2024 tavaszán állatvédelmi képzéssorozat indult jogalkalmazóknak a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány szervezésében. A képzés oktatási anyaga folyamatosan bővül az Alapítvány oldalán. A projekt 2023 őszén kezdődött, az Alapítvány megbízásából ekkor kezdtem összeállítani a jegyzői állatvédelmi eljárásra vonatkozó tudnivalókat. E szakmai anyag részét képezi a jegyző által állatvédelmi hatáskörben kiszabható szankciók rendszere, amelyben az építési munka elvégzésére kötelezés szinte valamennyi más szankció mellett kiszabható.
A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: FVMR) 5. § (1) bekezdés e) és f) pontja, valamint a 6. § (10) bekezdése alapján az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal (a továbbiakban: járási hivatal), valamint a települési önkormányzat jegyzője, fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző (a továbbiakban együtt: jegyző) az állattartót az állat megfelelő és biztonságos elhelyezése, valamint szökésének megakadályozása érdekében meghatározott építési munka elvégzésére kötelezheti.
Az FVMR 6. § (10) bekezdése 2020. március 1-jétől hatályos. Ekkor veszítette hatályát a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet, amely szerint:
"2. § A jegyző az állattartót az állat megfelelő és biztonságos elhelyezése, valamint szökésének megakadályozása érdekében a természetvédelmi oltalom alatt álló állat, illetve természetvédelmi oltalom alatt nem álló veszélyes állat esetében a természetvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalásának kikérése után meghatározott építési munka elvégzésére kötelezheti.
5. § Az állattartás céljára szolgáló létesítmények elhelyezésére, építésére és karbantartására az építésügyi, az állat-egészségügyi, a környezet- és természetvédelmi, valamint a közegészségügyi jogszabályok rendelkezései az irányadók."
A jogalkotó tehát átemelte és a járási hivatal bevonásával kiegészítette az építési munka elvégzésére kötelezés jogosultságát az FVMR-be, amikor a fenti rendeletet hatályon kívül helyezte, a kötelezés lehetősége azonban a települési önkormányzat jegyzője számára a 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet hatálybalépése, 1998. december 31. óta folyamatos.
Az állat megfelelő és biztonságos elhelyezése, valamint szökésének megakadályozása érdekében a meghatározott építési munka elvégzésére kötelezés szankciót a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Szankciótörvény) nem nevesíti, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet a Szankciótörvényben felsoroltakon túl további közigazgatási szankciókat állapítson meg.[1]
A meghatározott építési munka elvégzésére kötelezés címzettje az állattartó. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávtv.) 3. § 1. pontja alapján "állattartó: aki az állat tulajdonosa, illetve aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli".
Amennyiben az állat tulajdonosa ugyanaz, mint aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli, a kötelezett személye könnyen megállapítható. Amennyiben a tulajdonos személye elválik az állatállományt gondozó, felügyelő személytől, felmerül a kérdés, ki minősül állattartónak: az állat tulajdonosa vagy az állatállományt gondozó, felügyelő személy. A hatósági és a bírósági gyakorlat arra mutat, hogy elsősorban az állatot vagy az állatállományt gondozó, fel-
- 29/30 -
ügyelő személy a felelős, és a tulajdonosnak mintegy mögöttes felelőssége van.[2]
A kötelezésre jogosult két hatóság a járási hivatal és a jegyző. Felmerülhet-e a ne bis idem tilalmának megsértése a párhuzamos hatáskörök következtében? A 8/2017. (IV. 18.) AB határozat (a továbbiakban: ABH) szerint "ugyanazon tényállás alapján indult állatvédelmi hatósági eljárásban, ugyanazon jogellenes cselekmény miatt állatvédelmi bírság kiszabására ugyanazon személlyel szemben nem kerülhet sor". Az ABH tehát azt mondja ki, hogy a bírság nem szabható ki duplán, de vajon kötelezhető-e az állattartó két hatóság által is építési munkálat elvégzésére? A kérdés akkor nem bír gyakorlati jelentőséggel, ha a két hatóság kerítés építésére kötelez - a kerítés felhúzásával a kötelezett egy aktussal teljesíti a kötelezést -, de mi van akkor, ha az egyik hatóság kerítés építésére, a másik pedig kennel építésére kötelezi az állattartót?
Ezen visszás helyzetek megelőzése végett is rendezi az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) a hatásköröket.[3] Az Ákr. 18. § (1) bekezdés c) pontjában hivatkozott megelőzés elve szerint az a hatóság jár el, amelynél az eljárás előbb indult meg. A probléma tehát az, hogy az Ákr. az eljárás megindításához köti az eljáró hatóságot, ugyanakkor a gyakorlatban sokszor a bejelentők mindkét hatósághoz megteszik a bejelentést. Elengedhetetlen a hatóságok megfelelő kapcsolattartása, kommunikációja egymással ahhoz, hogy ne induljanak eljárások és ne szülessenek kötelezések duplikáltan.
Az FVMR 5. § (1) bekezdés e) és f) pontja, valamint a 6. § (10) bekezdése alapján a hatóságok az állattartót az állat megfelelő és biztonságos elhelyezése, valamint szökésének megakadályozása érdekében meghatározott építési munka elvégzésére kötelezhetik. Az állat megfelelő és biztonságos elhelyezése, valamint szökésének megakadályozása kötelezettséget az Ávtv. tartalmazza. Az Ávtv. 4. § (1) bekezdése alapján "az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni". Az 5. § (1) bekezdés szerint "az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról". Az 5. § (3) bekezdés szerint "a szabadban tartott állatok számára - azok természetes viselkedését is figyelembe véve - biztosítani kell olyan területet, illetve létesítményt, ahol azok veszély esetén, valamint az időjárás káros hatásaival és az egészségre ártalmas hatásokkal szemben védelmet találnak".
Ez azt jelenti, hogy az állatot úgy kell elhelyezni, hogy legyen egy külső és egy belső védelme. A külső védelem alatt azt értem, hogy az állat egyrészt ne szökhessen ki, másrészt rá veszélyt jelentő másik állat hozzá se juthasson be. A külső védelem megteremtésével az állattartó az Ávtv. 5. § (3) bekezdésében foglalt azon követelménynek tesz eleget, hogy az állat a tartási helyén a kívülről esetlegesen fenyegető veszély esetén védelmet találjon.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
