Hongkong a Kínai Népköztársaság különleges közigazgatási területe független közigazgatással, törvényhozással és bíráskodással. A hongkongi közjegyzők Hongkongon kívül felhasználásra kerülő okiratokat hitelesítenek, míg a Kína által kinevezett hitelesítő köztisztviselők (China appointed Attessting Officers) a kínai anyaországban felhasználandó okiratokat hitelesítik. A jelen cikk a két hongkongi közjegyzői fonna hátterét és alakulását, valamint a közjegyzők és a Kína által kinevezett hitelesítő köztisztviselők tevékenységére vonatkozó szabályozást mutatja be.
1997. július 1-jével Hongkong különleges közigazgatási területként ismét kínai fennhatóság alá került. 1842-től 1997. június 30-ig Hongkong brit fennhatóság alatt állt. Ebben az időszakban a terület nemzetközi jelentőségű nagyvárossá és pénzügyi központtá fejlődött. Ezt a fejlődést elősegítette a jogszabályok szigora betartása, amit független igazságszolgáltatás és a hongkongi ügyvédek és közjegyzők szakértelme garantált.
Hongkong Alaptörvénye vagy Alkotmánya szerint Hongkongnak mint különleges közigazgatási területnek független törvényhozása, közigazgatása és bíráskodása van, beleértve a legfelsőbb bírósági szintet is. Továbbra is érvényben vannak a Hongkongban 1997. július 1-je előtt hatályos törvények (azaz az ún. common law, az equity szabályai, rendeletek, törvénynél alacsonyabb szintű szabályok és a szokásjog), és ezeket csak a hongkongi parlament változtathatja meg. Hongkongnak saját vámja és saját bevándorlás-ellenőrzése van, pénzügyei függetlenek, és saját valutája van. Ezzel Hongkong a honvédelmet és a külkapcsolatokat kivéve igen nagyfokú autonómiát élvez.
A közjegyzők szempontjából mindenekelőtt két jogszabályi rendelkezés irányadó. Az első, az Alaptörvény 142. cikkelye így szól:
"Hongkong különleges közigazgatási terület kormánya a szabadfoglalkozások eddigi rendszerének megtartásával saját szabályokat alkot azokra a szakképesítésekre vonatkozólag, amelyek a különféle szabadfoglalkozások gyakorlásának engedélyezéséhez szükségesek.
Azok, akik a hongkongi különleges közigazgatási terület létrejötte előtt szerezték meg a szabadfoglalkozás gyakorlásához szükséges szakképesítést vagy működési engedélyt, ezt a korábbi szakképesítést a megfelelő rendelkezéseknek és szakmai szabályzatoknak megfelelően továbbra is megtarthatják.
A hongkongi különleges közigazgatási terület kormánya továbbra is elismeri azokat a szabadfoglalkozásokat és szakmai szervezeteket, amelyek a közigazgatási terület létrejötte előtt fennálltak, és ezek a szakmai szervezetek maguk értékelhetnek és adhatnak szakképesítéseket."
Másodszor a hongkongi különleges közigazgatási terület ideiglenes parlamentje 1997. július 1-jén meghozta a Hongkong újraegyesítéséről szóló rendeletet1. E rendelet 14. § (1) bekezdése a következőképpen hangzik:
"Azok a közjegyzők, akiket közvetlenül 1997. július 1-je előtt jegyeztek be a közjegyzői nyilvántartásba, amelyet a jogi foglalkozásokról szóló rendelet (59. fejezet) 41. §-a szerint a Legfelsőbb Bíróság nyilvántartás-vezetője vezet, továbbra is közjegyzőként működhetnek ugyanazokkal a hatáskörökkel, amelyek a fordulónap előtt Hongkong törvényei szerint megillették a közjegyzőket."
A Legfelsőbb Bíróságnál (High Court) vezetett nyilvántartásba közvetlenül 1997. július 1-je előtt mintegy 400 közjegyző volt bejegyezve.2 Ezeket a közjegyzőket kivétel nélkül a canterbury érsek Court of Faculties-e nevezte ki tisztségébe.3 Ezek a közjegyzők azután is folytathatták hivatali tevékenységüket, hogy Hongkongot átadták Kínának.
