Az elmúlt évtizedekben megfigyelhető volt, hogy a termékhamisítás, mint] zavaró szociális-, gazdasági jelenség, világszerte azért keltette fel az államok, illetve az egyes regionális tömörüléseknek figyelmét, mert világosan észlelhető volt, hogy komoly bevételkieséshez vezetett és vezet, ráadásul különböző áttételeken keresztül, felesleges költekezésre kényszeríti a gazdaságot, a bűnözés elleni védelem költségeinek növekedésével, ami szignifikáns mértékben kihat arra, hogy az eredeti termék-, illetve áru presztízséhez kapcsolódó extraprofit szintje legalább megtartható legyen - ha már nem növelhető.
A termék- és áruhamisítás alapvetően arra - az egyes vélemények szerint gyarló, más közelítések szerint, ésszerű indokokkal megmagyarázható emberi (pszichés) attitűdön alapul, hogy a jó minőségű termékek utánzatainak megszerzése, felmutatása, demonstrációja egyfajta jóléti érzést ("wellbeing") teremt az egyén számára, miután az eredetiek vitathatatlan markerjei a self-made-man karrier követhetőségének.
Kétségtelen most már, hogy emberek milliói valóban komolyan hisznek abban, hogy a hamis, illetve hamisított márkajelzéssel ellátott termékek alkalmasak a szociális környezetben mutatkozható egyenlőtlenségek látszólagos kiküszöbölésére - és ez kielégítő az egyénnek, megnyugvást ad.
A márkázott termékekkel konkuráló hamisítványok nagyon komoly zavarokat okoznak a piacokon. Kétségtelen, hogy a pénzügyi-, gazdasági rendszerekben az államok és a régiók szintjén nem csupán Európában, annak 47 államát összefogó Európa Tanács entitása alatt, hanem az egész világon nagyon komoly torzulásokat okoz a jelenség, és ez a szerkezeti torzulás még intenzívebben kirajzolódik a gyógyszerek és gyógyászati eszközök hamisításának területén.
***
Az állam pénzügyi rendszere évről évre bizonyos mértékű gazdasági növekedéssel számol - egészséges és normális viszonyok között. Ebbe beletartozik, hogy előre eltervezetten, pozitívan meghatározott bevételekre számít (ezek jellemzően az adók és adó-természetű díjak) és törekszik a bevételek és kiadások egyensúlyára. Ezt joggal feltételezhetjük, még a pregnáns gazdasági válság térségeiben is.
Az viszont már kétkedés tárgya lehet, hogy általánosságban kimondható-e: vajon az áru és termékhamisítás valóban nagymértékű negatív hatást fejt-e ki a gazdaságra vagy, ehelyett, jobban megéri az esetleges következtetéseket országról-országra, régióról-régióra levonni.
Az bizonyos, hogy az egészségügy világszerte a legdrágább nemzeti szolgáltatási termék volt, a jelenben is az, és a jövőben is az lesz. Ehhez képest sokkal nagyobb a jelentősége azoknak a hatásoknak, amelyek az illegális és ipari méretű gyógyszer-, és gyógyászati-termékhamisítás hatásait illetik.
Ebből kiindulva védhető az a megállapítás, hogy a gyógyszerek és gyógyászati termékek hamisítása kirívóan veszélyes az egyes nemzetekre, és nyilvánvalóan, globális összefogáson alapuló fellépésért kiált.
***
Melyek a gyógyszer- és gyógyászati termékhamisítás kedvenc területei? Ez tűnik az első elemi kérdésnek annak megválaszolása érdekében, hogy megállapíthassuk a harcmező határait.
Több mint hasznos és célszerű, ha gondolatainkban lefuttatjuk a termékhamisítás algoritmusát erre a területre is, így a pre-indusztriális, experimentális, hardver- és szoftverkörnyezet mellett, az emberi erőforrásokra gyakorolt hatást egyaránt alapul vesszük, nemcsak állami (tagállami) szinten, hanem nemzetközi aspektusban is.
