok költsége terén. A könnyű haszonjárművek begyűjtési aránya már jelenleg is magas, az újrafeldolgozásukról a felújításukra való áttéréssel az alapanyaginputon évente 6,4 milliárd eurót (az alapanyagköltségeknek mintegy 15 százalékát), az energiaköltségeken pedig évente 140 millió eurót lehetne megtakarítani, és a kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségét is 6,3 millió tonnával lehetne csökkenteni.
[57] Vidékstratégia, Országos Fejlesztési és Területfejlesztése Koncepció, Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv stb.
[58] http://circularhungary.hu/hu/kurzus-4-resz/a-korforgasos-gazdasag-jogi-kornyezete/
[59] http://europa.eu/rapid/press-release_IP-18-3846_hu.htm
[60] A szennyező fizet elvéről ld. bővebben: Csák Csilla: A "szennyező fizet" elv értelmezése és alkalmazása. Miskolci Jogi Szemle, 9. évf., 2014/1. 30.
[61] A Ht. 68.§ (1) bekezdése alapján a hulladéklerakási járulék nem hárítható át.
[62] Bizottsági szolgálati munkadokumentum, A Magyarországra vonatkozó korai előrejelző jelentés, amely a következő dokumentumot kíséri: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, és a Régiók Bizottságának a hulladékokkal kapcsolatos uniós szabályozás végrehajtásáról, és ennek részeként a települési hulladék újrahasznosítására/újrafeldolgozására vonatkozó 2020-as cél elérése terén elmaradó tagállamokra vonatkozó korai előrejelző jelentésekről. Brüsszel, 2018.09.24. SWD (2018)419 Továbbiakban: Bizottsági előrejelző jelentés (2018)419.
[63] http://ec.europa.eu/environment/waste/framework/support_implementation.htm
[64] http://ec.europa.eu/environment/waste/framework/pdf/facsheets%20and%20roadmaps/Roadmap_Hungary.pdf
[65] Bizottsági előrejelző jelentés (2018)419., 1.
[66] A Ht. 32/A. § alapján, az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátására, az állam koordináló szervezetet (a továbbiakban: Koordináló szerv) hozott létre. A Koordináló szerv az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NHKV Zrt.) 2016. január 20-án került bejegyzésre a Cégbíróságon. Az NHKV Zrt. elsődlegesen a magyarországi hulladékgazdálkodási közszolgáltatás területileg optimalizált és szolgáltatási színvonalában egységes rendszerét hivatott kialakítani és fejleszteni, hosszútávon fenntartható finanszírozási rendszer és nullszaldós ágazati működés megvalósításával. https://nhkv.hu/tevekenysegeink/
[67] Uo. 3.
[68] Az összhang megteremtésének szükségességéről ld. Fodor László: A falu füstje. A települési önkormányzatok és a környezet védelme a 21. század eleji Magyarországon. Budapest, Gondolat Kiadó, 2019. 31.
[69] Bizottsági előrejelző jelentés (2018)419., 3.
[70] Fodor kiemeli, hogy az önkormányzatok önállósága az árhatósági jogkör elvesztésével (a hulladékgazdálkodási ágazatban is) csökkent. Fodor i. m. 282.
[71] A Magyarországra vonatkozó korai előrejelző jelentés a hulladékokkal kapcsolatos uniós szabályozás végrehajtásáról, és ennek részeként a települési hulladék újrahasznosítására/ újrafeldolgozására vonatkozó 2020-as cél elérése terén elmaradó tagállamokra vonatkozó korai előrejelző jelentésekről. Brüsszel, 2018.9.24., 3. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=SWD:2018:419:FIN&qid=1537874175431&from=EN
Lábjegyzetek:
[1] A szerző PhD-hallgató (DE ÁJK).