Jelen tanulmány célja a gazdasági társaságok irányításában, vezetésében részt vevő természetes személyek egymáshoz és a társasághoz való viszonyának elemzése. E körben vizsgálat alá kerül, hogy a társaság tagjának, vezető tisztségviselőjének személye miként hat a társaság működésére, a tagi és a vezető tisztségviselői státusz között milyen gazdasági vagy akár személyes jellegű összefüggések merülhetnek fel. Álláspontom szerint a gazdasági társaságok működésében a közösen vállalt gazdasági célon túl jelentős szerepe van a társaság alapítóinak egymáshoz, továbbá a tagok és a vezető tisztségviselők közötti összefüggések vizsgálatának. A tagok és a vezető tisztségviselők között felmerülő konfliktusok, személyükben rejlő okok végső soron ugyanúgy a társaság jogutód nélküli megszűnéséhez vezethetnek, mint egy nem kellően átgondolt gazdasági konstrukció. Kiemelkedően fontos, hogy a társaság alapítói a közösen vállalt gazdasági célon túl a társaság irányításában, vezetésében részt vevő személyeket is megfelelően válasszák meg, legyenek tisztában a személyükben rejlő kockázatokkal is.
The aim of this study is to analyse the relationship between the natural persons involved in the management of companies and their relationship with the company. In this context, it will be examined how the member of the company or the executive officer affects the functioning of the association, and what economic or even personal links may arise between the status of member and that of officer. In my view, in the operation of a company, in addition to the economic objective which it is jointly undertaking, the examination of the relationship between the founders of the company and between the members and the executive officers plays an important role. Conflicts between the members and the managers and their personal reasons can ultimately lead to the company's dissolution without legal succession, just as much as an irresponsible economic structure.Highly important that the founders of the company, in addition to the economic objective they have jointly undertaken to achieve, also choose the persons involved in the management and leadership of the company properly, and are aware of the risks inherent in their personalities.
A gazdasági társaságok, mint jogi személyek önálló, a társaság tagságát alkotó természetes és jogi személyektől elkülönült jogalanyként jelennek meg a vagyoni forgalomban. Magánjogi kódexünk, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) monista koncepciója alapján a természetes és a jogi személyek jogalanyiságára irányadó szabályok egy törvénykönyvben, de külön könyvekben kerültek elhelyezésre.
E kodifikációs alaphelyzetből kiindulva tanulmányomban azt vizsgálom, hogy az ember, mint jogalany és a gazdasági társaság, mint önálló jogalany külön könyvben[1] történő szabályozásán túl milyen kapcsolat figyelhető meg a természetes személy tag és a társaság működésének egyes létszakaszai között.
A Ptk. Második és Harmadik Könyvének rendelkezéseit összevetve bemutatom, hogy a természetes személyekre irányadó szabályok alapján ki lehet gazdasági társaság tagja, a tag cselekvőképességének hiánya, vagy korlátozott volta, annak elvesztése milyen befolyással bír a társaság működésére.
A magánjogi jogviszonyokban elsődleges személy az ember, természetéből fakadóan jogalany, azaz természetes jogalany. Erre figyelemmel nevezi az embert a civiljog természetes személynek.[2]
A Ptk. a polgári jogi jogviszonyok alanyaiként ismeri el az ember mellett a jogi személyeket is, mely jogviszonyokban alanyi jogok illethetik és alanyi kötelezettségek terhelhetik őket.[3]
A jogi személy önálló jogalanyiságát biztosítja a tagoktól elkülönült vagyon, az állandó szervezet, az állami elismerés, a saját név, székhely, elkülönült vagyon és a képviselet.[4] Ezen ismérvek alapján definiálhatjuk a jogi személyeket.
Témám körében a jogi személyek általános jellemzői, fogalmi kritériumai közül a vizsgálat tárgyát elsősorban az állandó szervezetből következő ismérv képezi, mely alapján a jogi személy létét nem érinti a tagok személye, tagokban bekövetkezett változások.[5]
- 24/25 -
A gazdasági társaságok vonatkozásában a jogi személyek általános szabályai között ismertetett meghatározás azt jelzi, hogy azt a fikciót alkalmazza a jogalkotó, miszerint a gazdasági társaságok léte független a társaságot alkotó személyektől, annak létrehozása után önállóan vesznek részt a vagyoni forgalomban, önálló jogalanyként jelennek meg. A tagok személye, személyükben bekövetkezett változás nem érinti a társaság létét, az nincs hatással a működésre. Ez a fikció mára teljesen beépült a mindennapi joggyakorlatba is. Amikor egy gazdasági társaságra gondolunk, akkor azt önálló jogalanyként tartjuk számon, a társaságot alapító, működésében részt vevő személyektől függetlenül.
A társasági jogunkban csak a hatályos magánjogi kódexünkben került valamennyi gazdasági társaság jogi személyként deklarálásra. A jogi személyiséggel történő felruházás attól függetlenül történt meg, hogy a társaság személyegyesítő, vagy tőkeegyesítő formában működik. A személyegyesítő gazdasági társaságok, - mint a közkereseti társaság és a betéti társaság - működésének alapja a társaság tagjainak személyében rejlik, a tagok személyes közreműködése szükséges a társaság tevékenységéhez, kevésbé fontos a vagyoni hozzájárulás mértéke, aránya.[6] A tőkeegyesítő társaságok, mint a korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság esetében elsődlegesen a vagyoni hozzájárulás, a tag pénze, egyéb vagyona kerül középpontba, a tag személyének szerepe kisebb a társaság működése szempontjából.[7]
A fentieket szem előtt tartva fontosnak tartom ezen önálló jogalanyiság vizsgálatát, különös tekintettel arra, hogy milyen mértékben független a cégek működése az alapítók személyétől. Annak ellenére, hogy a hatályos magánjogi kódexünk alapján mind a négy gazdasági társaság típus[8] jogi személyisége deklarált, álláspontom szerint a társaságban részt vevő személyek szerepe kiemelkedően fontos a társaság működése szempontjából. A természetes személyek és a gazdasági társaságok, mint jogi személyek közötti határvonal nem húzható meg élesen. A gazdasági társaságok működésére befolyással lehet - egyebek mellett - a tagok egyes személyi állapota is.
A tagok, mint természetes személyek hozzák létre, alapítják meg a gazdasági társaságot, mint jogi személyt, és a jogalkotói fikció alapján ezen jogi személy létezése a továbbiakban független a tagok személyétől. Megállapítható, hogy a gazdasági társaságok fontos fogalmi ismérve önálló jogalanyiságuk elismerése, önálló vagyoni entitások, melyek jogképességgel rendelkeznek.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
