A 93. § (1) bekezdése értelmében "Ha a többségi befolyással (Ptk. 685/B. §) rendelkező tag (részvényes) felelőssége a cég tartozásaiért korlátozott volt, és a céget a cégbíróság megszüntetési eljárást követően törölte a cégjegyzékből úgy, hogy a cég a saját tőkéjének 50 százalékát meghaladó, ki nem elégített tartozást hagyott hátra, a cég hitelezőjének kereseti kérelmére a bíróság megállapítja, hogy a tag (részvényes) korlátlanul felel a cég ki nem elégített tartozásaiért, kivéve, ha a tag (részvényes) bizonyítja, hogy a megszüntetési eljárás bekövetkezéséhez magatartásával nem járult hozzá."
A 93. § (2) bekezdése szerint: "Ha a céget a cégbíróság a megszüntetési eljárást követően törölte a cégjegyzékből úgy, hogy a cég a saját tőkéjének 50 százalékát meghaladó, ki nem elégített tartozást hagyott hátra, a cég hitelezője kereseti kérelmében kérheti annak megállapítását is, hogy a megszüntetési eljárás megindulását megelőző három éven belül részesedését átruházó, többségi befolyással (Ptk. 685/B. §) rendelkező volt tag (részvényes) korlátlanul felel a cég ki nem elégített kötelezettségeiért, kivéve, ha a volt tag (részvényes) bizonyítja, hogy a vagyoni hányada átruházásának időpontjában a cég fizetőképes volt, a vagyonvesztés csak ezt követően következett be, illetve a cég nem volt fizetőképes, de a tag (részvényes) az átruházás során jóhiszeműen járt el."
A Cstv. 63/A. § értelmében: "Amennyiben az adós ellen megindított felszámolást cégbírósági megszüntetési eljárás előzte meg, és az adós a felszámolás kezdő időpontjában saját tőkéjének 50%-át meghaladó tartozást halmozott fel, a felszámoló vagy a hitelező kereseti kérelmére a bíróság megállapítja, hogy a felszámolási eljárás megindítását megelőző három éven belül részesedését átruházó, többségi befolyással (Ptk. 685/B. §) rendelkező volt tag (részvényes) korlátlanul felel az adós ki nem elégített kötelezettségeiért, kivéve, ha bizonyítja, hogy a vagyoni hányad átruházásának időpontjában az adós fizetőképes volt, a vagyonvesztés csak ezt követően következett be, illetve az adós ugyan nem volt fizetőképes, de a tag (részvényes) az átruházás során jóhiszeműen járt el."
Az érintett személyi kör mindhárom jogszabályhely esetében a Ptk. 685/B. §-ában rögzített többségi befolyással rendelkező tag (részvényes), akinek felelőssége korlátozott a tagtól elkülönült jogi személy tartozásaiért. A személyi kör eltér atekintetben, hogy kinek a tartozásáért korlátozott a tag felelőssége - a Ctv. által szabályozott esetekben a Ctv. szerint meghatározott "cég" tartozásaiért; míg a Cstv. által szabályozott esetben a Cstv. szerint meghatározott "adós" tartozásaiért. Terjedelmi okokból a különbség taglalásába nem kívánok belemenni; másrészt a hivatkozott Ptk. rendelkezés értelmezéséből következik, hogy a rendelkezés a gazdasági társaságok közül csak a kft. és rt. társasági formáira alkalmazható. Nem osztom Török Tamás álláspontját10 arra nézve, hogy a szabály a bt. kültagjára is alkalmazható lenne, mivel a Ptk 685/B. § (1) bekezdése értelmében "többségi befolyás az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával vagy meghatározó befolyással rendelkezik." A jogszabályhely megfogalmazásból egyértelműen következik, hogy a "többségi befolyás" fogalma csak a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok tagjaira (részvényeseire) vonatkozik, a jogi személyiséggel nem rendelkezőkre nem.
A Ptk. 685/B. § (2) bekezdése alapján "a befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja, illetve részvényese és
a) jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy
b) a jogi személy más tagjaival, illetve részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával."
A 685/B. § (3) bekezdése szerint "a meghatározó befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára a (2) bekezdés szerinti jogosultságok közvetett módon biztosítottak. A befolyással rendelkezőnek egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával közvetett módon való rendelkezése vagy egy jogi személyben közvetetten fennálló meghatározó befolyása megállapítása során a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyt (köztes vállalkozást) megillető szavazatokat meg kell szorozni a befolyással rendelkezőnek a köztes vállalkozásban, illetve vállalkozásokban fennálló szavazatával. Ha a köztes vállalkozásban fennálló szavazatok mértéke az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni. " A (4) bekezdés alapján "a közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani."
Közös továbbá mindhárom jogszabályhely esetében, hogy a rendelkezés kizárólag abban az esetben kerülhet alkalmazásra, ha a gazdasági társasággal szemben a Cégbíróság megszüntetési eljárást folytatott le.
