Trócsányi László igazságügyi miniszter és georgiai hivatali kollégája, Tea Tsulukiani igazságügyi együttműködési megállapodást kötöttek Tbilisziben.
A kaukázusi országban tett hivatalos látogatása keretében Trócsányi László kiemelte, hogy Magyarország egyértelműen támogatja Georgia euroatlanti integrációs folyamatait, valamint a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos erőfeszítéseit.
A miniszterek tárgyalásaik keretében kitértek az együttműködés olyan területeire is, mint a választottbíráskodás vagy az alternatív vitarendezések, figyelemmel arra, hogy erősíteni kell a két ország közötti gazdasági együttműködést. A gazdasági befektetések elősegítése érdekében szükséges szorosabbra fűzni az üzleti jog területén való kooperációt.
A találkozón szóba került továbbá az emberi jogok nemzetközi védelmének témaköre. Trócsányi László ezzel kapcsolatban megállapította, hogy mind Magyarország, mind Georgia érintett a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága előtt történő együttműködésben. A miniszterek eszmecserét folytattak az igazságszolgáltatási rendszerekről is, ennek keretében érintették a független és hatékony igazságszolgáltatásért való miniszteri felelősségvállalás kérdését is.
A tárcavezetők a találkozón áttekintették a migráció témáját is. Trócsányi László szólt arról, hogy a tömeges bevándorlás miként érintette a közép-európai országokat, ismertette Magyarország álláspontját e kérdésben. Tsulukiani pedig az Abházia és Dél-Oszétia szakadár területekkel összefüggésben kialakult migrációs helyzetről beszélt.
Hivatalos útja során Trócsányi László ellátogatott a Dél-Oszétia közelében fekvő Gori városába, ahol az Európai Unió Georgiai Megfigyelő Missziója is található. Találkozott a magyar szakértőkkel, rendőrszakértőkkel, akik az Abháziát és Dél-Oszétiát érintő helyzettel kapcsolatosan nyújtott uniós kezelési támogatás keretében teljesítenek szolgálatot a határ mellett.
A magyar igazságügyi miniszter előadást tartott a tbiliszi állami egyetemen Magyarország az Európai Unióban címmel, ezen az egyetem képviselői mellett a diplomáciai testület is képviseltette magát.
(2018. december 17.)
Trócsányi László miniszter adta át az igazságügyi tárca dolgozói által gyűjtött csaknem 1,5 millió forint értékű adományt a Magyar Református Szeretetszolgálat kuratóriumi elnökének, Oláh Istvánnak.
A miniszter elmondta, hogy a minisztérium munkatársai a szolidaritás jegyében szerveztek gyűjtést a nehéz helyzetben élő emberek számára. A tartós élelmiszerekből álló adományt a rászoruló családoknak szánják a közelgő ünnepekre.
A Magyar Református Szeretetszolgálat kuratóriumi elnöke az adománygyűjtő akció kapcsán hangsúlyozta, hogy itt nem csupán egy kiló lisztről, egy liter olajról van szó, hanem az emberek gondoskodó szeretetéről, amely azt az üzenetet közvetíti, hogy a rászoruló családok nincsenek egyedül, hiszen van mögöttük egy támogató lelkületű közösség.
(2018. december 19.)
Az Emberi Erőforrások Támogatáskezelő pályázatot hirdetett családbarát munkahelyek támogatására és fejlesztésére.
Ezen a pályázaton sikeresen szerepelt az Igazságügyi Minisztérium, amely ezzel elnyerte a "Családbarát munkahely 2018" címet.
(2018. december 20.)
Trócsányi László igazságügyi miniszter látogatást tett Handó Tündénél, az Országos Bírósági Hivatal elnökénél.
A találkozón közösen áttekintették az önálló közigazgatási bírósági szervezetrendszer felállítása érdekében elvégzendő feladatokat. Handó Tünde elnök asszony konstruktív javaslataival támogatta a közigazgatási bírósági szervezet kialakításának folyamatát. A megbeszélésen arról is megállapodtak, hogy szakértői egyeztetéseket tartanak a Pénzügyminisztérium bevonásával a bírói illetmények emeléséről.
(2019. január 23.)
