A "Quaestor-ügy" kapcsán mindennapos témává vált a helyi önkormányzatok gazdálkodása, az önkormányzati gazdálkodás jogszerűségének és hatékonyságának kérdése. Ez indított arra, hogy Győr Megyei Jogú Város aljegyzőjeként kizárólag szakmai alapon megvizsgáljam a témát.
A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Vagyon tv.) szabályozza a helyi önkormányzatok tulajdonában álló vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit. [Vagyon tv. 1. § (1) bek.] A Vagyon tv. rendelkezései azonban nem vonatkoznak az államháztartás körébe tartozó szervek és személyek pénzvagyonára. [Vagyon tv. 2. § a) pont] A Vagyon tv. előírásait tehát nem lehet alkalmazni az önkormányzatok pénzeszközeire, pedig az államkötvény vagy más értékpapír vásárlásakor azok voltak nekik, abból történt az ellenérték teljesítése.
Az önkormányzatoknak, mint közpénzzel gazdálkodó szervezeteknek a "jó gazda" gondosságával kell eljárni: a helyi önkormányzat a rendelkezésére álló forrásokat szabályszerűen, gazdaságosan, hatékonysági és eredményességi szempontokat szem előtt tartva használhatja fel. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (röviden: Áht., államháztartásról szóló törvény) 61. § (1) bekezdése is rögzíti, hogy "az államháztartási kontrollok célja az államháztartás pénzeszközeivel és a nemzeti vagyonnal történő szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás, a beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségek szabályszerű teljesítésének biztosítása". Az eredményesség pedig azt jelenti, hogy a gazdálkodásnak lehet gyümölcse, hozama. Sőt, ha a vizsgálatnak a tárgya az eredményesség is, akkor pedig azt is jelenti, hogy cél is az eredményesség, vagyis hozam, gyümölcs elérése.
Az Áht. 5. § (1) bekezdése szerint a költségvetési évben teljesülő költségvetési bevételek és költségvetési kiadások előirányzott összegét az államháztartás önkormányzati alrendszere esetében az önkormányzat költségvetési rendeletében határozza meg. Ugyancsak az Áht. 23. § (2) bekezdés h) pontja szerint a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos hatásköröket, így különösen a finanszírozási bevételekkel és a finanszírozási kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket az önkormányzat költségvetési rendeletének kell tartalmaznia. A finanszírozási bevételek és kiadások meghatározását az Áht. 6. § (7) bekezdése tartalmazza. E bekezdés a) pont aa) alpontja szerint finanszírozási bevételek és kiadások a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vásárlásából és értékesítéséből származó bevételek és kiadások. Ugyancsak az államháztartási törvény 4/A. § (3) bekezdése szerint a költségvetési többlet felhasználása finanszírozási bevételeken és kiadásokon keresztül valósul meg.
Így Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata (röviden: Önkormányzat), mint más önkormányzatok is általában a mindenkor hatályos költségvetési rendeletében határozza meg azokat a szabályokat és hatásköröket, melyek alapján az Önkormányzat finanszírozási kiadásokat teljesít és bevételeket számol el.
Ennek megfelelően Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata az átmenetileg szabad pénzeszközeit - egy adott pillanatban a költségvetési gazdálkodása során fennálló, de később a kötelező és az önként vállalt feladatainak finanszírozását szolgáló költségvetési többletét - költségvetési rendelete szerint lekötött betétként vagy államilag garantált értékpapírban történő elhelyezés útján hasznosíthatja. Az Önkormányzat a költségvetési gazdálkodása során az elmúlt időszakban átmenetileg szabad pénzeszközeit e kettő formában hasznosította. Azonban egyetlen törvény szerint sem szabálytalan az, ha kockázatos(abb), azaz nagyobb hozamígéretű értékpapírba fektetne egy önkormányzat.
Az önkormányzati gazdálkodásban naptári éven belül általában három olyan időszak van, mikor az önkormányzatok részére költségvetési többlet halmozódhat fel, most ide nem értve az általában egyszeri és esetleges, előre nem számítható vagyonhasznosításból (elsődlegesen vagyonértékesítésből) származó bevételt. E három időszak alapvetően a helyi adóztatás rendszeréhez köthető, és ennek megfelelően március, szeptember és december hónapokban jelentkezhet a helyi adófizetési kötelezettségek adóalanyok részéről történő megfizetése révén. Ezen költségvetési bevételek az önkormányzatok egész éves feladatainak finanszírozásául szolgálnak, melyek azonban naptári éven belül viszonylag egyenletesen jelentkeznek.
Az önkormányzatok feladata elsődlegesen a közfeladataik teljesítése, ezen belül is a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása, melynek során a "jó gazda" gondosságával kell, hogy eljárjanak. Ennek megfelelően két dolgot tehetnek: vagy átmenetileg szabad pénzeszközeiket nem hasznosítják (pl. betétben történő elhelye-
- 33/34 -
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
