Az új Ptk. Családjogi Könyvének a Kodifikációs Szerkesztőbizottság által elfogadott és a bizottság észrevételei alapján átdolgozott szakértői javaslatából jelen számunkban a szülői felügyeletre vonatkozó Cím I. és II. Fejezetét (általános szabályok és a szülői felügyelet tartalma) és annak indokolását közöljük. Következő számunkban a szülői felügyelet gyakorlására vonatkozó rendelkezések tervezetét (közös szülői felügyelet, bírósági rendezés, a különélő szülő jogai, kapcsolattartás) jelentetjük meg (A szövegben több helyen van utalás olyan szakaszokra, amelyek közlésére később kerül majd sor). Továbbra is várjuk Olvasóink kritikai észrevételeit, jobbító gondolatait a szakértői javaslattal kapcsolatban.
1. A szülői felügyeleti jog hagyományos tartalmi elemei az utóbbi évtizedekben látszólag változatlanok maradtak, a szülői felügyeleti jog gyakorlásának elvei, és főként problémái azonban világszerte jelentős változáson mentek keresztül. Maga a kifejezés az atyai hatalomból változott először szülői hatalommá, majd szülői felügyeletté, és a közelmúlt nemzetközi dokumentumaiban már nem is a "felügyelet" (custody), hanem a szülői "felelősség" (responsibility) szerepel a szülőknek a kiskorú gyermekkel kapcsolatos jogai és kötelezettségei összefoglaló megjelölésére1. Magyarországon is felmerült, hogy más megfogalmazás lenne kívánatos a kissé szigorúan hangzó "felügyelet" szó helyett2, így például szülő-gyermek kapcsolat, szülő-gyermek jogviszony, szülői gondviselés, szülői felelősség, a Javaslat azonban a változtatás ellen van. Egyik változat sem fejezi ki ugyanis a "felügyelet"-nél jobban azt, ami a szülőkre e minőségükben a gyermekükkel szemben hárul: "az a gondoskodás, illetve ellenőrzés, amellyel felügyelnek valakire", a "felügyel" szó jelentése pedig "vigyáz valakire, valamire, hogy baj ne érje"3. Ez a tartalom pedig a szülőnek a gyermekéhez fűződő viszonyára minden elemében igaz.
A Javaslat a Családjogi Könyv szülői felügyeletre vonatkozó Címében terjedelmileg és tartalmilag is lényeges változásokat hoz. Ez a kérdéskör ugyanis az a terület, amellyel kapcsolatban a gyámhatósági és a bírói gyakorlat tapasztalatai szerint alapvető gondok jelentkeznek: a szülők (elsősorban a különélő szülők) közötti, véget nem érő jogi viták, végrehajtatlan és végrehajthatatlan hatósági határozatok, újból és újból fellángoló személyi összetűzések teszik tönkre sok gyermek életét, azokét, akiket - mint koruknál, helyzetüknél fogva gyengébb feleket - a jogszabálynak és a joggyakorlatnak elsősorban szolgálnia kell. A Javaslat tisztában van azzal, hogy ezek a kérdések nem oldhatók meg pusztán jogi eszközökkel, mégis a megfelelő jogi szabályozás olyan medret adhat a problémák rendezésének, amely ha "a folyó tisztaságát" nem is, annak irányát, "sodorvonalát" befolyásolni képes.
Fontos hangsúlyozni, hogy a Javaslat - a hatályos törvénnyel egyezően - semmiféle megkülönböztetést nem tesz a felügyeleti jogok és kötelezettségek tekintetében attól függően, hogy a szülők házastársak, élettársak (illetve azok voltak) vagy közöttük még élettársi kapcsolat sem áll(t) fenn.
2. A Javaslat szerkezetileg először a szülői felügyelet néhány általános szabályát rögzíti (I. Fejezet), majd a szülői felügyelet tartalmi elemeit szabályozza (II. Fejezet 1-4. pont). Ezt követi a III. Fejezet a szülői felügyelet gyakorlásáról (megállapodás illetve bírói döntés alapján, e fejezetbe illesztve a kapcsolattartásra vonatkozó - nemcsak a szülőket érintő - rendelkezéseket), és külön fejezetbe kerülnek a szülői felügyeleti jog szünetelésének és megszűnésének - törvényen, illetve bírói határozaton alapuló - szabályai (IV. Fejezet). Ezzel a szerkezet logikusabbá és áttekinthetőbbé válik, mint amilyen az a hatályos Csjt.-ben.