Trócsányi László hivatalában fogadta szlovák partnerét, Gál Gábor igazságügyi minisztert. A találkozó keretében a felek áttekintették az Európai Unió igazságügyi napirendjén szereplő kiemelt kérdéseket, valamint a kétoldalú igazságügyi kapcsolatok állását, különös tekintettel a V4 keretek között folytatott együttműködésre.
A megbeszélésen Trócsányi László tájékoztatást adott partnerének a közigazgatási bíráskodás új rendszeréről,
- 68/69 -
a 2020. január 1-jével tevékenységét megkezdő Közigazgatási Felsőbíróságról és a közigazgatási törvényszékekről. Hangsúlyozta, hogy az önálló, elkülönült szervezeti keretek között működő közigazgatási bíráskodás olyan hozzáadott értéket képvisel, amely a jogállamiságot erősíti.
A kiemelt európai uniós kérdésekkel kapcsolatban a szlovák igazságügyi miniszter aláhúzta, hogy Szlovákia pragmatikus szempontok alapján határozza meg álláspontját. A miniszterek egyetértettek abban, hogy a jogállamiság vizsgálatával kapcsolatos minden európai uniós, illetve tagállami kezdeményezésnek az objektivitás és a pártatlanság talaján kell állnia, ki kell zárni a tagállamok kettős mérce alapján történő megítélését. Megegyezik a szlovák és a magyar álláspont a tekintetben is, hogy a tagállami nyomozó hatóságok és ügyészségek együttműködését koordináló EUROJUST jelenlegi működését megfelelő módon garantálni kell. Nem fogadható el, hogy az újonnan létrejövő Európai Ügyészség az EUROJUST rovására kezdje meg tevékenységét.
A miniszterek egyetértettek abban, hogy a Visegrádi Együttműködés erős szövetség, amely komoly regionális tényező Európában és az is kell, hogy maradjon. Szlovákia V4 elnöksége alatt azokra az elemekre kíván fókuszálni, amelyek erősítik a négy ország közötti kohéziót.
(2019. január 29.)
A független és hatékony igazságszolgáltatás biztosítása érdekében együttműködési megálldást kötött az Igazságügyi Minisztérium és a Magyar Bírói Egyesület (MABIE).
Trócsányi László igazságügyi miniszter és Oltai Judit, a MABIE elnöke által aláírt megállapodás célja, hogy elősegítse a mindenkori életviszonyoknak megfelelő, jó minőségű jogszabályok megalkotását.
A stratégiai együttműködés lehetővé teszi azt is, hogy az igazságügyi miniszter közvetlenül vonjon be a jogszabályok előkészítésébe az adott tárgykör tekintetében széles társadalmi rétegek érdekeit megjelenítő, kimagasló szakmai teljesítményt nyújtó szervezeteket, intézményeket, amely nagyobb legitimációt biztosít az elfogadott jogszabályoknak.
(2019. január 31.)
Trócsányi László igazságügyi miniszter meghívására Budapestre látogatott Kari Kuusiniemi, a finn Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság elnöke.
A találkozó keretében Kuusiniemi elnök bemutatta a finn bírósági szervezetrendszer felépítését, különös tekintettel az elkülönült közigazgatási bíráskodás rendszerére (bírák kiválasztása, képzése, ügyelosztás), a rendes bírósági és a közigazgatási bírósági szervezet közötti kapcsolatokra, illetve a finn igazságügyi minisztériumhoz fűződő viszonyukra.
A megbeszélés során Trócsányi László tájékoztatást adott partnerének a magyar közigazgatási bíráskodás új rendszeréről, a 2020. január 1-jével tevékenységét megkezdő Közigazgatási
Felsőbíróságról és a közigazgatási törvényszékekről. Kiemelte, hogy az új struktúra a bírói függetlenség legteljesebb mértékű tiszteletben tartása mellett a bírói önigazgatási szervek, a bírósági vezetők és a miniszter átlátható, kiegyensúlyozott együttműködésére épül.
(2019. február 4.)
Trócsányi László igazságügyi miniszter fogadta a Velencei Bizottság raportőreit, akik a miniszter felkérésére látogattak Magyarországra és a közigazgatási bíróságokról szóló törvény elemzését végzik.
