A Covid-19 járvánnyal kapcsolatos hazai rendeleti szabályozás több státuszjogi területet érintett, így a cégtörvényt is. A 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet átmenetileg rendkívüli szabályok alkalmazását írta elő a cégjogban, mely a 249/2020. (V. 28.) Korm. rendelet révén elsősorban a kényszertörlési eljárásokat érintette, bizonyos eseteit felfüggesztve a veszélyhelyzet fennállásának időtartamára. A kényszertörlések egyes eseteinek felfüggesztését később meghosszabbítottak, az erre vonatkozó törvényhez fűzött indokolás szerint "[a] kényszertörlési eljárás szabályainak megreformálása időszerűvé vált és felmerült a jelenlegi eljárás felváltása egy új hatékonyabb eljárással. Az új szabályok bevezetésére 2021-ben kerülhet sor, így szükséges az átmeneti időszak meghosszabbítása. A Javaslat a kényszertörlés alatt álló cégek számára ezzel meghosszabbított határidőt biztosít arra, hogy törvényes működésüket helyreállítsák, kikerüljenek a kényszertörlési eljárás alól [...] és tovább tudjanak működni." A szemlecikk a kényszertörlés szabályozását érintő változásokat elemzi.
The domestic regulatory laws related to COVID 19 affected several areas of the laws of status, including the procedural laws of the business associations. The government decree No. 40/2020. (III. 11.) temporarily provided for the application of extraordinary rules in company law. This decree being referred to in the decree No. 249/2020. (V. 28.) primarily affected the adminsitrative dissolution procedures with the aim of suspending certain cases during the emergency period. The period of suspension of certain cases within the adminsitrative dissolution procedure was later extended, and according to the ministerial reasoning to the relevant law, "[t] he reform of the rules of the adminsitrative dissolution procedure has become timely and the replacement of the current procedure with a new, more efficient procedure has arisen. The new rules may be introduced in 2021, so an extension of the transition period is needed. The Proposal thus gives companies being in the adminsitrative dissolution procedure an extended period in which they may re-establish their legal operation, so that to be exempted from the adminsitrative dissolution procedure [...] and to continue to operate." The review article analyzes the changes affecting the regulation of these adminsitrative dissolution.
A 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet a kialakult járványhelyzetre tekintettel 2020. március 11-ével veszélyhelyzetet hirdetett ki, melynek következtében több jogszabálynak, így a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásól és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvénynek (Ctv.) is a veszélyhelyzet alatti eltérő alkalmazását írta elő. Az eltérő alkalmazás a 249/2020. (V. 28.) Korm. rendelet révén elsősorban a kényszertörlési eljárásokat érintette, bizonyos eseteit felfüggesztve a veszélyhelyzet fennállásának időtartamára. Több módosítás után a felfüggesztés a 2020. évi CIV. törvény szerint, 2021. június 30-ig meghosszabbításra került. A határidőt módosító 2020. évi CIV. törvény 26. §-ához írt indokolás szerint "[a] kényszertörlési eljárás szabályainak megreformálása időszerűvé vált és felmerült a jelenlegi eljárás felváltása egy új hatékonyabb eljárással. Az új szabályok bevezetésére 2021-ben kerülhet sor, így szükséges az átmeneti időszak meghosszabbítása. A Javaslat a kényszertörlés alatt álló cégek számára ezzel meghosszabbított határidőt biztosít arra, hogy törvényes működésüket helyreállítsák, kikerüljenek a kényszertörlési eljárás alól [...] és tovább tudjanak működni."
A módosítás a 2021. évi LXX. törvénnyel történt meg, a változások jó része 2021. július 1-jén lépett hatályba. Az ekkortól hatályos új rendelkezések elsősorban a kényszertörlés, valamint 9/B-E. § eltiltási szabályait érintik, egyéb vonatkozásban módosítások következtek be 2021. október 1-jétől, majd változik a jogszabály 2022. január és július 1-jével is, míg a Ctv. teljes hatályon kívül helyezésére 2023. július 1-jével fog sor kerülni.
