A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Humán Szakemberek Országos Szövetsége együttműködésének keretében A személyügyi tevékenység kihívásai a közszolgálatban címmel lezajlott szakmai konferenciának a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának épülete adott otthont 2013. október 31-én.
A konferenciát elsősorban az a tény hívta életre, hogy az elmúlt időszakban számos olyan változás zajlott (pl. a Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési program beindítása, a három hivatásrend életpályamodelljeivel kapcsolatos fejlesztések, a jogszabályi környezet átalakítása stb.), amely jelentősen megváltoztatta a közszolgálati személyügyi munka kereteit, orientációját és megvalósítási módjának lehetőségeit. A konferencia megrendezésével a szervezők fő célja volt a "közszolgálati jó gyakorlatok" közvetítése a személyügyi szakemberek és minden érdeklődő részére, az információk terjesztése széles szakmai körben, valamint a kormányzati törekvésekhez és az egyetem célkitűzéseihez igazodóan hozzájárulás a közszolgálati személyügyi tevékenység minőségi fejlesztéséhez. A célok elérésének érdekében a konferencián áttekintették a hazai közszolgálat megújítását támogató személyügyi tevékenység és képzési rendszer aktuális helyzetét, valamint a továbbfejlesztés lehetőségeit. A konferenciára a magán- és közszféra, valamint a nonprofit szervezetek különböző területeiről érkeztek a szakemberek és az érdeklődők. Képviseltette magát többek között az államigazgatási szektor, központi és területi szinten egyaránt; a megyék, a települési önkormányzatok, hazai nagyvállalatok és KKV-k, egyetemek, illetve kutatóintézetek. A rendkívül nagy érdeklődésre számot tartó rendezvény szakmai színvonalát a meghívott előadói és szakértői kör garantálta.
A konferenciát prof. dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora nyitotta meg ünnepélyes keretek között. Beszédében köszöntötte a konferencia szakmai közönségét, üdvözölve a rendezvény létrejöttét. Mindenekelőtt kihangsúlyozta, hogy napjainkban -a Magyary program gondolatiságának megfelelően - priorizált a közszféra innovációja, ezen belül is a személyzetfejlesztés hangsúlyossá tétele. Kiemelte a szakmai együttműködések hatékonyságát és jelentőségét a gyakorlati munkában és az elméleti kutatásokban, különös fi-
- 99/100 -
gyelmet szentelve a szakmai szervezeteknek és képviselőiknek. Köszöntőjében a kooperációt mint a változás mozgatórugóját emelte ki a hallgatóság számára, ezzel is megköszönve a szervező intézmények közös munkáját.
A nyitó plenáris előadást a Humán Szakemberek Országos Szövetségének elnöki tisztét betöltő prof. dr. Poór József egyetemi tanár tartotta meg. A konferencia megnyitójának keretében olyan új menedzsmentmegközelítéseket mutatott be, amelyek meghatározó jelentőségűek lehetnek a hazai közszolgálat fejlődésében. Részletesen beszélt a "tudásalapú közszolgálati előmeneteli rendszer" jelentőségéről, valamint az új motivációs eszközöket - a személyre szabott és az érintettek által összeállított megoldásokat - helyezte a fókuszba. A rektor úr által említett szakmai együttműködések mentén mutatta be a HSZOSZ[1] küldetését, és hangsúlyozta a szervezetnek a humánmenedzsment területén betöltött közvetítő szerepét.
A konferenciát létrehozó két intézmény vezetőinek köszöntő és a szakmai munkára hangoló szavait követően négy plenáris előadás alapozta meg a délutáni tematikus szekciómunkát. Első plenáris előadóként szólalt fel dr. Jávor András, a Magyar Kormánytisztviselői Kar (MKK) elnöke, aki a magyar közszolgálat hivatásetikai reformját mutatta be "Hivatás és hivatal" - Múlt és jelen a köz szolgálatában címmel. Az elnök úr hangsúlyozta a hivatásetikai szabályozásnak és értékrendnek a közszolgálatban betöltött jelentőségét, amely kulcseleme annak, hogy a közszolgálat személyi állományában a szakmájuk iránt elkötelezett, felkészült, megújulni kész és a korrupciót elutasító, magas etikai követelményeket érvényesítő kormánytisztviselők álljanak, akik elkötelezett módon és felelősséggel tevékenykednek a közjó szolgálatában. Ennek sarokköve az idén szeptemberben elfogadott kormány-tisztviselői etikai kódex, amely korszerű módon foglalja össze a kormánytisztviselőkre vonatkozó etikai szabályozást. Az etikai ismeretek befogadását és egyben a kultúraváltás előkészítését a széles körben megtartott képzések készítik elő.
