A közigazgatási ítélkezés során - Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása óta - előterjesztett előzetes döntéshozatali eljárás iránt kérelmek kvalitatív és kvantitatív elemzése alapján a tanulmány megállapítja, hogy a magyar bíróságok által kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárások trendjeit a közigazgatási ítélkezés határozza meg, amely a legfontosabb kapcsolódási és áttételi pont az uniós és a nemzeti jog között. A kiinduló tézisünk, hogy ha a közigazgatási bíráskodás nem független, ez az uniós és a nemzeti jog szétkapcsolódásához vezethet. Az uniós jog a független közigazgatási ítélkezésen keresztül szűrődik be a magyar jogba, vagyis rajta keresztül válik "élő joggá". Az előzetes döntéshozatali eljárások kezdeményezésének száma a bírói függetlenség tényleges érvényesülésének egyik, de nem kizárólagos lakmuszpapírja. A tanulmány kimutatja, hogy a közigazgatási ügyekhez kapcsolódó előzetes döntéshozatali eljárások trendjeiből hét éves ciklusokat elemezve vonható le érdemben következtetés a közigazgatási ítélkezés függetlenségére és pártatlanságára. A kezdeményezések számának alakulása így fokmérője lehet a jövőben a (közigazgatási) bírói függetlenség érvényesülésének is.
Az alábbiakban Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása óta eltelt közel 15 év rendes bírósági szervezeten belül működő közigazgatási ítélkezés során előterjesztett előzetes döntéshozatali eljárás iránti kérelmek vizsgálatából a magyar közigazgatás működésére, állapotára, az uniós jog integrációjának mélységére és főként a közigazgatási bíráskodás jelenlegi rendszerének uniós jog érvényesülésében betöltött szerepére kívánunk megállapításokat tenni egyfajta összefoglaló értékelés keretében[1].
Ennek érdekében 159 sorból álló, 2018. január 1-jéig lezárt, 171 magyar előzetes döntéshozatali eljárás szempontjából a közigazgatási ügyszak értékelésére releváns adatokat tartalmazó, a jellemzőket 9 oszlopba csoportosító adatbázist készítettünk, valamint ezen adatbázisból kinyerhető adatok értékeléséhez szükséges további összehasonlító adatokat gyűjtöttünk ki. Az adatbázist és a további értékelő adatokat az Eurlex keresőjének használatával (https://eur-lex.europa.eu) segítségével készítettük. A tartalmi jellemzőket minden egyes találat egyedi értékelésével alakítottuk ki. Fontos a módszertan szempontjából megjegyezni, hogy bár az adatbázis az összes magyar megkeresést tartalmazza attól függetlenül, hogy azokban ítélet vagy végzés született, illetve folyamatban van-e az eljárás, az Európai Unió tagállamainak összesített adatai, vagy a régióbeli egyes országok adataival történő összehasonlítás során az adatok nem teljes egészében azonosak az Eurlex adatbázisába történő nem minden esetben következetes bevitel, esetleg beviteli hibák miatt.[2] Az Európai Unió egészére, illetve más országokra vonatkozó adatok esetében bizonyos mérvű pontatlanság figyelhető meg (noha többféle kontrolláló kereséssel igyekeztük pontosítani az adatokat), így az összehasonlításhoz használt magyar adatok sem voltak teljesen azonosak az általunk részletes kigyűjtésben feltárt adatokkal. A teljesen ugyanazon paraméterű adatok közti eltérések a valósághoz képest azonban 1-2 ítéletet, illetve végzést érintenek a feldolgozott 15 éves adatok összességére nézve egy-egy ország vonatkozásában. Ezért a tanulmányban nem a
- 387/388 -
konkrét darabszámokra és értékekre (melyek bizonyos nem túl nagy hibahatár mellett pontatlanok lehetnek), hanem a nagyságrendekre, arányokra és trendekre koncentráltunk a statisztikai adatok értékelésekor, ami az elemzés következtetései szempontjából pontos adatok mellett sem történt volna másként. Szövegszerűen pontos adatokat ezért csak ott tüntetünk fel, ahol az adat egzaktsága, megbízhatósága - kontroll-lekérdezések alapján - teljesen egyértelmű volt.
Módszertani szempontból megjegyzést érdemel, hogy a jelen tanulmányt több, mint 20, illetve közel 10 éves igazságügyi tapasztalattal írtuk, az ítélkezés különböző szintjein szolgáló, az elmúlt 15 év közigazgatási ügyszakot érintő megkereséseinek (98 db) több mint 10%-ában (10 db) közvetlenül érintett közigazgatási bíróként, a magyar bírósági szervezet úgynevezett európai jogi szaktanácsadó[3] bíráiként. Ezért a tanulmány számos olyan információt tartalmaz a különböző ügyek hátteréről, utóéletéről, bírói rendszerben kifejtett hatásairól - függetlenül attól, hogy azokban közvetlenül részt vettünk-e vagy nem -, melyek publikusan nem, vagy csak részben elérhetők. Számos adat megfelelő hazai adatbázis hiányában nem publikusan sem számszerűsíthető pontosan. Mindezért ezek az információk tudományos módszerekkel nem, vagy csak részben igazolhatók, de úgy véltük szakértői véleményként érdekes és hasznos kiegészítői, erősítői, vagy gyengítői lehetnek bármely előzetes döntéshozatali eljárásokat érintő tudományos diskurzusban megjelenő érvrendszernek. Mindezért nem tartózkodtunk ilyen tudományosan nem igazolható információk megosztásától és használatától, azzal, hogy azok valószínűségi jellegét igyekeztünk jelezni, és ezáltal ezen információk nem tudományos jellegét felismerhetővé tenni a tanulmányban.
Emellett bizonyos vonatkozásokban a hagyományos dogmatikai értelmezést kénytelenek voltunk háttérbe szorítani a narratív vizsgálat javára.[4]
A magyar előzetes döntéshozatali eljárások eredményeként született európai bírósági (a továbbiakban: "EuB") ítéletek száma alapján 2005-2011 (I. időszak) és 2012-2018 (II. időszak) közötti két 7 éves időszakra osztható a magyar megkeresések története. Az I. időszakban évi átlagban kevesebb, mint 3 (20 db), a II. időszakban évente átlagosan több mint 10 (74 db) európai bírósági ítélet született magyar megkeresés alapján, ami azt jelenti, hogy a második időszakban több mint három és félszeresére (3,7) nőtt az ítéletek száma. A megkeresések 2010-től indultak (2012-es év legkorábbi megkeresései 2010. éviek), de a megkeresések növekedése 2011-től érezhető egy trendszerűen magasabb szinten. A 2011-2018 közötti eredményes, illetve folyamatban lévő megkeresések száma - évek számából eredő eltérésekkel súlyozva - szintén közel három és félszerese (3,43) a 2004-2010 közötti eredményes megkereséseknek. A megkeresések száma trendszerűen és folyamatosan növekszik, különösen a folyamatban lévő és 2018-ban előterjesztett ügyek száma magas.[5]
UUgyanezen két időszakot összevetve az EuB összes ítéleteinek száma 1,5-szeresére nőtt. Ennek megfelelően a 2006. évi (2005-ben még nem született európai bírósági ítélet) fél százalékot alig meghaladó arányról közel 3,5%-ra nőtt a magyar megkeresések alapján született európai bírósági ítéletek száma. Ez az arány lényegesen nagyobb, mint számos releváns, a bírósági ügyek számával evidensen összefüggésbe hozható mutató (népesség: 1,9%, GDP: 0,8%[6]).
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
