Az emberi méltóság az alapjogi rendszer "kötőanyaga". Nem egy alapjog a sok közül, hanem az a jog, amely minden más alapjog érinthetetlen lényege. Az alapjogokat lehet ugyan korlátozni, de a korlátozás végső határa az, hogy nem sértheti az emberi méltóságot. Az Alaptörvény Nemzeti Hitvallása kinyilvánítja: "Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság." Az Alaptörvény az emberi méltóság korlátozhatatlanságát juttatja kifejezésre, amikor kimondja: "Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz." Ha az emberi méltóság funkcióit nézzük, akkor azt mondhatjuk, hogy védelmet nyújt bizonyos körben a megaláztatás ellen, védi az önazonosságot és biztosítja az önrendelkezést, azaz az egyén cselekvési autonómiáját[1].
A nemzetközi emberi jogi dokumentumok az emberi méltóságról a természetjogi felfogás szerint szólnak: az emberi méltóság az emberi jogok forrása, valamennyi jog alapja és előfeltétele. Mind a nemzetközi dokumentumok, mind az alkotmányok (így a magyar Alaptörvény is) szerkezetileg az alapjogi katalógus első helyén fogalmazzák meg. Bár az emberi méltóság korlátozhatatlan, de az abból levezett jogok (így pl. az önrendelkezéshez vagy a magánszférához való jog) az általános alapjogi teszt alapján korlátozhatók."[2]
Amikor felmerül egy embernél a gondnokság alá helyezés szükségessége, mindenekelőtt az emberi méltóság megtartására, emellett az önrendelkezés megőrzésére vagy szükség szerinti korlátozására kell elsődlegesen figyelemmel lenni.
Az önrendelkezéshez való jog önálló érvényesítésének előfeltétele, hogy természetes személy cselekvőképes legyen.[3] A nagykorú személyek számára a cselekvőképességük léte és gyakorlása a mindennapi életük szerves és természetes velejárója, anélkül, hogy erre bárki rendszeresen gondolna. Az emberek életében vannak azonban olyan élethelyzetek, amikor az önrendelkezés gyakorlása az érintett saját érdekei ellen működik, mert az egyén - az elméje működési zavarai miatt - nem képes a problémái megoldására, illetve döntéseinél a helyes választás mérlegelésére. A betegség, fogyatékosság, kor vagy más ok miatt sérült belátási képesség csökkent működése esetén a cselekvőképesség korlátozása az állam feladata az érintett személy alapvető jogai és érdekei figyelembevételével.
A nagykorú személyek cselekvőképességének korlátozására a Ptk. a korábbi szabályozáshoz képest egy rugalmasabb jogi környezetet teremt, az arányosság, szükségesség, fokozatosság elvének figyelembevételével. A nagykorú személy cselekvőképességét még részlegesen is csak abban az esetben lehet korlátozni (egyéniesített ügycsoportokban), ha a jogainak és érdekeinek védelme egyéb módon (pl. a bevezetett támogatott döntéshozatallal) nem biztosítható.[4] A gondnokság alá helyezést megelőzi az egyéni autonómiát tiszteletben tartó, de igény esetén segítséget nyújtó, és a cselekvőképességet nem érintő támogatott döntéshozatal. A cselekvőképességet kizáró gondnokság jogintézményét felváltó cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság pedig csak akkor rendelhető el, ha az érintett jogainak védelme a részlegesen korlátozó gondnoksággal sem érhető el.[5]
Jelen tanulmányban annak bemutatására törekszem, hogy a gondnokság alá helyezésekkel és a gondnoki tevékenység felügyeletével kapcsolatosan hogyan változott a gyámhatóság feladata a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: régi Ptk.) szabályo-
- 26/27 -
zásához képest a Ptk. rendelkezései szerint. A tanulmányban áttekintem a gondnokság alá helyezési perek előkészítésére, illetve a gondnokság alá helyezésről szóló bírói döntést követő közigazgatási hatósági döntésekre és intézkedésekre vonatkozó gyámhatósági ügymenetet.
A régi Ptk. 2009-től a Ptk. hatálybalépéséig hatályos szövege szerint a gondnokság alá helyezést a nagykorú személy házastársa, bejegyzett élettársa, egyeneságbeli rokona, testvére, a gyámhatóság és az ügyész kérheti a bíróságtól. (régi Ptk. 14. §) A Ptk. szabályozása szerint a gondnokság alá helyezést a bíróságtól a nagykorú együtt élő házastársa, élettársa, egyenesági rokona, testvére, a kiskorú törvényes képviselője, a gyámhatóság és az ügyész kérheti (Ptk. 2:28. §) A Ptk. az érintett 17. életévének betöltése után teszi lehetővé a gondnokság alá helyezést, így megszűnt a 14. életévét betöltött kiskorú (korábban kizáró) gondnokság alá helyezésének lehetősége. A perindításra jogosultak köre szélesedik a kiskorú törvényes képviselője személyével [Ptk. 2:28. § (1) bekezdés b) pontja].
Nem változott a gyámhatóságnak azon kötelezettsége, hogy amennyiben hivatalos tudomással bír a gondnokság alá helyezés szükségességéről, a gondnokság alá helyezési eljárást meg kell indítania, ha ezt a perindításra jogosult hozzátartozók a gyámhatóságnak a keresetindítás szükségességéről való tájékoztatását követő hatvan napon belül nem teszik meg.
A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban: Gyár.) a gondnokság alá helyezéssel kapcsolatos feladatkört, valamint a gondnoki tisztség ellátásával kapcsolatos feladat- és hatáskört a járási hivatalhoz[6], mint a gyámhatósági feladat- és hatáskört ellátó közigazgatási szervhez telepítette. A másodfokú gyámhatósági hatáskört és egyes feladatköröket a kormányhivatalok megyei/fővárosi szinten látják el.[7]
Az újonnan induló ügyekben a szükséges - gondnokság alá helyezés iránti - keresetek benyújtása mellett a Ptk. hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) szerint a gyámhatóságnak 2014 és 2018 között a 2014. március 14-e előtt elrendelt - cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezésről szóló, felülvizsgálati kötelezettséget nem tartalmazó - határozatok felülvizsgálata iránt kell a bíróságon pert indítania. A Ptk. hatálybalépése előtt hozott, felülvizsgálati kötelezettséget tartalmazó határozatok esetében a felülvizsgálati eljárást a bírósági határozatban megjelölt időpontban, de legkésőbb a Ptk. hatálybalépésétől számított öt éven belül kell a gyámhatóságnak megindítania.
Ennek értelmében minden, az új Ptk. hatályba lépése előtt elrendelt gondnoksági ügy bírósági felülvizsgálatra kerül legkésőbb 2019-ben, ami a gyámhatóságok számára - éves ütemezésben - folyamatos perelőkészítő és utólagosan a gondnoki tisztség fenntartásáról/ módosításáról rendelkező hatósági döntéshozatalt is jelent, Heves megyében közel 900 ügyben. A felülvizsgálatra vonatkozó kereset tartalmához fontos segítséget jelentenek a rendszeres gondnoki jelentések, számadások és egyéb bizonyítékok, illetve a gondnok nyilatkozata, hiszen a gondnokolttal való rendszeres kapcsolattartás alapján mélyebb ismerettel rendelkezik annak életkörülményeiről, állapotáról, szükségleteiről, a gondnokolt mindennapi életéről, mentális állapotáról.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