A plenáris ülés következő meghívott előadójaként dr. Imre Miklós, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal személyügyi igazgatásért felelős elnökhelyettese tartotta meg előadását Az új közszolgálati életpálya fejlesztésének aktuális kérdései címmel. Az elnökhelyettes úr az előadás során bemutatta a közszolgálati életpálya legújabb fejlesztéseit. Elsőként a közszolgálat új teljesítményértékelési rendszerét (TÉR), amely a három hivatásrend vonatkozásában korszerű informatikai támogatással teszi lehetővé az állomány teljesítményének rendszeres értékelését. Ezt követően áttért a munkaköralapú rendszer (MAR) kialakításával kapcsolatos újdonságokra, bemutatva az előkészítési folyamatot. Az előadásban még két további téma kapott helyet: az immár negyedik éve töretlen sikereket elkönyvelő Magyar közigazgatási ösztöndíj program (MKÖ) eredményei, valamint a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal szakmai gyakorlati közvetítőrendszere, amely hiánypótló jelleggel nyújt segítséget a főiskolai és egyetemi hallgatók számára szakmai gyakorlatuk eltöltéséhez, hozzájárulva a közigazgatási utánpótlás-politika hosszú távú céljaihoz.
- 100/101 -
A következő percekben dr. Pósfai Gábor, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal főigazgatója osztotta meg gondolatait a konferencia közönségével. Előadásának A megváltozott munkaképességű személyek visszavezetése a nyílt piaci foglalkoztatásba címet választotta. A főigazgató úr kitért a rokkantsági nyugdíj rendszerének átalakítására, a megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztató munkáltatók új költségvetési támogatási rendszerére és az ehhez kapcsolódó nyílt munkaerő-piaci visszahelyezésre. A szakmai témát Barabás Erika, az IBM Magyarország Kft. HR-igazgatója folytatta, aki egyben a Munkáltatók Esélyegyenlőségi Fórumának elnöke. Munkáltatói oldalról mutatta be a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának témáját, különösen kiemelve a magánszféra legnagyobb munkáltatói és a közszféra humánerőforrás-gazdálkodása közötti együttműködés jó példáit. A közös célok és feladatok együttes megvalósítása, illetve az egymástól tanulás jelentőségén túl hangsúlyozta, hogy a két szektornak van mit tanulnia egymástól. Ezzel együtt a már elért pozitív szakmai eredményeket a jövő innovációs és fejlődési lehetőségeinek alapjául definiálta.
A plenáris ülés záró előadójaként dr. Kis Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese tartotta meg előadását A Nemzeti Közszolgálati Egyetem missziója a közszolgálati személyügyben címmel. A rektorhelyettes úr bemutatta a közszolgálati személyügy területén az egyetemre háruló feladatokat és jövőbeli kihívásokat, valamint kitért az eddig elért eredményekre. Az egyetem, ezen belül a Közigazgatás-tudományi Kar a jövőben megújuló kínálattal szolgáló alap- és mesterszak keretében biztosítja a közigazgatási generalisták képzését, illetve idén szeptembertől Magyarország első közigazgatás-tudományi doktori iskolája is megnyitotta kapuit. A rektorhelyettes úr kiemelte, hogy az egyetem országos szinten működteti és fejleszti a közszolgálati tisztviselők továbbképzési rendszerét, megvalósítja a vezetőképzést, és bőséges szakirányú továbbképzési programkínálatot is biztosít, amelyek mind a közszolgálati tisztviselői hivatás minőségi fejlesztését hivatottak elősegíteni.
A plenáris ülést követően a konferencia résztvevői három tematikus szekcióban dolgoztak tovább, és az egyes témákban részletesen folytatták a tanácskozást. Az első szekciót Lóczy Péter, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szakmai főtanácsadója vezette, ennek során az Életpályák és mobilitás témakörben mélyedtek el a szakemberek. A négy szekció-előadás közül három foglalkozott az egyes hivatásrendekben dolgozó állomány életpálya- és mobilitás-összefüggéseivel, távlati lehetőségeivel, így a közigazgatásról Lóczy Péter (KIM), a rendészeti területről dr. Bognár László (BM), a honvédelem területéről Kovács Tamás (HM) ismertette az állományokra vonatkozó humánstratégia területeit, az életpályaprogram elemeit, fejlődési irányait, ezen belül az előmeneteli és bérrendszerek összefüggéseit, mindezt különös tekintettel a mobilitás kérdéskörére fókuszálva. Ezt követően összefoglaló előadásában dr. Hegedűs Henrik (HSZOSZ) a hazai munkaerőpiac munkavállalói mobilitási körképével foglalkozott, különös tekintettel a közszolgálat jelenére.
