1. A Ptk. rekodifikációja során megítélésem szerint abból az alapelvből lenne szükséges kiindulni, hogy lehetőség szerint a civilisztika körébe tartozó valamennyi jogintézmény egy kódexen belül legyen szabályozva, ha pedig ez a jogintézményt érintő anyag terjedelménél fogva szétfeszítené a Ptk. kereteit és rendszerét, akkor a Ptk.-hoz kapcsolódva és a Ptk.-t automatikusan háttérjogszabályként felhasználva külön törvényben rendezze a kérdéses jogterületet, ahol a Ptk. generális szabályként utalna a speciálisra, a speciális pedig visszautalna a Ptk. generális elveinek és szabályainak alkalmazhatóságára. Egy ilyen viszonyhelyzetben kell(ene) állnia a Ptk.-nak a gazdasági társasági törvénnyel (Gt.), a versenytörvénnyel, az értékpapír törvénnyel, a munka-, és a közszolgálati (közalkalmazotti) viszonyt rendező törvényekkel. Ezzel szemben a szellemi alkotás jogát, valamint a hozzá kapcsolódó áru-, és márka védjegy-, valamint alkalmi jogot a Ptk.-ban lenne indokolt elhelyezni. Ugyanez vonatkozhat esetleg cégjog, a fogyasztóvédelemi jog és a versenyjog mindazon normatív előírásaira, amelyek civilisztikai, nem pedig gazdaságfelügyeleti természetűek.
Ugyanakkor viszont a gazdaság olyan jogterületei, ahol a civilisztika és a gazdaságfelügyelet annyira összekapcsolódik egymással, hogy a két jogterület nehezen vagy egyáltalán nem választható szét egymástól, indokolt a külön szabályozás. Ez is indokolhatja még a társasági jog külön szabályozását, ahová ugyancsak ezen az alapon a csőd-, és a felszámolási jog, esetleg még a cégjog vagy talán még a versenyjog is azon az alapon, hogy az egyesülés, az összeolvadás és a beolvadás komoly versenyjogi kihatásokkal jár. Lehet, hogy ezek a szempontok indokolttá tehetik egy olyan "kiszélesített" gazdasági törvény megalkotását, amelynek első része cégjogot és a gazdasági társaságokat, a második része az értékpapírjogot, a harmadik része a csőd-, és a felszámolási jogot, a negyedik pedig a versenyjogot fogná át. Mivel pedig a termék előállítás és a termékforgalmazás fogyasztóvédelmi, közegészségügyi ellenőrzése, valamint gazdasági felügyelete kifejezetten közigazgatási jellegű kérdés, az ide vonatkozó normákat gazdaságrendészeti szabályokként a közigazgatási jognak kell átfognia.
Ha az ún. kereskedelmi ügyleteket vizsgáljuk, akkor az megállapítható, hogy azok strukturálisan tisztán civiljogi természetűek. Ennélfogva azoknak egy Kereskedelmi Törvényben történő szabályozása a Ptk.-ban szabályozott szerződésével állna jelentős átfedésben, ugyanakkor az ennek is szabályozott kereskedelmi-gazdasági ügyletek vonatkozásában is a Ptk. kötelmi jogának általános részét kellene továbbra is alkalmazni. Ez a helyzet áll fenn azokban az országokban is, ahol a kereskedelmi ügyletek Kereskedelmi Törvény szabályozza (NSZK és Ausztria).