A közjegyzői nyilvántartásba 1997. július 1-je előtt bejegyzett közjegyzők közül mindenki, aki 1992. július 1-je óta kapott működési engedélyt, olyan, legalább tízéves szakmai gyakorlattal rendelkező hongkongi ügyvéd volt, aki a canterbury érsek Faculty Office-a előtt letette a közjegyzői vizsgát. 1997. július 1-je előtt viszont ügyvédi tevékenységük időtartamának és a jogi szakmai körökben és a gazdasági életben élvezett tekintélyüknek megfelelően nevezték ki a közjegyzőket, amihez minden közjegyzőnek legalább 100 támogató, köztük bírák, közigazgatási tisztviselők, hajótulajdonosok, bankárok és vállalkozók írásbeli támogató nyilatkozatára volt szüksége.
2.1. Feladatkörök
A hongkongi közjegyzők általában nemperes ügyekben tevékenykednek. Feladatkörük tipikusan a következőkre terjed ki:
- külföldi felhasználásra szánt okiratok, különösen szerződések, meghatalmazások és ingatlan-
ügyletek megfogalmazása és a szabályszerű szerződéskötés igazolása vagy a rajtuk szereplő aláírás hitelesítése,
- gazdasági társasági okiratok szabályszerű elkészítésének igazolása, legyen szó akár Hongkongban bejegyzett, akár külföldi társaságról,4
- váltóóvatolások intézése és okiratba foglalása,
- másolatok hitelesítése,
- nyilatkozatok, eskü alatt tett nyilatkozatok (affidavits) és eskük írásba foglalása,
- hajóóvatolások készítése és okiratba foglalása,
- a hongkongi jogra vonatkozó szakvélemények készítése külföldi eljárásban való felhasználás céljaira.5 Az olyan okiratot, amely egy deed,6 egy szerződés vagy más iratok szabályszerű elkészítését vagy tényt, folyamatot igazol, act-nak nevezik. Közjegyzői aktus (notarial act) lehet minden közjegyzői aláírással és hivatali pecséttel tanúsított aktus, amely azt igazolja, hogy a szerződés, a deed vagy más irat közjegyző jelenlétében, szabályszemen készült el.
2.2. Az illetékességek jogi alapja és korlátai
A hongkongi közjegyzők hivatali tevékenységének jogi alapja a jogi foglalkozásokról szóló rendelet7 IV. fejezete. A rendelet hatálya és ezzel a közjegyzők illetékessége Hongkong területére korlátozódik. Jóllehet az 1997-es átadás előtt a hongkongi közjegyzőket Angliából nevezték ki, csupán Hongkong területén belül voltak jogosultak hivatali tevékenységet végezni. Ez az átadás után is így maradt.
A közjegyző minden esetben köteles személyesen végezni a közjegyzői hivatali tevékenységeket. A közjegyző nem ruházhatja át alkalmazottjára vagy harmadik személyre személyazonosság-megállapítási és aláírás-hitelesítési kötelezettségeit.
2.3. A közjegyző nyilvántartásai
Minden hongkongi közjegyző köteles nyilvántartást vezetni valamennyi általa intézett hivatali ügyről. Ebbe különösen az okiratba foglalás keltét, a felek és az aláírók személyét, ügyleti képességüket és azonosításuk módját, a közjegyzői ügy jellegét és a beszedett díjat kell bevezetni.
2.4. Gondossági kötelezettségek
Közhivatalt betöltő személyként és a jogi foglalkozások harmadik osztályának tagjaként8 a hongkongi közjegyzőknek az a feladatuk, hogy külföldi felhasználásra szánt jogi dokumentumokat fogalmazzanak meg, igazoljanak és hitelesítsenek. Mivel a közjegyzőre bízott jogügylet végrehajtásába joggal lehet nagy bizalmat vetni, a közjegyzőnek olyan képességekkel kell rendelkeznie, és olyan gondossággal kell eljárnia, amilyen egy jól képzett és gondos közjegyzőtől ilyen körülmények között ésszerűen elvárható.
A közjegyző ezért nagyfokú gondossággal köteles megállapítani a személyazonosságát és az ügyleti képességét azoknak a félelmek, akik igazolást vagy más közjegyzői okiratot kérnek tőle. A közjegyző kötelezettsége olyan harmadik személyekkel szemben is fennáll, akiket a közjegyző tevékenysége vagy mulasztásai felismerhető módon oly közelről vagy közvetlenül érintenek, hogy a közjegyző előre láthatja, hogy e harmadik személyeket hiba esetén tevékenysége vagy mulasztásai folytán kár érné.9 Az ilyen harmadik személyek a közjegyzői okiratokban szereplő téves megállapítások miatt kártérítési igénnyel léphetnek fel a közjegyzővel szemben akkor is, ha ezek az adatok nem tudatosan ugyan, de gondatlanságból az okiratba kerültek.