A dr. Szakács Gábor egyetemi docens (NKE) által vezetett második szekció A képzés és személyügyi fejlesztés a közszolgálatban témakörrel foglalkozott részletesebben. Elsőként dr. György István oktatási dékánhelyettes (NKE) szemléletes gyakorlati példákon keresztül mutatta be az egyetem Közigazgatás-tudományi Karának új törekvéseit az alapképzés és a mesterképzés korszerű átalakításának érdekében. Hangsúlyozta, hogy a kar a hallgatók, illetve a munkáltatók igényeit szeretné maximálisan kielégíteni, és a gyakorlatiasabb oktatás előmoz-
- 101/102 -
dítására törekszik. Dr. Princzinger Péter igazgató (NKE VTKI) felvázolta az új továbbképzési és vezetőképzési rendszer elméleti modelljét, amelynek megvalósítása már zajlik. Rámutatott arra, hogy a korszerű vezetői szemlélet- és gondolkodásmód meghonosítását szeretnék elérni az új rendszer kialakításával és bevezetésével. Madarász Viktor főosztályvezető úr (NRSZH) a gyakorlat területén jelentkező igényekről beszélt. Közvetett példákon keresztül mutatta be azt, hogy az egyetemnek milyen tartalmú felkészítéseket kell folytatnia annak érdekében, hogy megfelelően felkészült szakembereket bocsásson ki. Dr. Szakács Gábor egyetemi docens (NKE) a Magyary program fő célkitűzéseihez kapcsolva mutatta be a közszolgálaton belül kiépítendő, stratégiai alapú integrált emberierőforrás-gazdálkodási rendszer főbb folyamatait és elemeit. Jelezte, hogy a jövő évtől indul a közszolgálati HR-területen dolgozók számára a közszolgálati humánszervező szakirányú továbbképzési szak.
A konferencia széles szakmai palettájának tanúbizonyságaként a Szügyi György alelnök (HSZOSZ) által vezetett harmadik szekció az Innovációk az emberierőforrás-fejlesztésben címmel vette kezdetét. Az alelnök úr az előadását Egy szervezeti szükségletfelmérés a rugalmas foglalkoztatási formákra vonatkozóan egy megyei kormányhivatal szervezeti kultúrájában címmel tartotta meg. Ezt követően prof. dr. Poór József elnök (HSZOSZ) nagylélegzetű kitekintéssel a világ Cranet-felméréseiben részt vevő magán- és közszférabeli szervezeteinek emberierőforrás-menedzselési hasonlóságait és különbözőségeit mutatta be. Sebők Marianna humánpolitikai igazgató (Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.) a szervezetében alkalmazott jó HR-gyakorlatokba engedett bepillantást. Ezt követően Elter Luca (ARTanácsadó) az e-learning fontosságát hangsúlyozta, és annak alkalmazási lehetőségeibe avatta be a résztvevőket. Ezt Szani Ferenc gemifikációs szakértő (NKE) folytatta az e-tanulás közszférabeli lehetőségeinek bemutatásával. Török Tamás kereskedelmi igazgató (Orgware Kft.) gyakorlatias bepillantást engedett a HR-tevékenység informatikai támogatásának témakörébe. A szekcióülés a résztvevők érdeklődő kérdéseire adott válaszokkal zárult.
A szekcióüléseket követően a szekcióvezetők a záró plenáris ülés keretében foglalták össze a szekciók munkáját, megállapítva, hogy a tanácskozások eredményesen zárultak. A zárópanel elnökségi feladatait dr. Szegedi Piroska, a Közigazgatási és Igazságügyi minisztérium személyügyekért felelős helyettes államtitkára látta el, aki összefoglalta a konferencia eredményeit, és reményét fejezte ki aziránt, hogy a személyügyi tevékenység területén a jövőben is több alkalommal nyílik lehetőség a szakma találkozására és a jó gyakorlatok kicserélésére, terjesztésére. Üdvözölte az NKE és a HSZOSZ szakmai együttműködését és a "jó gyakorlatok" átadására irányuló kezdeményezéseket.
Az ÁROP 2.2.21 Tudásalapú közszolgálati előmenetel című projekt keretében megvalósult szakmai program lenyomatát az alábbiakban összegezhetjük:
- a konferencia részletesen bemutatta a hazai közszolgálat megújítását támogató személyügyi tevékenység aktuális helyzetét és a továbbfejlesztés lehetőségeit;
- a "közszolgálati jó gyakorlatok" közvetítése a HR-szakemberekhez és az érdeklődőkhöz, az információk széles szakmai körben való terjesztése megvalósult;
- a konferencia elősegítette a tapasztalatcserét a megjelent hazai szektorok (közszféra, magánszféra, nonprofit szervezetek) között, és segítette a közszolgálati tapasztalatok és gondolkodásmód megismerését.
- 102/103 -
Az érdeklődő olvasók számára a konferencia részletes szakmai programja és az elhangzott előadások kivonatai a http://vtki.uni-nke.hu/arop-programok/arop-2_2_21/rendezvenyek linken megtalálhatók. ■
JEGYZETEK
[1] A Humán Szakemberek Országos Szövetsége a humánmenedzsmenttel foglalkozó - korszerű elméleti és gyakorlati ismerettel és tapasztalattal rendelkező - szakemberek közössége. Feladata a hazai és nemzetközi "jó gyakorlatok" HR-szakemberekhez és az érdeklődőkhöz való eljuttatása, így hozzájárul az emberi erőforrás megbecsüléséhez. Húszéves szakmai szervezet. (www.hszosz.hu)
Visszaugrás
