5.4.1 A taggyűlésen készült jegyzőkönyvet az új Gt. 155. §-ának (1) bekezdése szerint kell elkészíteni, annak tartalmaznia kell a taggyűlés helyét, idejét, a jelenlévőket, az általuk képviselt szavazati jog mértékét, a fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a kizárásról szóló határozatot, az arra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, a szavazástól tartózkodókat, és az abban részt nem vevőt. A perindítás kérdésében az érintett tag nem szavazhat [új Gt. 49. § (3) bekezdés], így a határozatképesség megállapításánál őt számításon kívül kell hagyni [új Gt. 18. § (4) bekezdés].
A jegyzőkönyvet az új Gt. 155. §-ának (5) bekezdése szerint az ügyvezetőnek és egy hitelesítőként megválasztott jelen lévő tagnak kell aláírnia. Az új Gt. 155. §-ának (3) bekezdése alapján ma már a jogalkotó nem fűz joghatást a döntések, határozatok könyvébe való bevezetéséhez. A határozat a meghozatalával válik érvényessé; ellentétben a régi Gt. 194. §-ának (1) bekezdésében rögzített azon szabállyal, hogy a határozat csak a határozatok könyvébe való bevezetés és tagi hitelesítés után válik érvényessé.
A fenti kógens előírások az új Gt. 49. §-ának (3) bekezdésében mögöttes jelleggel szerepelnek akkor, amikor a perindításról döntő határozat írásba foglalását írja elő a rendelkezés. A szavazati aránynak háromnegyedesnek kell lenni a perindításról döntő érvényes határozathoz.
5.4.2 A Gt. mint anyagi jogi törvény előírja, hogy a határozat meghozatalától számított 15 napos jogvesztő határidőn belül lehet előterjeszteni a keresetet a társaság székhelye szerint illetékes megyei bíróságnál. Az érdemben vizsgálható keresetlevélen a bíróság érkeztető bélyegzője a 15. napnál későbbi dátummal nem szerepelhet, mert ekkor a keresetlevelet a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének h) pontja alapján el kell utasítania a bíróságnak arra hivatkozással, hogy az új Gt.-nek a keresetindításra megállapított határidejét a felperes elmulasztotta. Mivel ez a 15 nap anyagi jogi határidő, a Pp. 103. §-ának (4) bekezdésében foglalt határidőszámítási szabályokat nem lehet alkalmazni. Így az anyagi jogszabály (a Gt.) által megszabott perindítási határidő az utolsó napon minden körülmények között lejár. Nem lehet a Pp. 105. §-ának (4) bekezdését alkalmazni, azaz nem elegendő, ha a beadványt a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postázzák. [A végzésre itt is a II. 2. a) pontban írtak vonatkoznak azzal, hogy az illetékmentességről az Illetéktörvény 57. §-a (1) bekezdésének a) pontja rendelkezik.]
Ha a keresetet nem a felperes székhelye szerint illetékes megyei bírósághoz nyújtják be, azt a Pp. 129. §-ának (1) bekezdése alapján át kell tenni a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz a II. 2. a) pontban szabályozottakra is figyelemmel. A Pp. 129. §-ának (3) bekezdése alapján az így áttett keresetlevelet úgy kell tekinteni, mintha annál a bíróságnál terjesztették volna elő, amelyhez áttették.
Gyakran előfordul, hogy az illetékes megyei bíróság cégbíróságához nyújtják be a keresetlevelet. Ilyenkor nem végzéssel, hanem átirattal kell megküldeni azt a megfelelő megyei bírósági részleghez - mellékleteivel együtt - a peres eljárás lefolytatása végett.
A Pp. 213. §-ának (1) bekezdése rögzíti, hogy az ítéletben foglalt döntésnek ki kell terjednie a perben érvényesített valamennyi kereseti kérelmére. A keresetet a jogalap tekintetében teljes terjedelmében el kell bírálni.