Az, hogy a hongkongi közjegyzői gyakorlat magas színvonalú, abból is látható, hogy több mint 100 éve egyetlen eset sem ismeretes, amely fegyelmi eljárást kívánt volna, és olyan sem, amely kártérítési igény alapozott volna meg.
2.5. Felülhitelesítés és apostille
Miután a legtöbb hongkongi közjegyző neve, aláírása és hivatali pecsétje a Hongkongon kívüli érdekeltek előtt valószínűleg ismeretlen, a közjegyzői okiratok felülhitelesítést kívánnak. A legtöbb közjegyző letétbe helyezte a Hongkongban működő különböző konzulátusoknál és külföldi képviseleteknél az aláírás-mintáját és hivatali pecsétjének mintáját. Ha tehát az érintett államnak szüksége van a közjegyzői okirat igazolására vagy felülhitelesítésére, a közjegyző kötelessége gondoskodni okiratának felülhitelesítéséről. Ezután a konzulátusi tisztviselő a részleteket illetően hivatkozhat az okirataira. A konzulátus nem köteles megadni a felülhitelesítést; ennek fejében rendszerint díjat szed. A konzulátus feltételeket is szabhat a felülhitelesítéshez.
Hongkong is aláírta a külföldi közokiratok felülhitelesítés alóli mentesítéséről szóló 1961. október 5-ei Hágai Egyezményt, amely a szerződő államok között megszünteti a közjegyzői okiratok felülhitelesítésének követelményét. A közjegyzői okirat konzuli felülhitelesítése helyébe ezért az illetékes hongkongi hatóság, azaz a hongkongi Legfelsőbb Bíróság nyilvántartó-vezetőjének (Registrar of the High Court of Hongkong) az apostille-je lép az egyezményben meghatározott formában. A hongkongi közjegyzők ezért a hongkongi Legfelsőbb Bíróság nyilvántartó-vezetőjénél letétbe helyezték aláírás-mintáikat és hivatali pecsétjük lenyomatát. Az apostille kiadásáért illetéket kell fizetni.
2.6. Váltóóvatolás
A váltóóvatolásról szóló rendelet10 szerint a közjegyzők kizárólagos hatáskörébe tartozik az olyan váltók óvatolása11, amelyeket kifizetés végett szabályszerűen bemutattak, de nem váltották be őket. Ha nem óvatolják meg a váltót, akkor a követelés nem peresíthető.
2.7. Felelősségbiztosítás
Jelenleg a hongkongi közjegyzőknek foglalkozásuk gyakorlásának feltételeként nem írja elő a törvény kötelező felelősségbiztosítás fenntartását. De csak 10-nél is kevesebb olyan közjegyző van Hongkongban, aki csak közjegyzőként működik anélkül, hogy egyszersmind ügyvédi (solicitor) működési engedélye is lenne (annak ellenére, hogy jogosultak lennének solicitor-i működési engedély nélkül is közjegyzőként tevékenykedniük). A hongkongi ügyvédi biztosítási alap szabályai szerint az ügyvédi felelősségbiztosítás a közjegyzői tevékenységre is kiterjed, úgyhogy a közjegyzők végeredményben ügyvédi felelősségbiztosítással biztosítva vannak. A hongkongi közjegyzői egyesület elnöksége folyamatosan figyelemmel kíséri a helyzet alakulását.
2.8. Díjak
A hongkongi közjegyzőknek nincs törvényes díjszabásuk. A hongkongi közjegyzői egyesület kiadott azonban egy táblázatot, amely útmutatást és ajánlásokat ad arra nézve, hogy milyen díjakat célszerű kérni különböző tevékenységekért. Mindamellett minden közjegyző saját belátása alapján határozza meg a díjait. A piacon általában szabad verseny van. A közjegyző sokszor kisebb díjat kér, ha nagyobb számú okiratot kell elkészítnie. Tilos a közjegyzőknek díjaikat megosztani vagy harmadik személyeknek jutalékot fizetni.
2.9. Foglalkozásgyakorlási jog és felügyelet
A közjegyzők a Hongkongi Közjegyzői Egyesület (Hong Kong Notarial Society), egy a társasági jog szerint12 alapított, törzstőke nélküli korlátolt felelősségű társaság felügyelete alatt működnek. Az egyesület ügyvezetése a tanács (council) feladata, amely az elnökből, egy alelnökből és kilenc további elnökségi tagból áll.