A javasolható módszer arra, hogy a kérdéskör struktúráját és a világban elfoglalt pozícióját nyomon követhessük, nyilvánvalóan a statisztika, ami az alábbi térképmetszeten követhető nyomon[1]:
- 14/15 -
A helyzet azonban messze nem olyan egyszerű, mint ahogyan a térképről látszik, miután számos olyan aspektus és összefüggés, keretrendszer tapasztalható a kérdésben, amelyeket a terminológia szintjén nagyon szabatosan - amennyire csak lehet - meg kell határozni. Az utóbbi, legalább két évtizedben nyilvánvalóvá vált, hogy a gyógyszer- és gyógyászati termékhamisítás egyfelől feltételezi a tervező, kereskedelmi támogató, gyártó triászának iniciáló üzenetét, másfelől pedig a fogyasztói csoportok halmazát (ez a horizontális megközelítés).
A másik látószög, amely alkalmas arra, hogy egy régióra jellemző bűnözés szerkezete világosan kirajzolódjék, az egyszerűbb, primitív szervezetektől a szervezett bűnözésig terjedhet (vertikális megközelítés).
A két megközelítés együttes alkalmazása látszik alkalmasnak arra, hogy ezt az illegális tevékenységet - környezetének összes összetevőjével együtt - feltárhassuk; ehhez képest lehet büntetőjogi eszközökkel, valós időben (realtime action) fellépni a szervezett bűnözés ellen.
Ahhoz, hogy kimerítően számba vehessük azokat a kritériumokat, amelyekkel tisztában kell lennünk, annak érdekében, hogy a precíz módon leírhassuk a kérdéskört, előfeltétel a definitív megközelítés.
Nyilvánvaló, hogy az egészségügyi világszervezet (WHO) által kidolgozott terminológiát kell alapul venni, mivel annak megközelítési természete globális:
"-...
A Black’s Law Dictionary jogi szótárral összhangban a "gyógyszerhamisítás" kifejezést az olyan tevékenységre, illetve termékre használjuk, amelynek végzése során és eredményeképpen, más, mint az eredeti gyártó, másolással az eredeti termék imitációjával engedély, illetőleg jogosultság nélkül, csalás és jövedelemszerzés céljából előállítást, illetőleg kereskedelmi tevékenységet végez. Valójában azonban a gyógyszer és gyógyászati eszközhamisítást az egyes országokban eltérően definiálják."
….
"Általánosan elfogadható definíció hiányában nem csupán az információ-áramlás nehezül el az egyes országok között, de a probléma valódi terjedelmének megértése is, globális felületen. Ezért a következő definíciót dolgozta ki a WHO:
"A hamisított gyógyszer, illetve gyógyászati termék az, amelyet szándékoltan, és eredetének csalási célzattal történő feltüntetése nélkül, a forrás, származás, illetve azonosíthatóság elkendőzése érdekében hoztak létre. A hamisítást egyaránt el lehet követni márkás és generikus termékekre; a hamisított termék tartalmazhatja az eredetihez képest annak hatóanyaga egy részét, de ellenkezőleg is, lehet hatóanyag nélküli, elégtelen hatóanyag-mennyiséget tartalmazó, vagy egyszerűen: hamis csomagolású".[2]
És a fejtegetés tovább:
Egyes kormányzatok nyilvánvaló politikai akaratának hiányát, az elégtelen törvénykezési- és büntető-jogalkalmazási fellépést, ideértve az alkalmatlan vámpolitikát, a rendkívül gyenge szankciórendszert, a gyógyszerek és gyógyászati eszközök relatív drágaságát és az általános korrupciós hajlamot, valamint a különböző érdekek nyilvánvaló összeütközését, egyaránt azon jelentős tényezők közé sorolhatjuk, amelyek az elkövetőket arra bátorítják, hogy ezen a speciális területen is kifejthessék a bűnös tevékenységet.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
