A hazai egyetemi képzés szerves részét képezi a munkajog oktatása. A minden jogi képzést folytató karon, továbbá számos más képzést szervező karon is jelen lévő tantárgy tekintetében a különböző intézmények azonos alapok felhasználásával határozzák meg a munkajogi oktatás kereteit, ennek részletekkel való feltöltése azonban a kurzus megszervezéséért felelős tanszék, az oktatásban részt vevő oktatók feladata. Ebbe beletartozik az oktatáshoz leginkább illeszkedő tankönyv kiválasztása is, amelyek között immár a Kiss György[1] által szerkesztett Munkajog című tankönyv is megtalálható. A tankönyv egyes fejezeteinek megírásában a szerkesztőn[2] túl Bankó Zoltán,[3] Berke Gyula,[4] Kun Attila,[5] valamint Petrovics Zoltán[6] egyetemi oktatók is részt vettek.
1. Bevezető gondolatok
2. A tankönyv felépítése, tagolása, tartalmi érdekességei
3. Záró gondolatok
A tankönyv szerzői kivétel nélkül a magyar munkajog elismert szakemberei, közülük többen részt vettek a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szakmai előkészítésében, valamint hozzájárultak az Mt. különböző kommentárjainak megszületéséhez. A rohamosan változó világban az újabb és újabb jogintézmények megjelenésével nincs egyszerű dolga annak, aki a munkajog világát átfogóan kívánja megjeleníteni. Amint arra a szerkesztő is utal a tankönyv előszavában: "[e]z a tankönyv műfaja miatt sem vállalkozhat napjaink bonyolult munkajogi, foglalkoztatáspolitikai folyamatainak részletes bemutatására, illetve elemzésére. A tankönyv a munkajog alapintézményeit mutatja be, mindenütt utalva azonban az új jelenségekre. A könyv címe Munkajog, tárgya elsősorban a magyar munkajog, ugyanakkor megteszi a feltétlenül szükséges nemzetközi kitekintést is."
Recenzióm során a tankönyvet elsősorban a hallgatóbarátság, a tanulhatóság és a befogadhatóság szempontjából vetettem vizsgálat alá. Nem célja a recenziónak a tankönyv tartalmi összefoglalása, csupán az érdeklődés felkeltése, rövid betekintés nyújtása.
A tankönyv közel ötszáz oldalon keresztül mutatja be a magyar munkajog legfontosabb alapintézményeit, öt nagyobb részre és huszonhat kisebb fejezetre - mely fejezeteket "§" jel jelöl - tagolva. A részek többnyire követik az Mt.-ben is megtalálható felosztást. A hét fejezetből álló első részben, mely az Alapvetés címet kapta, találkozhatunk a munkajog fogalmával, a munkajog rendszerének, szerkezetének bemutatásával, a munkajog történeti fejlődésének vázlatával, a munkajog forrásaival, majd ezt követően az Mt. Általános rendelkezései alatt található szabályozás, így a hatályra, alapelvekre, valamint a jognyilatkozatokra vonatkozó szabályok bemutatásával. A hatályon belül a tankönyv kitér az oktatás és a szabályozás megértése szempontjából lényeges nemzetközi (kollíziós) munkajogi rendelkezésekre is.
A megértést segítő, szerkesztési szempontból teljesen logikus Alapvetés fejezet így az olvasót felkészíti a munkajog egészét átfogó jogintézmények és logika megismerésére, ezzel segítve a későbbi részekben található tartalom, és különösen a gyakorlat megértését. A generálklauzulák között bemutatott adatkezelési általános elvek körében szerepel a GDPR-rendelet[7] lényegi ismertetése is, mely rendelet alkal-
- 72/73 -
mazása 2018. május 25. napjától a magyar munkajogi gyakorlatot számos helyen érintette és nagymértékben befolyásolta.
Az Alapvetést követi a második, nagyobb lélegzetvételű - tizenkét fejezetből álló - rész, A munkaviszony tana (individuális munkajog) címmel. Mint az a rész címéből is kiderült, annak fókuszában az individuális munkajog szabályozási rendszere és gyakorlata áll. Ahogyan az Mt.-ben is, a tankönyvben is a második részben találkozhatunk a munkaviszony alanyaival, létesítésével, tartalmával, az atipikus munkaviszonyokkal, a munkaviszony megszűnésével és megszüntetésével, a kártérítési felelősség egyes kérdéseivel, valamint a munkaviszonyhoz kapcsolódó egyes megállapodásokkal.
Noha a tankönyv tartalmi szempontból követi az Mt. Második Részét, a jogintézmények bemutatásának sorrendjén módosít. Így bár az Mt. rendszerében a munkaviszony "életútja"[8] (dinamikája) egymást követően kerül szabályozásra, a tankönyv a munkaviszony megszűnését és megszüntetését megelőzően tárgyalja részletesen a munkaidőhöz, valamint a munka díjazásához kapcsolódó szabályokat. A gyakorlati élethez sokkal közelebb álló felfogás, véleményem szerint segíti a hallgatók számára a jogintézmények megértését, hiszen, ha nem is munkajogi szakemberként, de munkavállalóként mindenki ilyen sorrendben találkozik saját munkaviszonya tekintetében az egyes intézményekkel. A munkaviszony tartama alatt, a munkaszerződés teljesítése során ugyanis a munkaidő és a munka díjazásának szabályai előtérbe kerülnek, míg a munkaviszony megszűnése és megszüntetése esetén ezek a szabályok - bár valóban képezhetik vita tárgyát - lényegesen kevesebb jelentőséggel bírnak. A munkaidő, a munka díjazása, illetve a munkajogi kárfelelősség gyakorlati jelentőségére Kiss György is utalt az Előszóban, éppen ezért is tárgyalja ezen témaköröket külön-külön fejezetben a tankönyv.
Az individuális munkajogot követően a harmadik rész (Kollektív munkajog) a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseleti szervezetek jogára, a munkavállalók részvételi jogára, valamint a kollektív szerződés szabályozásának ismertetésére koncentrál három fejezeten át.
Külön alcímet kapott a munkáltató személyében bekövetkező változás hatása a kollektív szerződéses munkafeltételekre, mely a munkavállalókat a gyakorlatban leginkább érintő egyik probléma munkáltatói jogutódlás esetén. Ezen témakör részletesebb tárgyalása is megerősíti, hogy a tankönyv az elmélet bemutatásán túl a gyakorlatban jelentős, gyakorlat által alakított témakörök kifejtésére és bemutatására is fektet hangsúlyt.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
