Megrendelés

Hírek (IJ, 2010/3. (38.), 115-116. o.)

Az Európai Bíróság szerint a tagállamok korlátozhatják az online szerencsejátékot, különösen, ha az intézkedés hátterében fogyasztóvédelmi megfontolások húzódnak meg, vagy esetleg az, hogy elejét vegyék a csalásoknak, illetve annak, hogy az állampolgárok túlzott összegeket költsenek szerencsejátékokra. Az Európai Bíróság csütörtökön úgy határozott, a tagállamok korlátozhatják az internetes szerencsejátékokat. A szóban forgó peres ügyek egyikében egy holland non-profit magánjogi alapítvány (amely egyébként Hollandiában a sportfogadások és lottójátékok szervezésére vonatkozó engedély jogosultja), a De Lotto azt kifogásolta, hogy a brit Ladbrokes társaság a Hollandia területén lakóhellyel rendelkező személyek számára az interneten olyan szerencsejátékokat kínált, amelyre nem volt engedélye. Egy másik ügyben a szintén brit Betfair azt akarta elérni, hogy a holland hatóságok ismerjék el a Nagy-Britanniában számára kibocsátott engedélyt, és tartsák tiszteletben az átláthatóság elvét a szerencsejátékok szervezésére vonatkozó engedélyek kibocsátásakor. A két brit társaság úgy vélekedett: azzal, hogy a holland hatóságok lényegében elérhetetlenné tették az ő internetes szolgáltatásaikat a holland lakosok számára, megsértették azokat az uniós szabályokat, melyek lehetővé teszik, hogy a vállalatok árukat és szolgáltatásokat kínáljanak szerte az Unióban. A britek szerint a holland hatóságok ezzel a lépéssel csak a De Lotto monopolhelyzetét kívánják védeni. Alapító okirata szerinti egyébként a De Lotto célja, hogy a szerencsejátékok révén befolyó pénzt felossza a különösen a sport, a testnevelés, az általános jólét, a közegészség és a kultúra területén közérdekű célokat követő intézmények között. A De Lotto mindenesetre a holland bírósághoz fordult, amely aztán az Európai Bíróság álláspontját tudakolta arról, hogy a szerencsejátékokkal összefüggő holland szabályozás összeegyeztethető-e az EU-joggal. Ítéletében a luxemburgi székhelyű taláros testület úgy vélekedett, hogy a tagállamoknak jogukban áll a korlátozás, különösen, ha annak célja nem más, mint "a fogyasztóvédelem, a csalás, valamint annak megakadályozása, hogy az állampolgárok túlzott összegeket költsenek szerencsejátékra, vagy általánosságban a szociális egyensúly veszélyeztetésének megelőzése". Így a tagállamok voltaképpen megtilthatják "a szerencsejátékok interneten történő kínálását". A holland De Lotto örömmel fogadta a bírósági ítéletet, az európai szerencsejáték-ágazat szereplői ugyanakkor arra kérték az Európai Bizottságot: terjesszen elő új jogszabályi javaslatot ezen a téren. (Bruxinfo)