5.5.1 A régi Gt. alapján indított kizárási perekben felperesként a taggyűlési határozattal kizárt tag nyújtja be a keresetlevelet az alperesi kizáró határozatot hozó társaság ellen. A kereseti kérelem vizsgálata ebben az esetben a fentiek alapján kettős. Egyrészt a bíróságnak elsődlegesen - hivatalból - a kizárást kimondó határozat érvényességét kell felülvizsgálni aszerint, hogy az megfelel-e a régi Gt.-ben előírt, a taggyűlés összehívására, a határozat hozatalára vonatkozó valamennyi előírásnak. Csak ezt követően - amennyiben megállapítja, hogy a taggyűlési határozat érvényes - vizsgálhatja a bíróság a kizárási ok alapjául szolgáló, a társaság által előadott tények megvalósulását, és hozhat döntést a keresetben foglalt jogalap teljes terjedelme vonatkozásában.
Ezek a megállapítások - a hatályosságnál írtakra is tekintettel - érvényesek most is, hiszen a még a régi Gt. hatálya alá tartozó társaságok esetében ezek az előírások irányadóak a kereset elbírálásakor. A gyakorlat azt mutatja, hogy ezekben a régi típusú perekben a bíróság annak megállapítása után, hogy az alperesi társaság határozata nem volt érvényes a Gt. alaki előírásaira tekintettel, a keresetek nagy részét elutasítja anélkül, hogy érdemben vizsgálhatta volna a kizárás okául szolgáló bizonyítékokat.
5.5.2 Az új Gt. 49. §-ának (4) bekezdése alapján a tag kizárása iránt a felperesi társaság által előterjesztett kereset elbírálása elsődlegesen a jogalap érdemi vizsgálatára irányulhat, mert a határozat jogsértő voltát a bíróság nem veheti figyelembe az alperesi hivatkozás hiányában.
Hasonló a szabályozás az elévülésnél, amit hivatalból a bíróság nem vizsgálhat. Akkor azonban, amikor arra megalapozottan hivatkozik az ellenérdekű fél, az elévülésre tekintettel a kereset jogalapja dől meg, kizárva az igényérvényesítés bírói úton történő lehetőségét, és a kereset további érdemi elbírálását.
Az új Gt. 49. §-ának (4) bekezdése a határozat bírósági felülvizsgálatára a kizárási perben való hivatkozáson túl megtiltja a külön per indítását - értelemszerűen a viszontkereset előterjesztésének a lehetőségét is e körben az alperes részéről [ezt az új Gt. 50. §-ának (2) bekezdése a viszontkereset előterjesztésének általánosságban való megtiltásával is rögzíti].
Az alperes a fentiek szerint már a kizárására irányuló kereset kapcsán előterjesztett érdemi ellenkérelmében, de az elsőfokú eljárás során bármikor hivatkozhat a kereset benyújtását megelőző taggyűlési határozat érvénytelenségére azzal az indokkal, hogy a határozatot hozó taggyűlés összehívása, lefolytatása, a szavazás módja, vagy a jegyzőkönyv nem felelt meg az új Gt. vagy a társasági szerződés erre vonatkozó rendelkezéseinek. A bíróságnak elsődlegesen e körben kell állást foglalnia, figyelemmel a vonatkozó jogszabályi előírásokra.
Abban az esetben, ha a bíróság megállapítja, hogy a perindításról szóló határozat érvénytelen, a felperes keresetét elutasítja a kizárás okának érdemi vizsgálata nélkül, és rendelkeznie kell a perköltségnek az alperes részére történő megfizetéséről [Pp. 78. § (1) bekezdés].
A társaság ügyvezetőjének ezt követően - amennyiben a tagot változatlanul ki akarja zárni a társaság - ismételten össze kell hívnia a taggyűlést, és új, érvényes határozattal kell döntenie a perindításról.
Amennyiben a bíróság figyelmen kívül hagyja az alperesi hivatkozást, és azt érdemben nem vizsgálja - álláspontom szerint -, a másodfokú bíróság jogorvoslati eljárása során eljárási szabálysértés miatt új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja az elsőfokú bíróságot a Pp. 252. §-ának (2) bekezdése alapján, mert a kereset jogalapját nem vizsgálta teljes terjedelmében az elsőfokú bíróság.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
