Dr. Kőrös András Házastársi közös vagyon, közös lakás című könyve 2002-ben jelent meg a HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó gondozásában, és a családi jog kiemelkedő jelentőségű kérdéseivel foglalkozik.
A házastársi közös vagyonnal és a közös lakással kapcsolatos problematikus kérdések - az esetek nagy többségében - a házassági életközösség fennállása alatt nem kerülnek szóba a házas felek között, ám a házasság megromlását, és az életközösség megszűnését követően komoly vitákhoz, a kapcsolat további elmérgesedéséhez vezethetnek. A házasság megkötésekor a házasulók - többnyire - azzal a reménynyel kezdik meg közös életüket, hogy a kimondott "igen" valóban egész életre szól majd, így a közös vagyon-különvagyon, szerzésben való közreműködés aránya, a házastársi közös lakás elhagyásának problematikája nem merül fel közöttük. A statisztikák azonban azt mutatják, hogy a házasságok igen nagy száma válással végződik, ezért kiemelkedő jelentőségűek a házassági vagyonjoggal kapcsolatos kérdések - s ez adja a mű állandó aktualitását is. Az életközösség megszűnése és a házasság felbontása esetén szinte mindig szükség van a közös vagyon megosztására, és többnyire a közös lakás használatának rendezésére is. A közös vagyon mikénti megosztása, és a lakáshasználat mikénti rendezése az esetek nagy részében jelentős kihatással lehet a volt házastársak további életére, körülményeire, ezért - amennyiben e kérdések rendezése bírói döntést igényel - az ítélet meghozatalakor különös körültekintéssel kell eljárnia a taláros "testületeknek".
A szerző a mű előszavában, majd később az I. fejezetben is kitér a magyar vagyonjogi szabályozás talán legnagyobb hibájára, mégpedig annak szűkszavúságára. A házassági vagyonjogi kérdéseket ugyanis az 1952. évi IV. törvény (továbbiakban: Csjt.) mindössze hat szakaszban szabályozza annak ellenére, hogy a társadalomban a vagyoni viszonyok az 1989-es rendszerváltást követően jelentősen átalakultak, ami a részletesebb szabályozást szükségessé tenné. Ennek a szabályozásnak velejáró következménye, hogy a bíró gyakorlatnak kellett kitölteni a "joghézagokat", valamint a bírói gyakorlatra maradt a részletszabályok kidolgozása. A házassági vagyonjogi szabályozásnak tehát szerves része az évtizedek alatt kialakult bírói gyakorlat, melynek ismerete - a házassági vagyonjogi szabályok ismeretéhez és alkalmazásához - elengedhetetlenül szükséges.
A bírói gyakorlat és ezáltal, a házassági vagyonjog élő szabályainak megismerését, alkalmazását kívánja elősegíteni a szerző e művével, amire a jogi szabályozás említett jellegénél fogva nagy szükség is van.
A mű két nagy szerkezeti egységre oszlik, az A) rész a házassági vagyonjoggal foglalkozik, és nyolc fejezetre tagolódik, míg a B) rész a vagyoni következményekkel is járó, de a házassági vagyonjogi kérdésektől jellegénél fogva némileg elkülöníthető lakáshasználatot tárgyalja két fejezetben.
A házassági vagyonjoggal foglalkozó rész I. fejezete a házassági vagyonjog általános kérdéseit ismerteti, rövid áttekintést adva a jogtörténetben kialakult különböző házassági vagyonjogi rendszerekről. Megtudhatjuk, hogy az 1952. évi IV. törvény hatályba lépésével a magyar jogba a reálszerzésen alapuló közszerzeményi rendszer került bevezetésre, amely szerint a házassági életközösség fennállása alatt bármelyik házastárs által visszterhesen szerzett vagyon a házastársak osztatlan közös tulajdonába kerül, függetlenül a szerzéshez való hozzájárulás arányától. A Csjt. 1986. évi módosítása óta pedig arra is lehetőségük van a házas feleknek, hogy vagyoni viszonyaikat szerződésben szabályozzák, és a törvény által szabályozott vagyonjogi rendszertől eltérjenek.
A következő fejezet a házastársi vagyonközösség részletes szabályait ismerteti, kitérve a vagyonközösség keletkezésére, megszűnésére, a közös és külön vagyon tárgyaira, a házastársak adósságaira. A szerző foglalkozik pl. a menyasszonytáncpénz, a kártérítés jogcímén kapott összeg, a lízingelt vagyontárgy jogi sorsával. Ezeknek és az ehhez hasonló aktuális problémáknak a bemutatása teszi igazán életközelivé, érdekessé a művet. Bár a könyv a házastársi közös vagyon címet viseli, természetesen kitér a különvagyon tárgyaira, az azokkal kapcsolatos szabályokra. Teszi ezt azért is, mert a közös vagyon-különvagyon kérdése szorosan összefügg egymással, egyik sem vizsgálható a másik nélkül.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
