Cikkünk a vendégmunkásokra vonatkozó legfontosabb szabályokat mutatja be.
1. Bevezetés
2. A magyarországi tartózkodás általános feltételei
3. Az előzetes megállapodás
4. A vendégmunkások tartózkodási engedélyeinek típusai
5. A vendégmunkások magyarországi munkavégzésének eljárási szabályai és a szankciók
A vendégmunkások magyarországi munkavégzésével kapcsolatosan 2023-ban egy rövid törvény[1] került elfogadásra, amely egyrészről meghatározta a vendégmunkás fogalmát, másrészről azokat a feltételeket, amelyek fennállása mellett a vendégmunkás Magyarországon munkát végezhet. A 2023-ban kihirdetett törvény azonban nem került alkalmazásra.[2]
A 2024. január 1-jén hatályba lépett, jelenleg hatályos törvény - a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény (a továbbiakban: Btátv.) - koncepciója abban különbözik a korábbi szabályozási modelltől, hogy nem csupán a vendégmunkások, hanem valamennyi, menekültnek és hontalannak nem minősülő harmadik országbeli állampolgár magyarországi beutazásának és tartózkodásának feltételeit egységesen szabályozza. A Btátv. számos, végrehajtási részletszabállyal egészült ki, amelyek 2024. március 1-je óta hatályosak.[3]
Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa a vendégmunkásokra vonatkozó legfontosabb normákat, egyes gyakorlati kérdéseket, továbbá az idegenrendészeti szabályok mögötti munkajogi normákat.
A Btátv. nem tartalmaz definíciót a "vendégmunkásra". Ennek oka, hogy az idegenrendészeti szabályok csupán annak feltételrendszerét, anyagi és eljárási szabályait határozzák meg, hogy a különböző típusú tartózkodási engedélyek milyen feltételek fennállása esetén adhatóak meg a kérelmező részére. Magát a foglalkoztatottat azonban nem definiálják.
A Btátv. meghatározza azokat az általános feltételeket, amelyeknek valamennyi tartózkodásiengedély-típus, így a vendégmunkás-tartózkodási engedély esetén is fenn kell állniuk.[4] Így a kilencven napot meghaladó magyarországi tartózkodás esetén a vendégmunkásnak érvényes útiokmánnyal kell rendelkeznie a magyarországi tartózkodás teljes tartamára, továbbá a magyarországi tartózkodása idejére az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak kell minősülnie vagy képesnek kell lennie ezen költségek fedezésére. Emellett a kérelem benyújtásakor igazolni kell többek között a beutazás és tartózkodás célját, a szállás- vagy lakóhelyet Magyarország területén, illetve azt, hogy a magyarországi tartózkodás teljes időtartamára rendelkezik a lakhatását és megélhetését, illetve a kiutazás költségeit is biztosító anyagi fedezettel. A végrehajtási részletszabályok meghatározzák, hogy a fenti feltételeket hogyan kell bizonyítani, azonban egyértelmű, hogy amennyiben a beutazni szándékozó harmadik országbeli rendelkezik a magyarországi foglalkoztatásához kapcsolódó előzetes megállapodással, úgy a cél, a megfelelő anyagi fedezet, a biztosítotti státusz
- 67/68 -
és - az esetek jelentős részében - a lakhely is megfelelően igazolható.
Mielőtt az előzetes megállapodást - mint az engedélyeztetési eljárás alapdokumentumát - részletesen bemutatnánk, fontos annak hangsúlyozása, hogy a vendégmunkás-tartózkodási engedély feltétele minden esetben egy foglalkoztatásra irányuló jogviszony létrejötte. A foglalkoztatási jogviszony definícióját a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény 1. § b) pontja tartalmazza, és a munkaviszony mellett minden olyan jogviszonyt ennek tekint, amelyben a foglalkoztatott a foglalkoztató részére és annak irányítása alatt ellenérték fejében tevékenységet végez vagy önmaga foglalkoztatását végzi. Mindezek alapján akár egy olyan polgári jogi alapú jogviszony is szolgálhat a vendégmunkás-tartózkodási engedély alapjául, amelyben a harmadik országbeli magánszemély egyszeri vagy ismétlődő jelleggel - saját eszközeivel, saját időbeosztása szerint - feladatot lát el megrendelője részére (például programot ír vagy forródrót-szolgáltatást lát el).
Az idegenrendészeti szabályozás egyik alapelve, hogy a harmadik országbeli munkavállaló egyszerre egy jogcímen tartózkodhat Magyarországon.[5] A foglalkoztatási jogviszony típusának kiválasztásánál, így a foglalkoztatási feltételek meghatározásánál vizsgálni kell, hogy az idegenrendészeti szabályok - az adott tényállás esetén - milyen típusú tartózkodási engedély beszerzését teszik lehetővé.[6] Általánosságban elmondható, hogy az egyéb, nem vendégmunkás típusú tartózkodási engedélyek a munkavállaló számára előnyösebb feltételeket biztosítanak a magyarországi tartózkodás időtartamára, mint a vendégmunkás-tartózkodási engedély. Ennek megfelelően a gyakorlatban a vendégmunkás-tartózkodási engedély szubszidiárius jellegű, és minden olyan esetben vendégmunkás-tartózkodási engedélyt kell beszerezni, amikor nem állnak fenn egy "előnyösebb" feltételeket biztosító, más típusú tartózkodási engedély feltételei. Ilyen feltétel lehet a magasabb képesítés (amely az ún. EU Kék Kártya tartózkodási engedély egyik előfeltétele), vagy például a szerb, illetve ukrán állampolgárság (amely lehetőséget biztosít a Nemzeti Kártya tartózkodási engedély megszerzésére).
A vendégmunkás-tartózkodási engedély alapjául szolgáló foglalkoztatási jogviszony feltételeit előzetes megállapodásban kell rögzíteni. Az előzetes megállapodás kötelező tartalmi elemeit a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) határozza meg.[7] Az előzetes megállapodás "kötelező érvényű állásajánlatnak minősül",[8] azaz a foglalkoztatás alapjául szolgáló munkaszerződés, illetve kapcsolódó tájékoztatás feltételeinek összhangban kell állniuk az előzetes megállapodás feltételrendszerével. Az előzetes megállapodáshoz a felek - a magyarországi foglakoztató és a harmadik országbeli személy -, valamint a hatóságok is kötve vannak. Amennyiben kérelem és az előzetes megállapodás között nincsen tartalmi összhang, a kérelmet elutasítják.
Az előzetes megállapodásra a magyar jog szabályai irányadóak.[9] Ennek megfelelően irányadóak rá az írásbeli nyilatkozatra alkalmazandó szabályok, különös tekintettel a magyar nyelvet nem beszélő személyre vonatkozó többletkövetelmények.[10]
Összevetve az előzetes megállapodás tartalmi követelményeit a munkaszerződés,[11] illetve a munkaviszony létesítésekor adandó írásbeli tájékoztatás[12] kötelező tartalmi elemeivel, megállapítható, hogy az előzetes megállapodásban több olyan feltételt is szabályozni kell, amely az említett két dokumentum esetén nem kötelező tartalmi elem. Így például az előzetes megállapodásnak tartalmazni kell az adott munkakör FEOR-besorolását, továbbá a munkakör ellátásához szükséges szakmai képesítést is. Amennyiben a vendégmunkás munkaköre külön szakmai képesítést nem igényel, úgy erről kell rendelkezni az előzetes megállapodásban.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