A közjegyzői kamara feladata az új közjegyzők vizsgáztatása, a közjegyzői gyakorlatnak és a közjegyzők magatartásának a szabályozása, valamint a közjegyzők felügyelete. A közjegyző fegyelmi felelősségre vonható olyan magatartás vagy hivatali tevékenység miatt, amely tisztességtelen vagy tekintélyromboló, vagy amely hírbe hozza a hivatásrendet. Fegyelmi felelősségre vonható a közjegyző a foglalkozási szabályok megsértése miatt is.
Fegyelmi vétségek miatt a Hongkongi Közjegyzői Egyesület indít eljárást, és az ügyet fegyelmi tanács tárgyalja, amely három tagból, köztük egy nem a közjegyzői hivatalból való, laikus személyből áll. A három tagot egy önkéntes jelentkezőkből (rendszerint nyugalmazott közjegyzőkből) összeállított listából választják ki, és bizonyos időközönként a legfelsőbb bíró (Chief Jugde) nevezi ki őket. A fegyelmi bíróság tárgyalása nem nyilvános; a bíróság a közjegyzőt felmentheti tisztségéből, szüneteltetheti a hivatalát, vagy 500 000 hongkongi dollárig (kb. 50 000 $) terjedhető pénzbírságot szabhat ki, ha megállapítja a fegyelmi vétséget. Kötelezheti továbbá a közjegyzőt a fegyelmi eljárás költségeinek megfizetésére.
A fegyelmi bíróság döntései ellen a fellebbezési bírósághoz (Court of Appeal) lehet fordulni jogorvoslatért. A fellebbezést három hivatásos bíró nyilvánosan tárgyalja. Ügyvédi képviseletre mind a fegyelmi bíróság, mind a rendes bíróság előtt lehetőség van.
Azt a közjegyzőt, aki fizetésképtelenné válik, vagy csődegyezséget köt a hitelezőivel, fel kell menteni a tisztségéből. Azt a közjegyzőt, aki egyszersmind ügyvéd (solicitor) is, automatikusan törlik a közjegyzői nyilvántartásból, ha az ügyvédi fegyelmi bíróság törli őt az ügyvédi nyilvántartásból. Ha az ügyvédi fegyelmi bíróság rendelkezése miatt bizonyos ideig nem gyakorolhat ügyvédi tevékenységet, ennek megfelelő ideig szünetel a közjegyzői tisztsége is.
3.1. Történelmi háttér és alakulás
Mint a fentiekben bemutattuk, az Alaptörvény (Basic Law) nagyfokú autonómiát biztosít a hongkongi különleges közigazgatási területnek. A hongkongi jogrendszer ezért erősen különbözik a kínai anyaországétól. Ezt fejezi ki az "egy ország két rendszer" (One Country Two Systems) vezérszó: Hongkong Kína elválaszthatatlan része, területe az egységes ország része; de a nagyfokú hongkongi autonómia miatt Hongkong jogrendje eltér az anyaországétól.
A hongkongi és az anyaországi polgárok és vállalatok közötti kapcsolatok azonban egyre számosabbak.13 Sok hongkongi polgár utazik Kínába, például hogy meglátogassa ott élő rokonait, ott telepedjen le, házasságot kössön, vagy gyermekeket fogadjon örökbe. A gazdasági kapcsolatok anyaországi vállalatokba való növekvő mértékű befektetéseket és kínai-külföldi vegyes vállalatokat foglalnak magukban. Nem minden ilyen kapcsolat problémamentes; és ahogy várható is, újra meg újra akadnak jogviták.
Miután a kínai anyaország hatóságai, az egyes emberek és gazdasági vállalatok egyazon jogrendszeren belül dolgoznak, amely megköveteli a jogi tények és jogviszonyok független igazolását, a kínai jog egy különleges típusú közjegyzőt határoz meg, akinek az a dolga, hogy olyan jogi tényeket és folyamatokat tanúsítson és hitelesítsen, amelyek Hongkongban történnek, és a róluk készült tanúsítványokat Kínában kívánják felhasználni. Ezeket a közjegyzőket Kínában kinevezett hitelesítő köztisztviselőknek (China Appointed Attesting Officers - CAAO) hívják. Nem minden Kínában kinevezett hitelesítő köztisztviselő közjegyző, és nincs is olyan jogszabályi előírás, hogy valakinek közjegyzőnek kell lennie ahhoz, hogy Kína által kinevezett hitelesítő köztisztviselő lehessen, és fordítva.