2. Rátérve a Ptk. egyes nagyobb részegységeire, a személyek jogával összefüggésben felvetődhet, hogy a jogi személyek körében az egyesület a jelenleginél részletesebb szabályozást indokolna, mivel a gazdasági társaságokkal ellentétben nem látszik szükségesnek egy külön "egyesületi törvény" megalkotása. Az egyesület intézményére vonatkozó normatív anyag ui. nem feszíti szét a Ptk. kereteit, ellentétben a gazdasági társaságokra vonatkozó joganyaggal. Ugyanakkor azonban a gazdasági társaságok rövid, keretjellegű szabályozása a Ptk.-ban is indokolt, a Ptk. és a társasági jogot szabályozó jogforrás jogalkalmazási szempontból is fontos összhangban állása miatt. Figyelembe véve azonban azt, hogy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társasági formák tulajdonképpen a társasági szerződésnek egy speciális formáját képezik, a polgári jogi társaság után az egyes szerződések körében kellene szólni róluk aszerint, hogy a gazdasági társaságokat rendező jogforrásban szabályozásra kerülnének vagy sem. Ha igen, akkor elegendő róluk a Ptk.-ban keretjellegűen szólni, ha viszont nem, akkor a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok részletes Ptk.-beli szabályozást igényelnének. Elképzelhető lehetne ui. a német-osztrák jogi rendezéshez kissé emlékeztetve - ahol a jogi személyiség nélküli társaságokat a HGB., míg a jogi személyiségűek mindegyikét külön társasági törvény (AG.-Ges, Ges.mbH.-Ges. és Gen. ges.) szabályozza - egy olyan megoldás, hogy a Kkt., a Bt. és a csendes társaság a Ptk. kötelmi különös részébe kerülne és a gazdasági társaságokat szabályozó jogforrás csak a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságokat, úgymint a Rt.-t, Kft.-t, a Kht.-t, a betéti Rt.-t és a szövetkezetet fogná át. Akármelyik megoldásra is kerülne sor, a Ptk. "személyek" c. részében indokolt a kereskedelmi cégről szólni és arról, hogy az egyéni és társas cégre osztódik és mindennek milyen személyi és vagyoni joghatásai vannak.
Ugyancsak ki kellene bővíteni a Ptk.-nak a személyekre vonatkozó részét a szellemi alkotási jog személyiségi jogi részével. A szellemi alkotások jogába tartozó szerzői, feltalálói, újítási növényi- és állatnemesítői jogok személyiségi oldalának szabályozása ide, míg a hasznosításával kapcsolatos jogok rendezése a kötelmi jog különös részébe kíván-
- 64/65 -
kozik. Ily módon meg lehetne szüntetni a szellemi alkotások jogának jelenlegi széttagozottságát.
3. A Ptk.-nak a tulajdonjogot szabályozó fejezetébe be kellene illeszteni a közös tulajdon intézményét követően a társasház-, és az erdőbirtokossági társulati tulajdonközösség, valamint a két tulajdonközösség képviseletének a részletes szabályait, továbbá legalább keretjelleggel és a termőföld törvényre utalással szólni kellene a mező-, és erdőgazdasági rendeltetésű ingatlanok alanyi és tárgyi jellegű korlátozásról, vagyis arról, hogy ki lehet ilyen földterület tulajdonosa és bármilyen más jogcímen fennálló birtokosa (használója), valamint a tulajdonnak és a használatnak együttesen mekkora a területi korlátja, továbbá, hogy a nem tulajdonosi jogcímen történő használat időbelileg korlátozható.
Ezen túlmenően a birtokvédelemnél indokoltnak látszana a tényleges birtokhelyzeten alapuló közigazgatási birtokvédelem helyett visszatérni a korábbi jogunkban fennállt, ugyancsak a bíróság előtt indítandó ún. "sommás" birtokperre, amivel a korábbi jogi szabályozásunkhoz hasonlóan kiegészülne a birtoklás jogcímére alapított rendes birtokper.
4. A kötelmi jog általános részét érintve a szerződést biztosító mellékkötelezettségeknél a jótállás jelenlegi három rövid bekezdésből álló egyszakaszos rendezése helyett egy olyan részletes szabályozást lenne szükséges a Ptk.-ba beiktatni, ami tartalmazza a fogyasztóvédelem alapján fennálló kötelező szavatosságnak a konstans elemeit és magát a fogyasztóvédelem egyéb civilisztikai természetű eszközeit. Ugyancsak a szerződést biztosító mellékkötelmek körében revízió alá kellene venni a zálogjog intézményére vonatkozó új szabályokat, amelyeket az 1995. évi novella iktatott a Ptk.-ba. Ez az 1996. évi XXXVI. törvénnyel hatálybaléptetett Ptk.-novella lehetővé tette, hogy ingatlanon és ingón egyaránt használattal járó zálogjogot lehessen létesíteni. Ezzel a zálogjog internacionális szabályozásában a magyar jog egyedülállóan szétverte a zálogjognak a római jog elvei alapján kialakult dogmatikai rendszerét, vagyis azt, hogy van birtokba adással járó, használatra azonban fel nem jogosító kézizálog ingók esetében, ingatlanok esetében pedig sem birtoklást, sem használatot lehetővé nem tevő jelzálogjog. Kétségtelen, az új konstrukciót az élet kényszerítette ki. Ezt azonban a zálogjog intézményének jól bevált tradicionális dogmatikai keretei közé jól beiktatható lett volna.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
