Minden kornak és társadalomnak megvan a maga saját szexuális kultúrája, mely vallási-erkölcsi hagyományoktól, szokások által determinált. A társadalmak változnak, fejlődnek, a szexuális kultúra pedig követi ezeket a változásokat, ezért érthetően nem egységes, hanem különböző szintű és jellegű részekre tagolódik.[1] Azonban azt is látni kell, hogy a gyermek és felnőtt közötti szexuális kapcsolat mala per se, önmagában rossz cselekedet, mivel az társadalmi-politikai környezettől függetlenül a közösségi együttélés alapvető normáit sérti - ezért kezdetektől fogva szigorú büntetésekkel volt súlytandó. Napjainkban a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények elkövetői ellen történő fellépés nem csak a jogászok, hanem a társadalom érdeklődésének középpontjában is áll. A gyermekek testi, lelki, de különösen szexuális fejlődésének védelme alapvető társadalmi igény, ugyanis az ellenük intézett szexuális abúzust a társadalom erkölcsileg súlyosan elítéli. Balogh -Virág szerzőpáros szerint ennek indoka, hogy "a függő helyzetben lévő, testileg és lelkileg éretlen gyermek - kiszolgáltatottsága és éretlensége miatt - a szexualitást felfogni, megérteni nem tudja, ezért ahhoz hozzájárulni, abba beleegyezni érdemben nem képes, és egy idő előtti szexuális kapcsolat mérhetetlen károkat okozhat neki".[2]
Az Országos Kriminológiai Intézet 1996. évben közölt kutatásának eredményei tükrözik a magyar közvélemény szexuális bűnelkövetéssel kapcsolatos álláspontját, miszerint a megkérdezettek az élet elleni bűncselekmények után az utóbbit tartják a legsúlyosabb bűncselekmény típusnak, továbbá, hogy mind az élet elleni, mind a szexuális bűncselekmények elkövetőire vonatkozóan a kiszabható büntetéseket súlyosítanák.[3]
A széles körű társadalmi érdekeltséget mi sem tükrözi jobban, mint a 2021 nyarán történt "pedofil-ellenes" törvénymódosítás, melynek következtében a büntetőtörvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény és más jogszabályok számos rendelkezése is változott. A tanulmány célja a gyermekek sérelmére elkövetett nemi élet szabadsága és nemi erkölcs elleni bűncselekmények elleni fellépés vonatkozásában született, jelenleg hatályos büntető anyagi jogi eszközök áttekintése és értékelése, különös tekintettel a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: 2021. évi LXXIX. törvény) által bevezetett módosításokra. Ehhez elengedhetetlen a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális támadások elkövetőinek kriminológiai elemzése, ugyanis a kriminológia mint diszciplína eredményeivel hasznosítható gyakorlati javaslatok fogalmazhatóak meg a kriminálpolitika számára, illetve azok igazolhatják egyes büntetőjogi törvényi rendelkezések bevezetését. Annak megértése pedig, hogy miért történik a gyermekek szexuális kizsákmányolása, rendkívül fontos a megelőzés szempontjából.
A gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények elkövetőinek kriminológiai jellemzése vonatkozásában nem állnak rendelkezésre olyan hazai kutatási eredmények, amelyek nagyszámú mintákat vennének alapul, valamint olyanok, melyeket hosszas utánkövetés jellemezne. Mint ahogyan azt Drexler és Somogyvári megerősíti; "Ilyen, összehasonlításra alkalmas, átfogó vizsgálatok és adatbázisok Magyarországon jelenleg nem elérhetők, csak korlátozott információk vannak arra vonatkozóan, hogy nagyságrendileg mekkora létszámú csoportról beszélhetünk a szexuális bűnt elkövetők kategóriájában. Az egyes jellemzőikre, motivációjukra, elkövetői csoportjaikra vonatkozóan pedig egyáltalán nincsenek korábbi kutatások."[4] Különösen igaz ez az elkövetők visszaesésének vizsgálata szempontjából, amelyhez elengedhetetlen a bűnelkövetést vizsgáló, longitudinális (hosszú távú) adatok rendelkezésre állása. Erre tekintettel a téma kutatása során jelentős mennyiségű külföldi forrásra lehet támaszkodni, amely további problémákat vet fel. Így például a külföldi kutatásokban vizsgált bűncselekmények törvényi tényállásai, elnevezései nem vonhatóak feltétlenül párhuzamba a magyar büntetőjogban megjelenőkkel, emellett a passzív alany/sértett életkora is eltérő lehet a magyar törvényi tényállásokban foglaltakhoz képest.