Az első nyolc ilyen hitelesítő köztisztviselőt 1981-ben nevezték ki, és azóta hat alkalommal történtek további kinevezések.14 2005 januárjában 273 Kína által kinevezett hitelesítő köztisztviselő volt megfelelő működési engedéllyel. Ok nélkülözhetetlen közjegyzői szolgáltatásokat végeznek hongkongi vállalatok és polgárok részére azok anyaországhoz fűződő kapcsolataiban.
A Kína által kinevezett hitelesítő köztisztviselőket mindenekelőtt a Hongkongban működő ügyvédek (solicitor) közül nevezi ki a kínai igazságügyi minisztérium, feltéve, hogy megfelelnek egy vizsgán és egy irodalmi kínai nyelven (putonghua'5) folytatott válogató beszélgetésen. A kinevezések nem rendszeres időközökben történnek, hanem mindig csak akkor és olyan mértékben, ahogy az igazságügyi minisztérium szükségesnek ítéli.
3.2. Feladatok
A Kína által kinevezett hitelesítő köztisztviselőknek (CAAO) az a feladatuk, hogy jogi jelentőségű folyamatokat, tényeket tanúsítsanak és hitelesítsenek, vagy hogy a törvényes eljárásokkal összhangban álló jogi dokumentumokat készítsenek Hongkongból.
A kínai hitelesítő köztisztviselők tanúsítványai általában a következő Öt területet érintik:
- egyes emberek szabad utazása, pl. költözés esetén vagy látogatás céljából,
- gazdaság és kereskedelem,
- hozzátartozói viszonyok igazolása, pl. házasságkötés vagy örökbefogadás esetén,
- tulajdonjog vagy más jogok meghatározása, pl. öröklés vagy tulajdonjog-átruházás esetén,
- bírósági vagy választottbírósági eljárások lefolytatása.
A Kína által kinevezett hitelesítő köztisztviselők (CAAO) okiratba foglalási tevékenységét a következők jellemzik:
- Először is az okiratba foglalást csak az erre megnevezett személyek végezhetik, azaz különösen a Hongkongban Kína által kinevezett hitelesítő köztisztviselők (CAAO).
- Másodszor a közjegyzői tevékenység tárgyát hongkongi jogi folyamatok, jogi jelentőségű ügyek és jogi okiratok képezik.
- Harmadszor a törvényi rendelkezésnek megfelelően a közjegyzői tevékenységet a hitelesítő köztisztviselőnek személyesen kell végeznie.
- Negyedszer a tanúsítványnak és hitelesítésnek jogszemnek és szabályszerűnek kell lennie.
- Ötödször a tanúsítványok vagy a hitelesített dokumentumok rendeltetése a kínai anyaországban való felhasználás.
- Hatodszor a dokumentumokat a Kínai Jogszolgáltatási (Hongkong) Kft. [China Legal Servi-ces (Hong Kong) Limited] útján kell Kínába küldeni.
3.3. Foglalkozásgyakorlási jog és felügyelet
A Kína által kinevezett hitelesítő köztisztviselők foglalkozás gyakorlási joga és a felügyelet a Kína által kinevezett Hitelesítő Köztisztviselők Egyesülete Kft. (Association of Chiona Appointed Attesting Officers Limited) felelősségi körébe tartozik. Ez egy hongkongi jog szerint alapított társaság, amelynek minden Kína által kinevezett hitelesítő köztisztviselő a tagja. Az egyesület ügyvezetését a bizottság tagjai végzik, akik valamennyien hitelesítő köztisztviselők (CAAO). A hongkongi hitelesítő köztisztviselőknek nincs alapszabályba foglalt szabályzatuk. Miután azonban valamennyi hitelesítő köztisztviselő az egyesület tagja, tevékenységük az egyesületek gyakorlati irányelvekkel való szabályozásának a hatálya alá tartozik.
