Az új Ptk. a fuvarozási és a szállítmányozási szerződés rendszerbeli elhelyezését úgy módosította, hogy az előzőt a XV. Cím alatt a vállalkozási típusú szerződések között (a XXXVIII. fejezetben), az utóbbit pedig a XVI. Cím alatt a megbízási típusú szerződések között (a XLII. fejezetben) szabályozza.
Az új Ptk. a fuvarozási szerződés szabályait nagymértékben kiegészítette.
Az új Ptk. 6:257. §-a (tartalmában) azonos a régi Ptk. 488. §-ának (1) bekezdésével: a szerződés lényeges feltételei: a fuvarozó kötelezettsége a küldemény rendeltetési helyére való továbbítása és a címzettnek való kiszolgálása, a feladó kötelezettsége pedig a díjfizetés.
Kimaradt azonban e paragrafus második bekezdése. Helyesnek fogadható el, hogy nincs többé olyan rendelkezés, amely szerint a szerződés a "fuvarozás elvállalásával" jön létre. Ennek a mondatnak sok értelme nem volt (sőt kétesé tette, hogy konszenzuális vagy reál szerződésről volt-e szó). Az új szabályozás szerint a szerződés most már egyértelműen az új Ptk. 6:63. §-a szerint jön létre, figyelemmel a 6:4. § (1) és (2) bekezdésére is. Hiányosság azonban, hogy kimaradt (itt és máshol is) a más jogszabályokra való utalás. Nem lehet azonban kétséges, hogy más jogszabályokban elfogadott vagy éppen azokban kidolgozott vasúti és közúti fuvarozásra vonatkozó szabályzatok, egyéb törvények, nemzetközi megállapodások változatlanul hatályban maradtak.
A régi Ptk. fuvarlevélről szóló 489. §-a helyébe az új Ptk. 6:258. §-a lépett, amely ezt a jogintézményt nagyobb körültekintéssel szabályozta.
A fuvarlevél kiállítását az új Ptk. sem teszi kötelezővé. Azt a fuvarozónak a feladó utasítása esetén kell kiállítania, de ehelyett a feladó választhatja az átvételről szóló elismervény kiállításának követelését is. Bár az új Ptk.-ból ez kimaradt, a fuvarlevelek kiállítását más jogszabály (szabályzat) továbbra is kötelezővé teheti.
A fuvarlevélnek tartalmaznia kell
a) a küldemény átvételének helyét és időpontját;
b) a feladó, a címzett és a fuvarozó nevét és címét;
c) a kiszolgáltatás helyét;
d) valamint "a küldemény megnevezését, csomagolási módját, veszélyességének az adott fuvarozási ág szerinti megjelölését, darabszámát, jelét, számát, tömegét vagy más módon kifejezett mennyiségét."
A fuvarlevelet a feladónak és a fuvarozónak is alá kell írnia.
Ha a fuvarlevél e követelményeknek megfelel, ez az ellenkező bizonyításáig bizonyítja a szerződés létrejöttét, a küldemény átvételét és azok számát, valamint azt, hogy a küldemény és csomagolása az átvételkor külsőleg jó állapotban volt. A törvény ezáltal vélelmet állít fel a felsorolt tények valódisága mellett, az abban foglaltak helytelenségét az ellenérdekű félnek kell bizonyítania. A vélelem nem áll fenn "a fuvarozó által a fuvarlevélbe tett fenntartás" esetén. Ezt nyilván úgy lehet érteni, hogy a fuvarozó az általa kiállított fuvarlevélbe a feladó által megkövetelt adatot írja be, de ezzel szemben beírhatja saját fenntartását is. Nem áll fenn a vélelem akkor sem, ha a fuvarozó feljegyzi a fuvarlevélbe, hogy a fenti d) pontban feltüntetett adatok ellenőrzésére önhibáján kívüli okból nem volt lehetősége.
A küldemény átvételéről kiállított elismervénynek akkor van teljes bizonyító ereje, ha az megfelel a Pp. 196. §-ának (1) bekezdésében foglalt követelményeknek.