Szintén probléma a kutatásokban használt, idegen nyelvű fogalmak magyar nyelvre történő fordítása, valamint annak a magyar jogrendszerbe történő beillesztése, mely felmerülő problémát tovább erősít a fogalmak különböző szakirodalmakban történő, párhuzamos megjelenése. Ugyanis a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális cselekmények elemzése több társadalomtudomány által is történik, így az azok által használt definíciók sok esetben pszichológiai, pszichiátriai kategóriákat (például pedofília), vagy társadalmi jelenségeket (családon belüli erőszak) fednek le, amelyek jogi kategóriaként csak torzítva értelmezhetők.[5]
- 179/180 -
Mindemellett fontos kiemelni a téma érzékenységét mint az elkövetőkkel, sértettekkel folytatott mélyinterjúk akadályát. Ugyanis, a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmény - különös tekintettel a szexuális abúzusra - a bűnelkövetők körében is etikailag kiemelkedően súlyos cselekménynek számít, ezért az elkövetők is nehezebben nyilatkoznak az elkövetés körülményeiről, a bennük lezajlódó pszichológiai folyamatokról.
Valamennyi cselekmény büntetendővé nyilvánításakor és a büntetések, intézkedések meghatározásakor figyelemmel kell lenni bizonyos jogállami követelményekre, mely alól a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények sem képeznek kivételt. Lévait idézve; "Az állam [...] úgy jogosult állampolgárai és a területén tartózkodók alapvető jogainak megvédése, illetve nemzetközi kötelezettségeinek teljesítése érdekében bizonyos cselekményeket kriminalizálni, elkövetésüket pedig meghatározott büntetéssel fenyegetni, hogy egyúttal tiszteletben kell tartania az alkotmány biztosította szabadságjogokat, továbbá egyszerre kell garantálnia az elkövetők és az áldozatok jogait."[6] A gyermekek ellen intézett szexuális cselekmények pönalizálása vitathatatlan, ugyanis a büntetőjogtól nem várható el szociálpolitikai, oktatáspolitikai feladatok megoldása, akkor lép be, amikor a társadalmi eszközök, illetve más jogágak szankciói már nem elégségesek, nem képesek elérni a kívánt célt.[7]
A gyermekek ellen intézett szexuális támadások speciális jellegét és tárgyi súlyát a jogalkotó kiemelte már a jelenleg hatályos büntetőtörvénykönyvünk (a büntetőtörvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény, a továbbiakban: Btk.) megalkotásakor, ugyanis a nemi erkölcs és nemi élet szabadsága elleni bűncselekményeket önállóan, a XIX. fejezetben rendelte büntetni.[8]
A 2021. évi LXXIX. törvény általános indokolása is kiemeli, hogy Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, továbbá minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Az indokolás azt is kiemelte, hogy 2010 óta a polgári kormány és a kormánypártok számos rendelkezést hoztak a gyermekek védelme érdekében. Biztosították, hogy akik gyermekek sérelmére követtek el súlyos bűncselekményeket, azok ne végezhessenek gyermek nevelésével, felügyeletével, gondozásával, gyógykezelésével kapcsolatos tevékenységeket (2013. évi CCXLV. törvény); a gyermekek sérelmére elkövetett súlyos bűncselekmények, különösen a szexuális bűncselekmények esetén, rendelkeztek azok el nem évüléséről, illetve az elévülési idő nyugvásáról (2014. évi LXV. törvény); fokozatosan bevezették a végleges hatályú foglalkozástól eltiltást azoknál, akik gyermek sérelmére követettek el szexuális bűncselekményt (2017. évi XCV. törvény és 2017. évi CXLIX. törvény); szigorították a tizenkét év alatti személlyel végzett szexuális cselekményért kiszabható büntetést (2017. évi CLXXVII. törvény); tovább szigorították a foglalkozási tilalmat (2018. évi CXVII. törvény); módosításra került az emberkereskedelem tényállása és megemelésre kerültek a büntetési tételek a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekményeknél (2020. évi V. törvény); szigorítottak a hozzátartozó sérelmére elkövetett személy elleni erőszakos bűncselekményeknél a büntetéskiszabás elvein (2020. évi CVIII. törvény).[9]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