3. A legfontosabb tartalmi változások, röviden összefoglalva a következők:
- A Javaslat a szülő-gyermek kapcsolat alapvető elveit a IV. Cím élén, összefoglaltan kiemeli; minden részlet-rendelkezést ezeknek az elveknek alávetve kell értelmezni (3:150-152. §-ok);
- ha a szülői felügyeleti jogokat a szülők akár egészben, akár részben közösen gyakorolják, ezzel kapcsolatos vitájukban a gyámhatóság dönt, akár együttélő, akár különélő szülőkről van szó, a bírói hatáskör [Csjt. 73. § (2) bekezdés, Csjtr. 33. § nemperes eljárás] ebben a vonatkozásban megszűnik [3:169. §, 3:177. § (3) bekezdés];
- a Javaslat mellőzi a szülő-gyermek viszonyban az indok nélküli állami beavatkozást (3:152. §), például a szülőknek a gyermek értéktárgyaira vonatkozó "beszolgáltatási" (a Javaslatban "átadási") kötelezettségét csak a vagyonkezelési kötelezettség megsértése esetén, szankciós jellegű rendelkezésként tartja fenn [3:162. § a) pontja];
- a szülői felügyelet gyakorlása területén a szülők felelősségét helyezi középpontba, elsődleges szerepet szán a szülők megállapodásának (és a megállapodás betartásának!), ennek elsődleges korlátja "csupán" a gyermek kiegyensúlyozott életvitelének biztosítása [III. Fejezet 3:167. § (2) bekezdés];
- ha a bíróságnak kell döntenie a szülői felügyelet gyakorlásáról, a szülők egymás közötti viszonyában elhagyja a "gyermek elhelyezés" kifejezést, és azt - a külföldi jogok többségéhez és a nemzetközi dokumentumokhoz hasonlóan - arra az esetre tartja fenn, ha a gyermek harmadik személyhez vagy a nevelkedését biztosító intézetbe kerül; gyermekelhelyezés helyett a "szülők között a szülői felügyeleti jogok rendezéséről" szól (3:170-174. §§);
- külön pontban rögzíti a gyermekétől különélő szülő jogait és kötelezettségeit (3:175-178. §§), ehhez fűzi a kapcsolattartás szabályait (3:180-187. §§);
- a jelenleginél differenciáltabb szabályozást alakít ki a szülői felügyeleti jog szünetelése és megszüntetése körében, az előbbinek a szabályai között helyezi el a családbafogadást, az utóbbival kapcsolatban tágabb teret ad az eset egyedi körülményeinek bírói mérlegelésére (IV. Fejezet);
- mind a gyámhatósági-, mind a bírósági eljárás során lehetőséget ad a közvetítő eljárás, igénybe vételére, ami a gyermek érdekében hivatalból is elrendelhető [3:174. § (5) bekezdés, 3:179. §].
3:149. § [A kiskorú jogállása]
(1) A kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll.
(2) A szülői felügyelet a kiskorú gyermek neve meghatározásának, gondozásának, nevelésének, vagyona kezelésének, valamint törvényes képviseletének jogát és kötelességét, továbbá a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak a jogát foglalja magában.
1. Az (1) bekezdés a Csjt. 70. §-ával egyezően szögezi le a kiskorú gyermek korából és helyzetéből adódó alapvető tételt: a kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll. Megjegyezzük, hogy a Javaslat ezt a szóhasználatot következetesen viszi végig az egész Polgári Törvénykönyvön akként, hogy kiskorú esetében a "gondnok" szó helyett mindenütt a "gyámot" használja, konkrét ügyre nézve tehát a kiskorúnak "eseti gyámot", "vagyonkezelő gyámot" kell kirendelni eseti gondnok, illetve vagyonkezelő gondnok helyett.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