A régi Ptk. 490. és 491. §-a helyébe az új Ptk. 6:259. §-a lépett. Ez a csomagolásra és a küldemény továbbításához szükséges okiratok átadására vonatkozó követelményeken felül megköveteli azt is, hogy a feladó a kül-
- 9/10 -
demény kezeléséhez szükséges információkat a küldeményen, illetve annak csomagolásán tüntesse fel. Ehhez a Ptk. 6:260. § hozzáteszi, hogy ha a küldemény veszélyes áru, a feladó köteles közölni az áru veszélyességének "az adott fuvarozási ág szerinti megjelölését" és a veszély elkerüléséhez szükséges információkat is.
A feladó a veszélyesség fuvarozási ág szerinti megjelölésére és a veszély elkerülését célzó előírások közlésére vonatkozó kötelezettségét az árura vonatkozó közigazgatási jogszabályok alapján tudja teljesíteni. Ezek kiterjednek a veszélyes dolog előállítására, forgalmazására, raktározására és szállítására is, sőt egyes esetekben szállítását engedélyhez kötik. Úgyszintén a vasúti és közúti fuvarozásra vonatkozó jogszabályok elrendelik a veszélyes fuvarozás hatósági ellenőrzését is.
Figyelemre méltó változás, hogy ha a csomagolás vagy a küldemény kezeléséhez szükséges információ nem megfelelő, vagy a feladó a küldemény továbbításához szükséges okiratokat nem adja át, a fuvarozó nemcsak a küldemény átvételét tagadhatja meg, hanem akkor, ha a feladó e hiányokat késedelem nélkül nem pótolja, el is állhat a szerződéstől.
Ezáltal az új szabályozásból kimaradt annak megengedése, hogy ha a csomagolás nem is felel meg a követelményeknek, a fuvarozó a küldeményt a feladó írásbeli kívánságára mégiscsak továbbíthatta (de csak akkor, ha ezzel mások személyét vagy vagyonát nem veszélyeztette). Azonban az új szabályozás sem zárja ki annak lehetőségét, hogy a fuvarozó a feladó kérelmére az elállás helyett a csomagolás hibája vagy hiányossága ellenére is elvállalja a küldemény továbbítását. Ilyenkor célszerű, hogy a felek (figyelemmel a 6:269. §-ra is) állapodjanak meg arról, hogy milyen módon tudják megelőzni a kár bekövetkezését és melyikük viseli a felelősséget. Az ilyen megállapodás azonban nem sértheti meg a veszélyes árukra vonatkozó szabályokat.
Az új Ptk. 6:260. §-a eltér a 6:259. §-ának (2) bekezdésétől, amikor a veszélyes áruk megjelölésének és a rájuk vonatkozó információnak hiányában csak az áru átvételének megtagadásáról rendelkezik. Ezt a különbséget azonban a jogértelmezés megszüntetheti azzal a megfontolással, hogy ilyenkor a 6:259. § (1) bekezdés a) pontjában megkövetelt (a küldemény kezelésére vonatkozó) információnak magában kell foglalnia a veszélyességre vonatkozó tájékoztatást is, tehát az elállás ezúttal is megengedett.
Az új Ptk. 6:259. §-ának (3) bekezdése körültekintően és igen jó módon szabályozza azt az esetet, amikor a csomagolás és a küldemény kezeléséhez szükséges információ hiánya (és természetesen hibája is) a küldemény átvétele után válik nyilvánvalóvá. Erről a fuvarozó késedelem nélkül köteles tájékoztatni a feladót. A hiánynak (és hibának) kétféle következménye lehet. Egyfelől: a feladó utasítást adhat a küldemény továbbítására. A fuvarozó az utasítás teljesítését biztosíték adásához kötheti, akkor, ha a csomagolás vagy a küldemény kezeléséhez szükséges információ hibájából vagy hiányosságából fakadóan kára vagy más személlyel szemben (kártérítési) felelőssége keletkezhet. Másfelől: a feladó utasításának hiányában a fuvarozó a küldemény továbbítására nem köteles, továbbá az utasítás vagy a biztosítékadás hiányában a fuvarozó a szerződést fel is mondhatja. E rendelkezés csupán lehetővé teszi a szerződés felmondását. Úgy vélem azonban, hogy a 6:271. § folytán a fuvarozó (a vállalkozóhoz hasonlóan) a 6:240. § (2) bekezdése szerint semmiképpen sem fogadhatja el a feladó utasítását, ha az mások személyét vagy vagyonát veszélyezteti. Ha a veszélyeztetés nem zárható ki, a fuvarozó aligha tehet mást, minthogy felmondja a szerződést.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
