A biztonsági okmány bevezetésével a földforgalmi törvénycsomag elfogadásával nem csak a már meglévő, és addig be nem adott szerződések bejegyezhetőségét nehezítették el a jogszabály megalkotói, hanem az okmány értékesítése, használata és ellenőrizhetősége kapcsán számos új földhivatali és ügyvédi kötelezettség keletkezett. Ilyen az okirat sérthetetlenségének biztosítása, a kinyomtatás és záradékolás nehézségei, az okmány kötelező használata, használatának kivezetése, és a papír alapú és elektronikus eljárások közötti különbségek. Az okmány biztonsági jellege tekintetében ellentmondás van a használatát kimondó, majd megtiltó kormányrendelet, és a papír alapú eljárások tekintetében a kötelező használatát előíró új 2025-ös jogszabály, az írott jog és a földforgalmi eljárások gyakorlata között. E feszültségpontok feltárására törekedem a cikk megírása kapcsán.
With the introduction of the security document and the adoption of the land transaction law package, the legislators not only made it more difficult to register existing contracts that had not yet been submitted but also created several new obligations for land registries and lawyers in connection with the sale, use, and verifiability of the document. These include ensuring the integrity of the document, difficulties in printing and endorsing it, mandatory use of the document, discontinuation of its use, and differences between paper-based and electronic procedures. Regarding the security of the document, there is a contradiction between the government decree that stipulates its use and then prohibits it, and the new 2025 legislation that stipulates its mandatory use in paper-based procedures, between written law and the practice of land transaction procedures. I will attempt to explore these points of tension in this article.
Egy jogesetmegoldó versenyre készülve, a Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Karának joghallgatóival a földforgalmi törvény előírásainak feldolgozását követően a közigazgatási bíróságok előtti eljárások tekintetében azt vizsgáltuk, hogy a hatóság milyen feltételek mellett és hogy vonhatja vissza a határozatát.
Ekkor került a kezünkbe a Miskolci Törvényszék által hozott ítélet, melyben a törvényszék úgy döntött, hogy jogszerű az a közigazgatási határozat, amelyben a közigazgatási hatóság saját tévedését felismerve jogszabálysértő határozatát annak meghozatala után visszavonta és javította. A kijavítás érdemi lényege az volt, hogy az elsőfokon eljáró mezőgazdasági igazgatási szerv nem észlelte, hogy a tárgybeli adásvételi szerződéshez érvényes elővásárlási elfogadó nyilatkozat született. Ezt követően, még mielőtt döntésének komolyabb tulajdonjogot keletkeztető hatásai is lettek volna - tehát a határozat ingatlannyilvántartási hatóságnak történő továbbküldése előtt - visszavonta a határozatát, és a visszavont határozat után immár az elővásárlásra jogosulttal hagyta jóvá az adásvételi szerződést. Így az elővásárlásra jogosult léphetett az addig eredeti vevőként szereplő, de elővásárlási joggal nem rendelkező vevő helyében.
A döntést közigazgatási eljárásjogi oldalról átvizsgálva, és egyetértve a bírósággal úgy találtuk, hogy ez teljesen megalapozott és jól felépített ítélethez vezetett. A határozat módosítása az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 120 § alapján akkor lehetséges, ha a hatóság megállapítja, hogy a másodfokú hatóság, a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, a döntését annak közlésétől - a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 5/A. §-ba ütköző esetben a büntetőügyben hozott határozat közlésétől - számított egy éven belül, legfeljebb egy ízben módosítja vagy visszavonja. A határozat módosítása vagy visszavonása keresettel támadott döntés esetében a védirat továbbítását követően kizárólag a 115. § (6) bekezdés szerint lehetséges. Az Ákr. idézett 115. § (6) bekezdése kimondja, ha a védirat előterjesztésétől a közigazgatási pert befejező határozat jogerőssé válásáig a támadott hatósági döntés csak a keresetlevélben foglaltaknak megfelelően módosítható vagy vonható vissza, más okból jogorvoslati eljárásnak nincs helye. Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a döntést a hatósági igazolványba és bizonyítványba felvett téves bejegyzés kivételével nem lehet módosítani vagy visszavonni, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene.
A kérdés földforgalmi eljárási okokból történő vizsgálata során, a két eljárás, tehát a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyási eljárása és az ezt követő ingatlan-nyilvántartási eljárás összevetésekor azonban
- 49/50 -
felmerült, hogy bár teljesen jogszerű, illetve a jogszabályoknak megfelelő második határozat született, az mégsem lesz alkalmas arra, hogy az ingatlan-nyilvántartásba az elővásárlásra jogosult bejegyzésre kerüljön. Hiányzik ugyanis a bejegyzés okirati feltétele. Az előírt okirati feltétel egyértelmű: a bejegyzésre alkalmas okirat az ingatlan nyilvántartási törvény[1] (továbbiakban Inytv.) szerint az eredeti adásvételi szerződés biztonsági okmányra készült másolatára feljegyzett közigazgatási záradék, amelyben a közigazgatási hatóság egyértelműen megjelöli azt a személyt, akinek a tulajdonjogára nézve a Földforgalmi törvény által előírt hatósági támogató elfogadta, és ez a vizsgálati eredmény mentesíti az ingatlan nyilvántartási törvény szerint anyagi és eljárási jogi bejegyzési vizsgálatra felhatalmazott ingatlanügyi hatóságot az alól, hogy a földforgalmi törvényben szabályozott feltételeket vizsgálja.
A határozat visszavonásával a mezőgazdasági igazgatási szervnek - az eredeti záradék jogszabálysértő volta miatt - vissza kellett vonnia a biztonsági okmányra vezetett okiratra felvezetett záradékát, és a teljes okiratot ki kellett vonnia a forgalomból. Az egy példányba elkészülő biztonsági okmányon készült okirati példány kivonásával pedig a hatóság nem tud csatolni olyan okiratot, mely tartalmi és formai okok együttes megléte mellett bejegyzésre alkalmas. Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv az immár jogszerű határozat mellett három példány nem biztonsági másolaton készült okirati példányt csatol az összekapcsolt ingatlannyilvántartási eljáráshoz, az ingatlanügyi hatóság meg fogja vizsgálni, hogy az okirati elv alapján be lehet-e jegyezni az elővásárlásra jogosultként megjelölt tulajdonjogát, és azt fogja találni, hogy ennek okirati feltételei hiányoznak. Az eredeti szerződés akárhány példányban készült is, annak alakilag csak egyetlen példánya biztonsági okmány.[2] Ezen egyetlen példányra a mezőgazdasági igazgatási szerv megelőző eljárásában egy olyan nevet záradékolt, akinek alapvetően elővásárlási joga nincsen, és őt egy elővásárlásra jogosult az adásvételi szerződésben megelőzte. Innentől kezdve tehát ezt az okiratot bejegyzés alapjául nem lehet felhasználni, és értelmezésemben a biztonsági okmányon készült adásvételi szerződés nem pótolható okirati feltételnek minősül.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