A konstruktív szakmai megbeszélésen a miniszter kifejtette, hogy a rendszerváltoztatás óta széles körű szakmai egyetértés övezi az önálló közigazgatási bírósági szervezet szükségességét. Rávilágított, hogy az új szervezet a 2017-ben elfogadott közigazgatási perrendtartás szabályaival együtt, a korábbinál tágabb körben, magas színvonalú és hatékony jogvédelmet biztosít a közigazgatás cselekményeivel szemben.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a bírói függetlenség garanciái valamennyi bíró, így a közigazgatási bírók esetében is változatlanul érvényesülnek, a bírói jogállás egységes. Minden közigazgatási perben ítélkező bíró továbbra is bíró marad, választása szerint hivatását a közigazgatási bíróságokon vagy a rendes bírósági szervezetben gyakorolhatja.
A közigazgatási bíróságok igazgatásával összefüggésben Trócsányi László kiemelte, hogy a közigazgatási bíróságok igazgatásának modellje alkalmas a hatékonyság, átláthatóság és a számon kérhetőség biztosítására. Egyúttal széles jogkörökkel ruházza fel a bírósági önigazgatási szerveket. A vizsgált törvények a bírósági vezetők, a bírói testületek és a miniszter kiegyensúlyozott együttműködésére épülnek.
Az Igazságügyi Minisztérium reményei szerint a március közepére várható vélemény tárgyilagos és szakmai következtetéseivel hozzájárul a közigazgatási bíróságok hazai rendszerének eredményes működéséhez.
(2019. február 4.)
Az Igazságügyi Minisztérium és a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület (MIE) új stratégiai partnerségi megállapodást kötött. A szerződést az igazságügyi tárca képviseletében Trócsányi László igazságügyi miniszter, a MIE részéről pedig Szecskay András elnök írta alá.
Az Igazságügyi Minisztérium és a MIE már a korábbi években is kötött hasonló megállapodást, ezen együttműködés megújítására került most sor. Az aláírás kapcsán mindkét fél hangsúlyozta a korábbi évek során fennálló együttműködés kiemelkedő jelentőségét, és az abból eredő pozitív munkatapasztalatokat.
Az új megállapodás célja annak folyamatos biztosítása, hogy az Igazságügyi Minisztérium jogalkotási tevékenysége
- 69/70 -
során a szellemi tulajdonjog különböző területein tevékenykedő szakemberek tapasztalatait figyelembe vegyék, ezáltal pedig az adott életviszonyoknak és a közérdeknek a leginkább megfelelő jogszabályok jöhessenek létre.
(2019. február 12.)
Trócsányi László hivatalos látogatás keretében fogadta Ferdinand Grapperhaus holland igazságügyi minisztert. A találkozón Trócsányi László igazságügyi miniszter tájékoztatást adott holland partnerének a magyar közigazgatási bíráskodás új rendszeréről, a 2020. január 1-jével tevékenységét megkezdő Közigazgatási Felsőbíróságról és a közigazgatási törvényszékekről. Grapperhaus miniszter a tájékoztatást megköszönve felhívta a figyelmet az igazságszolgáltatás függetlensége, a hatalmi ágak elválasztása, valamint a fékek és egyensúlyok elve tiszteletben tartásának fontosságára. Trócsányi László hangsúlyozta, hogy a törvény rendelkezései teljes mértékben tiszteletben tartják a bírói függetlenség alapelvét. A bírósági igazgatási modell kapcsán nemzetközi összehasonlításban megállapítható, hogy az elfogadott szabályozásban foglaltnál jóval szélesebb hatáskörrel rendelkeznek egyes európai országok igazságügyi miniszterei, illetve nemzeti parlamentjei. Hozzátette, a szabályozás számos elemében az osztrák szabályozást vette alapul. Trócsányi László kiemelte, hogy a szervezetileg elkülönült közigazgatási bírósági rendszer hozzájárulhat a jogvédelem szintjének emeléséhez, egyúttal megerősítette elkötelezettségét az alkotmányos párbeszéd mellett.
A miniszterek áttekintették továbbá az Európai Unió Igazságügyi Tanácsának napirendjén szereplő kiemelt kérdéseket, különös tekintettel az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló irányelvtervezetet, valamint a büntetőügybeli elektronikus bizonyítékok beszerzésének uniós szabályozása (E-evidence) témakörét, mely javaslatokkal kapcsolatban Hollandia és Magyarország hasonló álláspontot képvisel. A partnerek mindemellett egyetértettek abban, hogy a tagállami nyomozó hatóságok és ügyészségek együttműködését koordináló EUROJUST megfelelő működését az Európai Ügyészség (EPPO) létrehozását követően is biztosítani kell.
(2019. február 21.)
Trócsányi László beszédet mondott a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából a Terror Háza Múzeumban. Hangoztatta, hogy pontos számokat a mai napig nem tudunk, hiszen a korabeli rémtettek egy részére még mindig nem derült fény, így csupán a rendszertől szenvedők nagyságrendjére lehet következtetni.
Rámutatott, hogy 1945-től 1988-ig a halálbüntetések mintegy háromnegyedét politikai okokból szabták ki: több mint 900 embert végeztek ki "a torz jogrendszer" felhasználásával, de a meggyilkoltak száma ennél sokkal több volt. Emellett a kommunisták a börtönévekkel sem "fukarkodtak": legalább 7-8 millió hónap szabadságvesztésre ítéltek magyar embereket.
A miniszter elmondta, hogy az emléknap alkalmából az internálótáborok áldozatai előtt is tisztelettel kell adóznunk, hiszen ők szintén a kommunizmus elszenvedői, akik életük évtizedeivel fizettek. Azokról az emberekről is szólt, akiknek a magánéletére tette rá a rendszer a "jeges kezét". Végső soron tehát a kommunizmus áldozatának tekinthető mindenki, akinek félnie kellett a hatalomtól.
Az egyes emberek, közösségek áldozattá válásán túl egész Magyarország is áldozatul esett, hiszen kútba dobták jogállami értékeit, meghamisították kultúráját, történelmét - jelentette ki Trócsányi László. Így az élet és a társadalom minden területén a jogfosztottság lett úrrá, megtört sorsok szegélyezték a kommunisták útját. Bár a rendszer idővel lazult, a jogtiprást valójában soha nem engedte el, még az utolsó évekre is jutott politikai elítélt.
A tárcavezető szerint nem elég emlékezni, emlékeztetni is kell. A meggyilkoltaknak csak az életben maradottak állíthatnak emléket, és az igazi európai egység akkor valósul majd meg, ha azok is átérzik a magyarok fájdalmát, akik csupán kívülről nézték a szenvedésüket.
(2019. február 25.)
A budapesti Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara az intézmény Rektori Hivatalában mutatta be a Kecskeméti Református Jogakadémia történetét feldolgozó hiánypótló kötetét.
A könyvbemutatón köszöntőt mondott Trócsányi László igazságügyi miniszter, hangsúlyozva az egykori jogakadémiák hagyományteremtő és társadalom formáló szerepét.
A Kecskeméti Református Jogakadémia 1875 és 1949 közötti történetét feltáró kutatás és maga a kötet "a jogászképzés színvonalának emelését célzó programok" keretében valósulhatott meg. A programokon keresztül az Igazságügyi Minisztérium támogatja a jogi karral rendelkező magyarországi egyetemeket abban a törekvésükben, hogy minél szélesebb körben elismert kutatásokat folytassanak, illetve aktuális oktatásfejlesztési kihívásokra adjanak választ.
A kutatás keretében feltárták a Kecskeméti Református Jogakadémia történeti forrásait, részletes elemzés készült az oktatók tudományos munkásságáról, illetve a hallgatók létszámának és összetételének alakulásáról, figyelembe véve a regionális sajátosságokat. A történeti áttekintésnek köszönhetően nyomon követhetjük a szervezet működését, az intézmény keretében folyó oktatási tevékenység alakulását. A kötet betekintést enged a magyarországi jogászság múltjának egy olyan szegmensébe, amely nem csak meghatározó volt a maga idejében, de kiváló jogászokkal is ellátta az országot.
(2019. február 28.)
* * * A Közéleti hírek rovat zárása: 2019. február 28. * * * ■
Visszaugrás