Kényszertörlési eljárás lefolytatását akkor rendeli el a cégbíróság, ha a céget megszűntnek nyilvánítja.[1] Erre törvényességi felügyleti eljárás eredményeként,[2] a cég székhelyének ismeretlenné válása[3] és adószámának törlése[4] esetében kerülhet sor. Kényszertörlési eljárás lefolytatásáról rendelkezik akkor is, ha a cég a végelszámolását három éven belül nem fejezi be és törlése iránti kérelmet nem nyújt be,[5] míg a d) pont[6] szerint akkor, ha a cég jogutód nélküli megszűnésére úgy kerül sor, hogy végelszámolás lefolytatásának nincs helye. Ilyen eset lehet a 2001. évi CIV. törvény 4. §-ában írt körülmény, amikor büntető jogi intézkedés eredményeként a céget megszűntnek nyilvánítják.
A Ptk. 3:152. § (1) bekezdését és a 3:158. § (1) bekezdését ugyancsak 2021. július 1-jével módosította a 2021. évi XCV. törvény, ez időtől kezdve nem vezet a közkeresti és betéti társaságok hat hónap utáni, automatikus megszűnéséhez, ha valamely tag halála miatt a
- 55/56 -
társaság tagjainak száma egy főre csökken. A Ctv. VII. Fejezet 7. címe erre az esetre speciális törvényességi felügyeleti eljárást vezet be "A közkereseti társaság tagjai számának egy főre csökkenésével vagy a betéti társaság valamennyi beltagja, vagy valamennyi kültagja jogviszonyának megszűnésével összefüggő eljárás" címszó alatt.
A fenti rendelkezések mellett sem lehet kényszertörlési eljárást elrendelni, ha a céggel szemben fizetésképtelenséget megállapító végzést hoztak, akkor sem, ha az még nem emelkedett jogerőre, valamint akkor, ha a céggel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazására kerülhet sor, és erről a nyomozó hatóság, az ügyész vagy a bíróság a cégbíróságot értesítette.
A cégbíróság kényszertörlési eljárást megindító végzésével szemben fellebbezésnek és felülvizsgálatnak van helye.
A kényszertörlési eljárás megindítását elrendelő jogerős végzést a cégbíróság a Cégközlönyben közzéteszi. A kényszertörlés kezdő időpontja a közzététel napja, amelyhez fontos jogkövetkezmények fűződnek.
Az egyik legfontosabb új szabálya a Ctv.-nek az, amellyel lehetőséget kíván biztosítani a kritikus helyzetbe kerülő cégeknek arra, hogy működésüket rendezzék, elhárítva ezzel a kényszertörlés bekövetkezését. A kényszertörlés kezdő időpontjától ugyanis a cégnek megszűnik a működésre vonatkozó joga. A Ctv. 116. § (3b) bekezdése szerint a vezető tisztségviselő ettől az időponttól új kötelezettségeket nem vállalhat, kötelezettségeket nem elégíthet ki, a cég vagyontárgyát nem idegenítheti el, nem terhelheti meg. Az erre vonatkozó jognyilatkozata semmis.
A Ctv. új, 116. § (3) bekezdése lehetőséget ad azonban arra, hogy a cég a közzétételtől számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül kérje a cégbíróságtól annak engedélyezését, hogy a szokásos napi üzletmenetet meg nem haladó mértékű gazdasági tevékenységet végezhessen annak érdekében, hogy megszüntesse azokat a problémákat, törvénysértő állapotot, amelyek a kényszertörlésre vezető okot kiváltották. Szándéka ezek elhárítása és ennek eredményeként a vele szemben elrendelt kényszertörlési eljárás megszüntetése. Abban az esetben, ha a cégbíróság kérelmének helyt ad, a működést a cégnek engedélyezi, a törvényes működés helyreállítására a kényszertörlés kezdő időpontjától számított kilencven napos határidő áll rendelkezésére, e határidő alatt kell igazolnia, hogy vállalásának eleget tett, a törvényes működést helyreállította. A kilencvennapos határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
