(1) A jogi személy jogképes szervezet, polgári jogi jogai és kötelezettségei lehetnek.
(2) Az állam - bírósági nyilvántartásba vétel útján - jogi személynek ismeri el mindazon szervezeteket, amelyeknek rendeltetésszerű működése megkívánja, hogy polgári jogi jogviszonyok alanyai lehessenek.
(3) A jogi személy jogképessége kiterjed minden olyan polgári jogra és kötelezettségre, amely jellegénél fogva nem csupán az emberhez fűződhet.
(4) A jogi személynek saját névvel, székhellyel, törvény által nem tiltott céllal, ügyvezető és képviselő szervvel, valamint tagjaitól, illetve alapítójától elkülönített vagyonnal és önálló felelősséggel kell rendelkeznie.
(5) A személyhez fűződő jogok védelmére vonatkozó szabályokat ( …….. §) a jogi személyekre is megfelelően alkalmazni kell.
(1) A jogi személy alapítási módja szerint vagy személyegyesülés, vagy intézmény, tevékenysége jellege alapján pedig vagy üzletszerű gazdasági (vállalkozási) tevékenységet folytat, vagy nonprofit szervezet. A nonprofit szervezet csak kiegészítő jelleggel végezhet vállalkozási tevékenységet. A személyegyesülésnek tagjai, az intézménynek alapítója vagy alapítói vannak.
(2) A jogi személyek alaptípusai:
a) gazdasági társaság,
b) szövetkezet,
c) egyesülés,
d) egyesület,
e) alapítvány,
f) költségvetési szerv.
(3) Törvény létrehozhat általa egyedileg meghatározott jogi személyt, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott alaptípusba nem tartozó jogi személy típust is létesíthet. Ez utóbbi esetben a jogi személy típus létrehozása úgy is történhet, hogy a törvény e típus mögöttes jogterületeként valamely, a (2) bekezdésben felsorolt alaptípust jelöl meg.
(4) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a jogi személyek általános szabályait a (3) bekezdés szerint létrehozott jogi személyekre is alkalmazni kell.
(1) Törvényben meghatározott típusú jogi személy létrehozásáról a polgári jog alanyai szerződésben, alapító okiratban vagy alapszabályban (a továbbiakban egységesen: létesítő okirat) szabadon rendelkezhetnek, a jogi személy szervezetét és működését - a törvényi keretek között - maguk állapíthatják meg.
(2) A jogi személyre vonatkozó szabályoktól a jogi személy létesítő okiratában csak akkor lehet eltérni, ha azt a törvény megengedi. A törvényben nem szabályozott kérdésekben a tagok, illetve az alapító szabadon rendelkezhetnek, kivéve, ha ez a rendelkezés ellentétes lenne az adott jogi személy rendeltetésével, jogi alapsajátosságaival.*
(1) A jogi személy létesítő okiratának bíróság által vezetett nyilvántartásba való bejegyzésével a jövőre nézve jön létre és a bírósági nyilvántartásból való törléssel a jövőre nézve szűnik meg.
(2) A bíróság a jogi személynek a nyilvántartásba való bejegyzését csak törvényben meghatározott okból tagadhatja meg.
(3) Ha jogi személy létrehozását törvény írja elő, amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik, a jogi személy alapítójának létesítő okiratot kell készítenie.
(4) A bejegyzési és törlési eljárásról, a jogi személyek nyilvántartásának módjáról, a bíróságoknak a nyilvántartott jogi személyekkel kapcsolatos jogosítványairól, a nyilvántartás közhitelességéről és nyilvánosságáról, valamint a nyilvántartott adatok esetleges közzétételéről külön törvény rendelkezik.
(1) A jogi személy törvényi felhatalmazás alapján létesítő okiratában rendelkezhet - a jogi személyek alaptípusainál megállapított szabályok szerint - egyes belső szervezeti egységei jogi személlyé nyilvánításáról. Ez esetben a jogi személlyé váló szervezeti egységre a 3:1. § (3) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(2) A szervezeti egység jogi személységét az erről rendelkező határozat alapján a jogi személyek nyilvántartásába való bejegyzésével szerzi meg.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
