A sportról szóló 2004. évi I. törvény és annak felhatalmazása alapján a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló 55/2004. (III. 31.) Korm. rendelet,[1] majd az azt felváltó 43/2011. (III. 23.) Korm. rendelet,[2] aztán az annak helyébe lépő 363/2021. (VI. 28.) Korm. rendelet az UNESCO Közgyűlése által 2005-ben elfogadott, a sportbeli dopping elleni nemzetközi egyezménnyel[3] és a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) Kódexével összhangban szabályozza és szankcionálja a sportolók tiltott teljesítményfokozását. A legfontosabb szabály, hogy ha a versenyző szervezetéből származó mintában kimutatnak a tiltólistán szereplő tiltott szert, annak származékát vagy markerjét, akkor az doppingvétség, amelyért vétkességtől függetlenül felelősség terheli. A versenyző akkor mentesülhet a felelősségre vonás alól, ha a doppingeljárás során bizonyítja, hogy még gondatlanság sem terheli a doppingvétség elkövetésében, továbbá igazolja, hogy a tiltott szer (vagy annak származéka, illetve markerje) milyen módon került a szervezetébe.
Tiltólistára akkor kerül fel egy szer, ha potenciálisan teljesítményfokozó vagy egészségkárosító hatása lehet, vagy a sport szellemiségével ellenkezik a hatása. A tiltott teljesítményfokozáson ért sportolók és jogi képviselőik leggyakrabban azzal a védekezéssel állnak elő, hogy összecserélték a sportoló vizeletmintáját; a doppingellenőr hibázott, azért lett pozitív a minta; nem tudta a sportoló, hogy mit szedett be, a táplálékkiegészítőben lehetett a tiltott anyag; szabotázs történt, megmérgezték a sportolót, azaz valaki szándékosan belekeverte a sportoló ételébe, italába a tiltott szert.
A tiltott teljesítményfokozást az UNESCO és a WADA doppingellenes egyezménye a sportoló objektív felelőssége[4] alapján szankcionálja, ami azt jelenti, nem kell, hogy szándékosan vétsen a szabályokkal szemben, de ha a tiltott szer (vagy annak származéka, illetve markerje) a szervezetében megtalálható, a doppingvétséget megállapítják. Nem elegendő tehát a védekezéshez a büntetőjogi gondolkodás alkalmazása, csupán a bűnösség (szándékosság vagy gondatlanság) kérdésének vizsgálata, tiltott teljesítményfokozás esetén a WADA és a Nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) előtt is szükséges a sportjogi szabályok alapos és részletes ismerete.
Az eredményes védekezés érdekében a doppingeljárás során elkövetett egyes szabálytalanságokra való hivatkozás megelőz(het)i érdemben a teljes vétlenség bizonyítását, és hatékonyabbnak is bizonyulhat annál. A tárgybeli ügy éppen ezért érdekes, ugyanis a két sportoló pozitív doppingtesztje ellenére sikeres "eljárási" védekezést mutatott be, azzal, hogy az ügyükben döntő szerepet játszott a doppingtesztjeik kezelésénél elkövetett hibák sokasága.
A felperesek fehérorosz kalapácsvetők, az alperes a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB). A 2008-ban rendezett pekingi olimpián a férfi kalapácsvetés döntőjében Vadzim Dzevjatovszki fehérorosz versenyző a második helyen, honfitársa, Ivan Cihan a harmadik helyen végzett. A közvetlenül a versenyt követően elvégzett doppingellenőrzés után a pekingi laboratórium - amely a WADA akkreditált laboratóriumának minősül és a doppingminták elemzéséért felelős - arról számolt be, hogy mindkét sportoló doppingtesztje pozitívnak bizonyult, Dzevjatovszki "A" mintájában 8.1 T/E arányú (+/-1.5) exogén tesztoszteron, míg Cihanéban 7.8 T/E arányú (+/-1.5) exogén tesztoszteron volt jelen, miközben a WADA által engedélyezett T/E arány 4.1.
Az analitikai elemzések eredménye alapján a NOB elnöke tájékoztatta a sportolókat, hogy jogukban áll kérni a "B" minta elemzését, meghallgatást kérni a NOB Fegyelmi Bizottsága előtt, valamint írásban benyújtani védekezésüket.
A versenyzők kérésére aztán képviselőik jelenlétében a pekingi laboratórium elemezte a "B" mintákat. Vadzim Dzevjatovszki "B" mintájának eredménye, 8.0 T/E arányú exogén tesztoszteron jelenléte, közel megegyezett az "A" mintában rögzítettekkel, viszont Ivan Cihan "B" mintájának eredménye, 6.7 T/E arányú exogén tesztoszteron jelenléte, jelentős(ebb) mértékben eltért az "A" mintában rögzítettektől.
Ezután mindketten a NOB Fegyelmi Bizottságához fordultak. A sportolók vitatták, hogy bármilyen tiltott anyagot használtak volna, és különösen azt hangsúlyozták, hogy az elmúlt évek rendszeres tesztelései
- 51/52 -
alatt egy alkalommal sem lett pozitív a doppingtesztjük, továbbá Dzevjatovszki kijelentette, hogy a tesztoszteronszintje alapvetően magas. Meghallgatásukon mindkét sportoló kérelmezte, hogy a "B" mintákkal kapcsolatos dokumentációs csomagok felülvizsgálatára biztosítsanak számukra megfelelő határidőt, aminek a NOB Fegyelmi Bizottsága helyt adott.
A Fegyelmi Bizottság a felülvizsgálatot követően arra a következtetésre jutott, hogy mindkét sportoló megszegte a doppingellenes szabályokat, ezért Vadzim Dzevjatovszkit és Ivan Cihant (külön-külön határozattal) kizárták a férfi kalapácsvetés döntőjéből, érmüket és oklevelüket visszavonták, valamint eltiltották őket az összes jövőbeli olimpián való részvételtől, továbbá felkérték a Nemzetközi Atlétikai Szövetséget (IAAF) az adott verseny eredményének módosítására.
A felperesek fellebbezéssel éltek, kérve fellebbezéseik egyesítését, amit a CAS az alperes jóváhagyásával elfogadott, majd további információk szolgáltatását kérelmezték azzal az indokkal, hogy az általuk igénybe vett független szakértők szerint az analitikai jelentések, valamint a dokumentációs csomagok felülvizsgálatához e további információk átvizsgálása szükséges.
Az alperes kifogásolta a fellebbezők további információk szolgáltatására vonatkozó kérelmét, mivel a kérelem nem felel meg a CAS szabályzat R51. cikkének, továbbá arra hivatkozott az alperes, hogy a bizonyítási eszközöket a felperesi beadványban kell előterjeszteni.
Az eljáró tanács elnöke elutasította a felperesek kérelmét, valamint azt tanácsolta a fellebbezőknek, hogy idézzék be tanúként a meghallgatásokra a pekingi laboratóriumot.
A felperesek az elutasított kérelmük felülvizsgálatát kérelmezték, azzal az indokkal, hogy a kért információk elengedhetetlenek fellebbezési beadványuk elkészítése érdekében, a CAS szabályzata R44.3. cikke alapján kérelmüket a tanács elnöke bármikor érvényesítheti, továbbá hivatkoztak a tisztességes tárgyaláshoz való jogukra, amely sérelmet szenvedne, ha a felülvizsgálat elutasítására kerülne sor.
A tanács elnöke elutasította a felperesek felülvizsgálati kérelmét, fellebbezési beadványuk benyújtásának határidejét azonban meghosszabbította, figyelemmel az egyik fellebbező bejelentett betegségére.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
