Bizonyára szinte mindenki ismeri, s talán át is élte a gyermek és a forró kályha találkozását. A kellemetlen vizitnek szinte mindig az a tanulsága és eredménye, hogy az érintett a jövőben tudatosan elkerüli ezt a fájdalmas élményt nyújtó objektumot. Mivel soha nem felejti el, hogy amennyiben ismét odamegy, megégeti magát.
Ez is azt mutatja, hogy a kicsinyek okosak, képesek váltani és tanulnak a hibáikból. Nagy kérdés, hogy a felnőttek később már miért nem képesek erre? Hol és mikor veszett el bennünk ennek a képessége és ennek a látásmódja? Pedig nem kell ehhez Einsteint ismerni és a zseniális tudós gondolatait eredetiben olvasni, hogy belássuk a következőt:
"No problem can be solved from the same level of consciousness that created it. We must learn to see the world anew." Mindez azt jelenti, hogy egyetlen probléma sem oldható meg azzal a tudatossággal, amely létrehozta azt. Meg kell tanulnunk a világra új szemmel nézni. (fordította: Koczka Terézia)
S a fentiek okán akár így is tekinthetünk mai világunkra:
Mivel napjainkban ma már csak a folytonos változás állandó, új leckéket kell tanulnunk. Elengedhetetlen, hogy új szemmel, más és friss nézőpontból tekintsünk szűkebb és tágabb környezetünkre. Mivel, ha nem így járunk el, akkor a múlt és a beidegződések foglyaként meg- és beleragadunk abba, amely nem engedi a továbblépést és a megújulást.
Az ilyen határhelyzeteknél mindig az optimista és a pesszimista énünk hadakozik egymással, amelynek során nagyon gyakran a lemondás és az egyhelyben topogás áll nyerésre. Pedig a legreménytelenebb helyzetben is mindig van választási lehetőségünk és mozgásterünk. Ilyenkor is próbáljuk meg a win-win szituációba navigálni magunkat. Ebben mindig érdemes tanulni az előttünk járóktól, hiszen például az angoloknál külön fogalom is létezik arra, hogy ha valamiben megrekedünk vagy elakadunk, miként juthatunk előbbre.
Az egyik ilyen pozitív és vonzó kifejezésük erre az ún. serendipity, amely a szerencsére való képességet jelenti. Mindez nem takar mást, mint az alkalmasságot és a készséget arra, hogy az érintett véletlenül vagy éppen bármilyen helyzetben, kellő tudatossággal értékes dolgokat találjon, vagy fontos felfedezéseket tegyen. S aki szeretne elmélyedni és a filmkockák szárnyán is találkozni e fogalommal, az bátran üljön le a tv-készüléke elé és pillantson bele a Serendipity című romantikus filmbe. Az élvezetes és fordulatos mozi Jonathan és Sara véletlenszerű találkozásáról szól, akiket egy pár kötött kesztyű választ szét, aztán persze ugyanez hoz és köt össze. Ők azok, akik a kalandos cselekmény szövése alatt és után megpróbálják és meg is tanulják másként nézni a világot. (A film magyar címe: Szerelem a végzeten.)
S mindehhez nem kellett más, csak kitartás és egy kis:
- 37/38 -
Persze a fentiekkel természetesen nem azt akarják sugallani, hogy mindenki legyen olyan, mint a két képzeletbeli cipőárus, akiket főnökeik azért küldtek Afrikába, hogy mérjék fel a piac értékesítési lehetőségeit és ott szerezzenek minél nagyobb üzleti lehetőségeket. Aki ismeri ezt a storyt, az jól tudja, hogy a pesszimista (azt a bizonyos félig teli poharat is üresnek látó) értékesítő menedzser rövid vizsgálódás után a következőt írta arra a bizonyos telegramra: "Főnök, alaposan körbejártam itt mindent, de senki sem hord cipőt Afrikában. Ez számunkra reménytelen és egy halott ügy."
Ezzel szemben a félig üres poharat is teljesen telinek tekintő optimista társa ezt így látta és kommentálta: "Főnök, alaposan körbejártam itt mindent, és senki sem hord cipőt Afrikában. Ez számunkra egy óriási lehetőség, egy igazi aranybánya!"
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
