A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (Nsztv.) helyi népszavazás kezdeményezését szabályozó III. fejezetét, illetőleg a helyi népszavazási eljárást szabályozó VI. fejezetét legutóbb 2018-ban módosították, viszonylag csekély mértékben. A módosulások, kiegészülések hat törvényi passzust érintettek, melyek a következők: 34. § (3) bekezdés, 43. § (1) bekezdés, 44. § (5) bekezdés, 80. § (1), (2), (3) bekezdés. A módosításokat a törvényhozó az egyes, választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2018. évi CXIII. törvényben végezte el.
A változtatások látszólag minimálisak, összhatásukat tekintve azonban ezek is a jogintézmény fejlődését eredményezhetik. A helyi népszavazással kapcsolatos módosító, kiegészítő rendelkezések nem minősülnek sarkalatosnak, mint ahogyan az Nsztv. jelentős része sem sarkalatos [a 80. § (1) bekezdése pusztán utaló jellegű szabály, így annak ismertetésétől el lehet tekinteni].
Az Nsztv. 34. § (3) bekezdése szerint a kezdeményezéshez szükséges választópolgárok számát a központi névjegyzéknek az aláírásgyűjtő ív hitelesítési záradékkal történő ellátásának napján érvényes adatai alapján kell megállapítani.
Ez az új, kiegészítő jellegű törvényi szabály értelemszerűen a helyi népszavazás választópolgári kezdeményezésének az esetéhez kapcsolódik: az Nsztv. 34. § (1) bekezdés c) pontja szerint a helyi népszavazás kezdeményezője lehet az önkormányzati rendeletben meghatározott számú választópolgár, ami nem lehet kevesebb a választópolgárok tíz százalékánál, és nem lehet több a választópolgárok huszonöt százalékánál.
Az Nsztv. 34. § (2) bekezdése joghatást fűz a helyi népszavazás választópolgári kezdeményezéséhez: a képviselő-testület köteles elrendelni a helyi népszavazást, ha azt az önkormányzati rendeletében meghatározott számú választópolgár kezdeményezte.
Az Nsztv. 34. § (3) bekezdésének megalkotásával a törvényhozó nem új keletű joghézagot szüntetett meg. Az Nsztv. hatályba lépését megelőzően a helyi népszavazás jogintézményének anyagi jogi vetületét a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) rendszerezte, az eljárásjogi kérdésekről a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (Ve.) rendelkezett, illetőleg az Ötv. 50. § (2) bekezdésének felhatalmazása alapján az önkormányzati rendeletek. E jogszabályok közül egyik sem rendelkezett arról, hogy a helyi népszavazási eljárás mely szakaszában, konkrétan mely időpontjában érvényes választópolgári összlétszámot kell alapul venni az önkormányzati rendeletben meghatározott, joghatás kiváltására alkalmas arányszám megállapításakor.
Jómagam 2012-ben azt a javaslatot tettem, hogy a joghatás kiváltására alkalmas arányszám megállapításához szükséges választópolgári összlétszámot az aláírásgyűjtés megkezdéséhez legközelebb álló időpontban vegyék alapul, ez pedig az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának a hitelesítési záradékkal történő ellátásának napja. Az Nsztv. kiegészítő rendelkezése ehhez az időponthoz köti az arányszám megállapítását, egyidejűleg felveti azt a kérdést, hogy az eljárásban mely szervet kell a választópolgári arányszám mint informatív adat közlőjének tekinteni.
Az Nsztv. 43. § (1) bekezdése közvetve megválaszolja ezt a kérdést. E rendelkezés szerint a kérdést hitelesítő döntés elleni jogorvoslati határidő eredménytelen elteltét - jogorvoslat esetén a törvényszék hitelesítő határozatot helybenhagyó vagy a kérdést hitelesítő döntésének a helyi választási bizottsággal való közlését - követő öt napon belül a helyi választási iroda vezetője hitelesítési záradékkal látja el az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát, és azt átadja a szervezőnek.
Mint arról a 34. § (3) bekezdése rendelkezik, az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítési záradékkal történő ellátásának napján kell meghatározni a kezdeményezéshez szükséges választópolgári számot, ezért az ügymenet logikus lépése az, hogy a helyi választási iroda vezetője nemcsak megállapítja, hanem közli is a szervezővel a kezdeményezéshez szükséges választópolgári számot. A közlés módját azonban sem az Nsztv., sem a népszavazás kezdeményezése során a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatokról szóló 10/2016. (VI. 28.) IM rendelet nem rendezi. Az IM rendelet 3. mellékletében elhelyezett aláírásgyűjtő ív mintájában gondoskodni kellett volna a kezdeményezéshez szükséges választópolgári szám hiteles feltüntetéséről is, amit minden esetben jogszabály által rendezett módon kell megtenni.
Az Nsztv. 43. § (1) bekezdése értelmében a kérdést hitelesítő döntés elleni jogorvoslati határidő eredménytelen elteltét - jogorvoslat esetén a törvényszék hitelesítő határozatot helybenhagyó vagy a kérdést hitelesítő döntésének a helyi választási bi-
- 17/18 -
zottsággal való közlését - követő öt napon belül a helyi választási iroda vezetője hitelesítési záradékkal látja el az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát, és azt átadja a szervezőnek.
Ez a törvényi szabály garanciális jelentőségű kiegészítésről intézkedett: az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nem csupán hitelesítési záradékkal kell ellátni, ahogyan arról hosszú éveken át rendelkeztek a jogszabályok, hanem a szervezőnek át is kell adni azt. Az aláírásgyűjtő ív hitelesítési záradékkal ellátott mintapéldányával kezdődhet meg a határidőhöz kötött aláírásgyűjtés, erre pedig kétséget kizáróan akkor kerülhet sor, ha az szabályszerűen a szervező birtokába kerül.
Az Nsztv. 44. § (5) bekezdése értelmében a kezdeményezés támogatására a településen lakóhellyel vagy - ha legkésőbb az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megelőző harmincadik napig tartózkodási helyet létesített - bejelentett tartózkodási hellyel rendelkező választópolgár jogosult.
Ez a törvényi szabály a kezdeményezés támogatói köréről rendelkezik, amely részben egybeesik, részben elkülönül a helyi népszavazáson való részvétel jogosultjai körétől. A jelenlegi rendelkezés, bár elfogadható, a magam részéről mégis úgy módosítanám, hogy a támogatói jogosultság megszerzéséhez a bejelentett tartózkodási helyet ne az aláírásgyűjtő ív hitelesítésének a napját megelőző, hanem az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítési záradékkal történő ellátásának a napját megelőző harmincadik napig kelljen létesíteni. Ez a módosítás illeszkedne az Nsztv. 34. § (3) bekezdéséhez, amely a hitelesítési záradékkal történő ellátás napján érvényes választópolgári létszámadatokat rendeli alapul venni, továbbá a jogosult számára is kedvezőbb helyzetet teremtene, mert az aláírásgyűjtés megkezdéséhez képest elegendő volna némileg közelebbi időpontban bejelentett tartózkodási helyet létesíteni, ugyanakkor a jogszabály nem volna kijátszható, hiszen konkrét időintervallum ebben az esetben is kötné az érintettet.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
