Az USA egyes régióit nem azonos mértékben érte a recesszió és ez az ország gazdaságtörténetét ismerve egyáltalán nem is szokatlan. Miközben bizonyos mértékig érintett az Egyesült Államoknak minden térsége, vannak azonban különösen érintett régiók. A négy szövetségi állam, amelyek a terheket túlnyomó részben viselik, Kalifornia, Arizona, Florida és Nevada. Csak kevés szövetségi államban - Texas, Észak-Dakota, Dél-Dakota, Montana, Wyoming, Észak-Caroli-na, Dél-Carolina, New York, Pennsylvania, Maine és Connecticut - alacsonyabbak a csődszámok.
Nem kevés az a terület, ahol a politika és a közgazdaság találkoznak: érvényes ez az ingatlan-szektorra is az USA-ban. Az US-lakáspiacot a Fed, az US-jegybank döntése tartotta életben a több mint egymillió dollár értékű MBS-értékpapír (jelzáloghitellel biztosított értékpapírok) megvásárlásával. A Fed már jelezte, hogy ezt a gyakorlatot 2010 márciusától megszüntetik. Ezzel a lakáspiac legalábbis újra le fog ülni. Az még nem világos hogy a gazdaság elég felkészült-e már, hogy leváljon az US Jegybank és a pénzügyminisztérium infúziós cseppjeiről.
A közgazdászok félelemmel vegyes érdeklődéssel figyelnek, követnek végig egy-egy recessziót. Az okozott összgazdasági kár azonban jelenleg igen nagy; a gazdasági válság a vártnál sokkal nagyobb rombolást végzett. Mindenesetre a recessziónak jó oldala is van, ami abból áll, hogy a meglévő termelő erőket hatékonyan át lehet csoportosítani. Azok a vállalatok, amelyeknek fel kellett adniuk a piaci versenyt, szabad helyet engednek a jobban irányított és az újonnan alapított vállalkozásoknak. Azok a munkavállalók, akik ezekben a becsődölt szektorokban tevékenykedtek, oda mehetnek, ahol szükség van rájuk - legalábbis így volna lehetséges egy tökéletes világban. Jelenleg viszont sok olyan tényező van, amelyek a recessziót kevésbé hatékonnyá tették. A munkavállalóknak nehezen sikerül a lakásukat eladni és lakóhelyet változtatni. Ezen kívül a két keresővel rendelkező modern háztartások esetében sokkal több körülményt kell figyelembe venni, mint a klasszikus modellnél, ahol egy fő kereső van. Az USA-ban a legrosszabb csődhullám már valószínűsíthetően levonult. A gazdasági helyreállás azonban lassabban fog menni, mint ahogyan az utolsó negyedév elején beindult és lassabban, mint a kilencvenes évek gazdasági fellendülésének idején.
A 2008 őszén a világgazdaságban bekövetkezett globális pénzügyi válság, s ennek nyomán keletkezett elmélyült gazdasági krízis elérte Magyarországot is. A feltartóztathatatlanul hömpölygő, egyre jobban elmélyülő és kiszélesedő világgazdasági válság példátlan méretű reálgazdasági és likviditási sokkal járt együtt. Az exportpiacok törésszerűen összezuhantak, a külső tőkebeáramlások szinte teljesen leálltak, egymást követő bankcsődökről szóltak a híradások. Mindezek alapjában rázták meg elkerülhetetlenül a magyar gazdaságot is, és mint azt az előzőekben végigkövethettük, sokkoló csődhullámok érték el a 2009. év során a különböző régiók és földrészek országait is.
Az elmúlt két esztendő hazai csőd helyzetképének vizsgálatát, elemzését megelőzően tekintsük át a magyarországi cégekre vonatkozó főbb adatokat. A 10. táblázat adatsorai az 1992. év elején hatályba lépett Csődtörvény (Cstv.) eddigi hatályossága alatt kronologikus sorrendben napjainkig tartalmazza az adott év elején a működő és bejegyzés alatti cégek, gazdasági társaságok számát, a felszámolási, valamint végelszámolási eljárás alatti cégek számát, továbbá nyomon követhetjük az adatsorok révén a gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt.) 1989. január 1-jei hatálybalépését követően az adott év januárjáig megszűnt, a cégjegyzékből törölt cégek összegzett számát is.
A táblázat adatsorainak összegzése nyomán egy megdöbbentő számadat szerint a Gt. eddigi teljes hatályossága alatt több mint egy millió gazdasági társaságot alapítottak Magyarországon, ennyit jegyeztek be a cégbíróságok a cégjegyzékekbe. A hazai gazdaság méretéhez képest a szakértők szerint igencsak túlzottnak mondható a jelenleg még a több mint félmillióra felduzzadt működő és bejegyzés alatti cégek száma. Magyarországon eleve túlzottan szétaprózódott a cégszerkezet, igen sok a kis létszámú kényszervállalkozás, számosak az "alvó", illetve fantom cégek. A joggyakorlati tapasztalatok és a közfelfogás szerint nálunk következmények nélkül lehet cégeket felszámolásba vinni, bajban hagyni az üzleti partnereket, adósságokat nem kifizetni, "cserben" hagyni a hitelezőket, tetemes köztartozásokat felhalmozva adó- és járulékterheket is kifizetetlenül (ott) hagyni.
Az évenkénti cégalapítások száma azonban az utóbbi 2009. évben némiképp a gazdasági válság hatására is mintegy 3%-kal lecsökkent. Amíg 2008-ban még 48 500 új céget jegyeztek be a cégbíróságok, 2009-ben az újonnan alapított cégek száma kevesebb: 47 000 volt.
10. táblázat: A cégek főbb adatai a Cstv. (1992-2010) hatályossága alatt
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