A megszüntetési eljárás (a 97-es Ctv. szerinti elnevezéssel: törlési eljárás, még korábban: hivatalból törlési eljárás) a Ctv. VII. fejezetének 5. címében szabályozott eljárás. Az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárásra akkor kerül sor, ha a cégbíróság tudomást szerez arról, hogy a cég a székhelyén, illetve telephelyén, fióktelepén sem található, és a cég képviseletére jogosult személyek lakóhelye is ismeretlen vagy ismeretlennek minősül, mivel a cég képviseletére jogosult személy lakóhelye külföldön van és nincs a cégjegyzékbe bejegyzett kézbesítési megbízottja. Ha megállapítható, hogy a cég fellelhető vagyonnal rendelkezik, a cégbíróság a megszüntetési eljárást megszünteti, és kezdeményezi a cég ellen a felszámolási eljárás lefolytatását. Ha a megszüntetési eljárás folyamata alatt a cég vagyonára vonatkozóan nem merül fel adat, a cégbíróság a cég törléséről - felszámolási eljárás kezdeményezése, illetve végelszámolás elrendelése nélkül - végzéssel határoz (Ctv. 89-92. §).
Különbség a rendelkezések alkalmazásában, hogy a Ctv. 93. §-ai alapján akkor lehet a tag ellen fordulni, ha a céget a cégbíróság a megszüntetési eljárást követően törölte a cégjegyzékből (vagyis a cég jogutód nélkül megszűnt); a Cstv. 63/A. §-ának rendelkezése alapján pedig akkor, ha az adós ellen megszüntetési eljárás volt folyamatban, amely azonban felszámolási eljárássá alakult (vagyis a társaság még nem szűnt meg, de felszámolás alatt áll).
Mindhárom esetben közös szabály, hogy a felelősség megállapítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a cég a saját tőkéjének 50 százalékát meghaladó, ki nem elégített tartozást hagyott hátra. (A Cstv. 63/A. § szerinti esetben a tartozásnak a felszámolása kezdő időpontjában kell fennállnia.) Érthetetlen számomra, hogy miért iktatta be a jogalkotó ezt a teljesen hitelezőellenes feltételt a jogszabályokba, mivel véleményem szerint ez az a rendelkezés, ami alkalmazhatatlanná teszi az egész szabályt. Elvi szinten nem érthető számomra, miért van jelentősége a hitelezők felé fennálló mögöttes tagi felelősség szempontjából annak, hogy a társaság összességében mennyi tartozást hagyott hátra. A jogalkotó már ott határt szabott a korlátolt felelősség áttörésére, amikor a megszüntetési eljárást követően megszűnt illetve felszámolás alá került adósokra korlátozta a felelősség megállapítását. Érthetetlen, hogy a fantomcégek esetében miért nem elegendő önmagában ez a tény a felelősség alapjául, miért szükséges a kört tovább szűkíteni. A Ctv. indokolása semmilyen magyarázatot nem fűz ehhez a módosításhoz. A gyakorlat szintjén pedig az érthetetlen számomra, hogy hogyan nyer a perben a felelősség megállapításának ez az előfeltétele bizonyítást. Annak ellenére, hogy a fantomcégek esetében alappal vélelmezhető, hogy a cég saját tőkéje még a jegyzett tőke mértékét sem éri el, a saját tőke mégis olyan számviteli információ, amely csak a társaság könyvviteli anyagaiból ismerhető meg és nem valószínű, hogy a megszüntetési eljárással érintett cégek esetében - melyeknél az eljárás alapfeltétele, hogy a cég a székhelyén nem lelhető fel, vezető tisztségviselői ismeretlen helyen tartózkodnak stb. - a cég pénzügyi és vagyoni helyzete pedáns számviteli bizonylatokkal, könyveléssel, éves beszámolóval (pláne közzétett beszámolókkal) alá lenne támasztva. A fentiek alapján nem tartom életszerűnek, hogy a cég saját tőkéjére valamint a hátrahagyott tartozások mértékére, ezek egymáshoz viszonyított arányára a hitelező (kereseti kérelmében) megállapítást tudna tenni. Köztudott, lényegében, tankönyvi szinten deklarált tény,11 hogy a felszámolási eljárások legnagyobb részében a Cstv. 63/B. § szerinti egyszerűsített felszámolásra kerül sor a felszámoló kérelmére, a törvény rendelkezése alapján azért, mert a vagyon a várható felszámolási költségek fedezetére sem elegendő, vagy a nyilvántartások, illetve a könyvvezetés hiányai miatt az eljárás technikailag lebonyolíthatatlan. Kérdés, hogy például abban az esetben, ha az egyszerűsített felszámolást a felszámoló a vagyon hiányával indokolja, elfogadja-e ezt a körülményt a perbíróság vélelemnek amellett, hogy az előírt mértékű vagyonvesztés fennáll.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