3.4. Díjak
A Kína által kinevezett hitelesítő köztisztviselők (CAAO) által elszámítandó díjakat az egyesület (Association of Chiona Appointed Attesting Officers Limited) szabályozza; a díjak csak indokolt esetben mérsékelhetők vagy módosíthatók. Azért is díjat kell fizetni, hogy a China Legal Services (Hong Kong) Limited továbbítsa az okiratokat Kínába. ■
JEGYZETEK:
1 A hongkongi törvények 2601. fejezete.
Hongkong törvényei és rendeletei megtalálhatók az Interneten a hongkongi kormány következő honlapján: http.://www.legis-lation.gov.hk/blis_export.nsf/home.htm. Az adott törvényt úgy találhatjuk meg, hogy a "Whole Enactment Mode"-ra kattintunk, és megadjuk az illető törvény fejezet számát (pl. 2601-et az újraegyesítésről szóló rendelet esetében).
2 A High Court információja szerint 1997. július 1-jén még 595 közjegyző szerepelt a közjegyzői nyilvántartásban. Néhányan közülük azonban már minden bizonnyal elhaláloztak anélkül, hogy a halál tényét formálisan közölték volna a nyilvántartóval. A kb. 400-as szám a Hongkongi Közjegyzői Egyesület (Hong Kong Society of Notariate) taglétszámán alapszik, amelynek a legtöbb, sőt talán valamennyi hongkongi közjegyző a tagja.
3 A Court of Faculties az angol közjegyzők kinevezésére és visszahívására illetékes hivatal is - vö. a http://www.faculty-office.org.uk című internetes honlapot - vö. továbbá A. Claudet Landerbericht England c. jelentését a Notarius International-ban, 2002, 39, 53
4 Külföldi társaságok akkor működhetnek Hongkongban, ha a társasági rendelet (a hongkongi törvények 32. fejezete) XI. fejezete szerint be vannak jegyezve. Ezeknek a társaságoknak kapniuk kell egy a vállalatbejegyzési rendeletet (a hongkongi törvények 310. fejezete) szerinti vállalatbejegyzési tanúsítványt is.
5. Az újraegyesítési rendelet 14. § 2. bek.-e szerint a közjegyző hatáskörébe tartozik különösen (a) annak igazolása, hitelesítése vagy megerősítése, hogy az okirat szabályszerűen készült, (b) váltóóvatolások intézése vagy átvétele és a becsületből vagy tiltakozás mellett teljesített fizetések igazolása, eskük, igazolások és eskü hatályú nyilatkozatok felvétele.
6 A deed az írásbeli magánokirat egyik alfaja. A korábbi jog szerint még külön alaki kellékek (különösen pecsét) voltak rá érvényben, ma már alig különbözik az írásos formától - vö. még A. Claudet, Landerbericht England. Notarius International 2002, 39, 53, 55
7 A hongkongi törvények 159. fejezete.
8 A jogi szabadfoglalkozásokat folytatók Hongkongban solici-fo/'-ok (tanácsadó ügyvédek), barrtster-ek (olyan ügyvédek, akik bíróság előtti képviseletre jogosultak, amire az ügyvédek csak néhány éves tevékenység után kapnak engedélyt, és ilyenkor solicitor-i működési engedélyüket vissza kell adniuk) és notary public-ok (közjegyzők).
9 Vö. Ross v. Caunters (1980) 297. charta az ügyvéd olyan harmadik személyekkel szemben fennálló gondossági kötelezettségéről, akikkel az ügyvédi szerződés alapján nincs szerződéses kapcsolata, akik azonban az ügyvéd számára felismerhető oly közelről vagy közvetlenül vannak érintve, hogy eljárásai vagy mulasztásai hiba esetén valószínűleg kárt okoznának nekik. Ehhez hasonló a közjegyzők gondossági kötelezettsége is.
10 A hongkongi törvények 19. fejezete.
11 A hongkongi törvények 19. fejezetének 51. § (7) bek.-e.
12 A hongkongi törvények 32. fejezete.
13 így például a Kínának való átadás óta évi 15%-kal nőtt azoknak a száma, akik az ország legtöbbet használt határátkelőjét használják.
14 8 hitelesítő köztisztviselőt 1981-ben neveztek ki, 18-at 1986-ban, 23-at 1991-ben, 39-et 1993-ban, 122-t 1995-bcn (két részletben), 42-t 2000-ben, 53-at pedig 2003-ban.
15 A putonghua a kínai anyaországban használt irodalmi nyelv (pekingi nyelvjárás), míg Hongkongban a kantoni nyelvjárást beszélik. (A két nyelv közötti különbséget talán a német és a holland közöttihez lehet hasonlítani. - A szerkesztőség megjegyzése.)
Lábjegyzetek:
[1] Lester G. Huang honkongi közjegyző és Kína által kinevezett hitelesítő köztisztviselő
Visszaugrás