A pártok ajánlószelvény-gyűjtéssel járó adatkezelését, a szelvények határidőn belüli megsemmisítését, az adatbázisok jogszerűségét tekintve az adatvédelmi biztos vizsgálata nem tárt fel hiányosságot. Lezárult a pártok kampánycélú adatkezelését áttekintő biztosi vizsgálat. Jóri András a Civil Mozgalom, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Lehet Más a Politika, a Magyar Demokrata Fórum és a Magyar Szocialista Párt adatkezelését ellenőrizte. A vizsgálat - az áprilisi sajtóértesüléseket követően - elsődlegesen arra irányult, hogy felmérje a pártok által vezetett nyilvántartásokat és azok jogszerűségét. A biztos és munkatársai minden párt székházában jártak, az adatkezelés helyszínén megtekintették az adatbázisokat, a telefonon vagy egyéb módon megkeresettek jegyzékét, szúrópróbaszerűen ellenőrizték az adatkezeléshez szükséges hozzájáruló nyilatkozatok meglétét, az adatok forrásának feltüntetését. A pártoktól távoli elektronikus hozzáférést kértek az adatbázisokhoz, amelyeket a biztosi hivatalból adat-lekéréssel módszeresen ellenőriztek. A vizsgálat megállapította, hogy a pártok főként tagnyilvántartások, szimpatizánsi adatbázisok, önkéntes hozzájáruláson alapuló levelezőlisták alapján végezték kampánytevékenységüket. A telefonos megkeresések során a hívásokhoz nyilvános telefon-adatbázist használtak fel, a postai megkereséseket a választói névjegyzék alapján küldték ki, jogszerűen. A pártok többsége az adatkezelést bejelentette az adatvédelmi nyilvántartásba. Két párt kivételével a szimpatizánsi adatbázisok alapjául szolgáló írásos hozzájáruló nyilatkozatokat megőrizték, azonban a többségüknél azok nem kereshetők vissza egyszerűen, az elektronikus adatbázisban nem tüntetnek fel olyan adatot, amelyből megállapítható, hogy a hozzájárulást tartalmazó dokumentumot hol kell keresni. Az ajánlószelvényeket kivétel nélkül minden szervezet a határidőn belül megsemmisítette. Hiányosságként említhető, hogy a pártok jellemzően nem rendelkeznek adatkezelési, adatvédelmi szabályzattal, amelynek mielőbbi elkészítését a biztos javasolta a szervezeteknek. Az adatvédelmi törvény ugyan a pártok adatkezelései esetére nem írja elő kötelező jelleggel adatvédelmi szabályzat rendszeresítését, annak hiányában azonban nem állapítható meg, hogy a pártokon belül mely szervezeti egység felel az adatkezelés jogszerűségéért, illetve nem követhető nyomon az adatkezelés menete. (OBH)

Jóri András adatvédelmi biztos levélben fordult a Google Inc., magyarországi képviselőihez, amelyben tájékoztatást kért a Street View szolgáltatás kapcsán gyűjtött adatokról. Amint az korábban napvilágra került, a szolgáltatáshoz szükséges képfelvételeket rögzítő gépkocsik egyes vezeték nélküli hálózatokra vonatkozó adatokat is rögzítettek. A Google erről nem tájékoztatta az európai országok adatvédelmi biztosait. A jelenlegi megkeresés abba a vizsgálatba illeszkedik, amely az Európai Unió adatvédelmi biztosait tömörítő úgynevezett 29-es Munkacsoport koordinálásával zajlik. Kezdeményezése nyomán minden európai adatvédelmi biztos ugyanazokat a kérdéseket teszi fel a Google helyi képviseleteinek, és a fellépésüket továbbra is koordinálják. Jóri András a Google Street View szolgáltatás kapcsán korábban is európai együttműködést sürgetett, és bízik abban, hogy a felügyelő hatóságok közös fellépésével elérhető, hogy a Google az európai adatvédelmi jog figyelembevételével nyújtsa szolgáltatásait a kontinensen. (OBH)

2010. május 27-i precedens értékű jogerős döntésében a Fővárosi Ítélőtábla kimondta, hogy az egyetemi vezetők fizetése mindenki számára megismerhető adat. A Bodoky Tamás újságíró és a TASZ által indított próbaper a gödöllői Szent István Egyetem ellen indult, azonban mostantól az összes többi állami vagy önkormányzati tulajdonú felsőoktatási intézmény kapcsán lehet hivatkozni a jogerős döntésre. Korábban több információ is keringett arról, hogy az egyetemi és főiskolai rektorok milliókat keresnek havonta. A TASZ által képviselt újságíró az összes állami egyetem és főiskola vezetőjét megkereste, de egyikük sem árulta el, hogy mennyit keres. A rektorok egy közös nyilatkozatot adtak ki a Magyar Rektori Konferencián keresztül, amelyben azt hangsúlyozták, hogy a keresetükkel kapcsolatos adatok nem közérdekből nyilvánosak, hanem személyes adatok, és ebből következően saját maguk dönthetik el, hogy kit tájékoztatnak arról. Az elsőfokú ítélethez hasonlóan a május 27-én született jogerős döntés is a TASZ álláspontját fogadta el, és kimondta, hogy a rektorok közfeladatot végző vezetők, ezért bizonyos személyes adataik - így fizetéseik mértéke - nyilvánosak, mert szorosan összefüggenek közfeladatuk ellátásával. (TASZ)

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére