1. Ma már aligha vitatható a sportjog jogágazatilag vegyes szakjog jellege. Új másodlagos, adott társadalmi-gazdasági területhez kötődő jogágról van szó, amely ötven éve még nem létezett. A XX. század első felében a törvények még csak a testnevelésről rendelkeztek - a magyar 1921-es törvényben még a sport szó sem szerepelt. A sport hihetetlen mértékű és gyorsaságú fejlődése tette szükségessé, hogy az államok nem elégedhettek meg a sport önszabályozó-önvitarendezési rendszerével, hanem a sporttevékenységet jogi szabályozásban részesítették és ezáltal szakjogként, szekunder jogágként létrejött a sport joga a 20. század utolsó harmadában.
Magyarországon a sport államigazgatási-pénzügyi vonatkozásai rendezésére 1996-ban született meg az első sporttörvény. Ezt követően 2000-ben, majd ezt a szabályozást részben korrigálva 2004-ban létrejött a második és harmadik magyar sporttörvény, melyek már a sport magánjogi területeire is kiterjedtek. A jelenleg hatályos sporttörvényünk, az időközben többször módosított 2004. évi I. törvény is komplex, a sport szinte minden, jogi szabályozásra alkalmas területét igyekszik átfogni. A sporttörvényekhez pedig továbbá 2000-től igen széles körben csatlakoznak részletesebb szabályozást tartalmazó végrehajtási rendelkezések. E jogszabályozás alapján egyre szélesebb körű a sorttal kapcsolatos joggyakorlat is. A sportjog egyre jobban beépül a sporttudományi, illetve jogi felsőoktatásba, sportjogász társaságok működnek, egyre több a sporttal kapcsolatos jogi publikáció is.
Magyarországon a sportjog törvényi alapú ez azonban nem feltétlenül szükséges. Németországban szövet-
- 9/10 -
ségi szinten nincs sporttörvény, de igen fejlett sportjog alakult ki, egyetemi tanszékekkel, havi szakfolyóiratokkal. Több európai országban továbbá csak államigazgatási-pénzügyi tartalmú sporttörvények vannak (pl. Franciaország, Spanyolország), tehát a sport magánjogi - kereskedelmi jogi területeire "csak" általános törvényi rendelkezések vonatkoznak (Polgári Törvénykönyv, Kereskedelmi Törvénykönyv), nincs speciális sportszabályozás.
2. A sportjogban keverednek a közjogi és a magánjogi, az anyagi jogi és az eljárásjogi, a nemzeti jogi és a nemzetközi jogi elemek, ezért indokolt a jogágazati vegyes szakjog minősítése.
a) A sport közjogának Magyarországon már az Alaptörvényben alkotmányjogi alapja is van - a sportolás önállóan (tehát nem az egészségügyhöz kapcsolva, mint korábban), önállósult alapjogként megjelenik. Az alkotmányos alapokhoz kapcsolódik a sport közigazgatási és pénzügyi joga - a sport kormányzati irányításának szervezetrendszere, a helyi önkormányzati sportirányítás, a sportköztestületek jogállása, a sportfinanszírozási rendszerek, illetve a sport állami költségvetési, illetve más forrásokból történő anyagi támogatásának rendszere. Ebbe a körbe tartoznak a sport környezetvédelmi vonatkozásainak (pl. sípályák, motorcsónak versenyek) jogi szabályozása is.
A sport közjogához tarozik a sporttal kapcsolatos szabálysértési, illetve büntetőjog is, amelyben az általános tényállások mellett (pl. testi sértés a sportsérüléseknél) egyre jobban speciális, kifejezetten sportra vonatkozó tényállásai is kialakulnak, pl. a doppingnál, a sporthuliganizmussal kapcsolatban, avagy a sportcsalások ("bunda", fogadási csalás) vonatkozásában.
b) A sportmagánjoghoz polgári jogi, kereskedelmi jogi és munkajogi szabályok tartoznak. A kiindulópont a státusjog: sportolói-sportszakemberi jogállás a sportszervezetek és a sportszövetségi polgári jogi szabályozása. A másik nagyrészt a sporttal kapcsolatos szerződések képezik, amelyek egy része polgári jogi-kereskedelmi jogi természetű. A sportoló részben tagi jogviszonyok, részben megbízási szerződések, részben munkaszerződések keretében fejti ki sporttevékenységét - erre részben a Polgári Törvénykönyv, részben a Munka Törvénykönyve vonatkozik. A sportrendezvények lebonyolításával, a nézők sporteseményeken való részvételével kapcsolatos szerződések is a Polgári Törvénykönyv általános szabályai alá esnek. Ugyanakkor a sporttörvény speciális sportkereskedelmi szerződéseket is tartalmaz, sportszponzoráció, sportmerchandising, a sport immateriális javai értékesítésével kapcsolatos szerződések (pl. televíziós közvetítések engedélyezése). E szerződések mögöttes jogterülete ugyancsak az új Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény), hiszen polgári törvénykönyvünk a hagyományos szerződések mellett a kereskedelmi és a fogyasztói szerződések szabályait is magában foglalja.
Az általános polgári jog kártérítési jogon belül, de sok specialitással rendelkeznek a sporttal kapcsolatos kártérítési ügyek (pl. sértett beleegyezésének specialitásai, technikai sportok, mint veszélyes üzemek stb.).
A sportmagánjog nemcsak anyagi jogot, hanem eljárási jogot is tartalmaz: sportválasztottbíráskodás. A sportválasztottbíráskodás egészen speciális választottbíráskodás, hiszen egyes esetekben nem a felek megállapodásán, hanem a sportoló-egyoldalú elhatározásán alapul (pl. sportfegyelmi ügyek).
c) A sport nemzetközi közjoga még kialakulóban van, egyelőre még a jog határát el nem érő deklaratív okmányok formájában - lásd az Európai Sport Chartát. A sportmagánjog viszont - az általános normák keretében - már működik (pl. hogy egy magyar labdarúgó Ausztriába való átigazolásánál a magyar vagy az osztrák jogot kell-e alkalmazni)
3. A sportjogot kiegészítik a sportetikai szabályok, illetve a sportszövetségek szabályzatai.
a) Az etikai szabályok - fair play - részben önállóan érvényesülnek, meghúzódnak a sportjog mögött, feleslegessé teszik alkalmazását, részben a sportjogi szabályok jó része is etikai töltetű (pl. egyes sportfegyelmi büntetések kifejezetten etikai jellegűek, pl. szóbeli feddés).
b) A sportszövetségek - nemzeti, illetve nemzetközi szinten - széles körű szabályzó tevékenységet folytatnak: játékszabályok, versenyszabályok (nevezési, indulási, igazolási, átigazolási, licenc, fegyelmi stb. szabályzatok). E szabályok nem jogiak, de szabályzó normák, amelyeket sokszor a sportszervetek-sportolók akár jobban is alkalmazni kívánnak, mint az állami jogot. Ez az oka annak, hogy ezeket a szabályozásokat egyes szerzők soft jogként, lex sportívának nevezik.
A sport szabályozásában ez a soft law igen nagy szerepet játszik - például a Nemzetközi Olimpiai Bizottság chartája jórészt meghatározza a Magyar Olimpiai Bizottság alapszabályának tartalmát. Ugyanakkor le kell szögezni, ha egy nemzetközi szövetség (mondjuk a labdarúgásban a FIFA) szabályai ütköznek a magyar sportjoggal, a magyar állami jog élvez elsődlegességet, tehát a magyar sportszövetségek-sportszerveztek a magyar állam jogszabályait kötelesek alkalmazni. Ez a kollízió persze adott esetben hátrányos helyzetbe hozhatja a magyar sportszervezeteket a nemzetközi sportéletben, ezért a sportszövetségeknek mindent meg kell tenniük az ilyen konfliktusok megelőzése, illetve mielőbbi feloldása érdekében.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
