A Magyar Köztársaság nevében!
A Baranya Megyei Bíróság a Pécsett, 1997. január 22. napján megtartott nyilvános fellebbezési tárgyalás alapján meghozta a következő
ítéletet:
A másodfokú bíróság a becsületsértés vétsége miatt Berta József és társa ellen indult büntetőügyben a Pécsi Városi Bíróság 11.B-1911/1995/16. számú ítéletét akként változtatja meg, hogy megállapítja, miszerint Berta József I. r. vádlott elkövette a becsületsértés vétségét, ezért 1 (egy) évre próbára bocsátja.
A Berta József I. r. és Góman Gyula II. r. vádlottal szemben 1-1 rb. becsületsértés vétsége miatt indított büntetőeljárást megszünteti.
Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
Kötelezi Berta József I. r. vádlottat, hogy 15 nap alatt fizessen meg Góman Gyula II. r. vádlott részére - dr. Furmann Imre ügyvéd, Miskolc, Farkas Jenő u. 6., kezéhez - 6000 (hatezer) forint másodfokú eljárási költséget.
Indoklás:
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen Berta József I. r. vádlott és védője a szabálysértés megállapítása miatt és Góman Gyula II. r. vádlott bűnösnek kimondása végett. Góman Gyula II. r. vádlott és védője Berta József I. r. vádlott vonatkozásában a bűncselekmény elkövetésének megállapítása és intézkedés alkalmazása végett jelentettek be fellebbezést.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be. 236. § (1) bekezdése alapján felülbírálva megállapította, hogy az ítélet lényegében megalapozott, mert az elsőfokú bíróság a tényállást a vádlottak védekezésével ellentétes részében a bizonyítékok indokolt és okszerű mérlegelésével állapította meg, melyet az alábbi kiegészítésekkel a másodfokú bíróság is irányadónak tekintett az eljárás során:
Az iratok tartalmából megállapítható, hogy Góman Gyula mintegy 20 perc múlva ment vissza házastársával a Berta József I. r. vádlott által üzemeltetett sörözőbe azután, hogy őt nem szolgálták ki. Az ekkor részéről elhangzott sértő kijelentés miatt Berta József I. r. vádlott 1996. március 14. napján terjesztett elő viszonvádat.
A fentiekkel kiegészített tényállás már mentes a Be. 239. § (2) bekezdésében írt hibáktól és hiányosságoktól, és ezen tényállás alapján helyesen döntött az elsőfokú bíróság, amikor Berta József I. r. vádlott azon kijelentését, hogy "itt cigány nem ehet, nem ihat, nem szórakozhat", a becsület csorbítására alkalmasnak találta, az ezzel kapcsolatos jogi okfejtéssel a másodfokú bíróság egyetért. Az adott körülmények között ugyanis a Góman Gyula származására vonatkozó kijelentésnek egyértelműen pejoratív jelentése volt, és olyan megkülönböztetést jelentett az állam egyenjogú polgárai között, ami nem engedhető meg.
Az elsőfokú bíróság a bizonyítékok helyes értékelése alapján állapította meg, hogy Berta József I. r. vádlott fenti szavait csak egyetlen személy hallotta, és mert nincs olyan a Btk. 180. § (1) bekezdésében írt körülmény, mely a pusztán verbális cselekményt vétséggé emelné, helyesen történt annak megállapítása, hogy Berta József I. r. vádlott ezen magatartása csak szabálysértés.
Ellenben a másodfokú bíróság álláspontja szerint tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a Népszabadság c. napilapban megjelent interjúban elhangzott "balhés vendég" kijelentést nem értékelte bűncselekménynek. Berta József I. r. vádlott a fenti interjúban ugyanis egyértelműen azt állította, hogy Góman Gyula II. r. vádlott kiszolgálására azért nem került sor, mert egy "balhés vendég". Ekkor - szemben az elsőfokú bíróság álláspontjával - Berta József I. r. vádlott nem általánosságban használta a fenti kifejezést, hanem konkrét személy, Góman Gyula II. r. vádlott vonatkozásában. A kiszolgálás megtagadása tekintetében Berta József I. r. vádlott a fenti kifejezés használatával pedig még nem utalhatott a később bekövetkező eseményekre, nevezetesen, hogy Góman Gyula a történtek után a sörözőbe visszatérve felháborodva számon fogja kérni a vele történteket.
- 133/134 -
Ezért Berta József I. r. vádlottnak azon kijelentése egy országos terjesztésű napilapban, hogy Góman Gyula II. r. vádlottat azért nem szolgálták ki a sörözőben, mert egy balhés vendég, Góman Gyula II. r. vádlottat a becsületében sértette, mert az olvasóban azt a képzetet kelthette, hogy a nevezett esetében - annak a társadalmi együttélés szabályait be nem tartó magatartása miatt - tartani kell attól, hogy bárhol, bármelyik vendéglőben a jövőben is úgy viselkedhet, amiért a kiszolgálását meg lehet tagadni.
A másodfokú bíróság jogi álláspontja szerint Berta József I. r. vádlott most tárgyalt kijelentése nem tekinthető tényállításnak, mert bár konkrét személyre vonatkozott, a nevezett vádlott nem részletezte, hogy miért tartotta "balhés vendég"-nek Góman Gyulát. Ezért, mint csupán általánosságban használt kijelentés, nem volt alkalmas arra, hogy a sértett társadalmi megbecsülését sértse, "csupán" Góman Gyula emberi méltósága ellen irányult, így e magatartás nem rágalmazás, hanem becsületsértés.
Fentiek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 260. §-a alapján megváltoztatva megállapította, hogy Berta József I. r. vádlott az újságcikkben megjelent fenti kijelentésével megvalósította a Btk. 180. § (1) bekezdés b) pontja szerint minősülő becsületsértés vétségét, mert az elkövetés sajtó útján történt, ez pedig nagy nyilvánosság előtt elkövetetté teszi a cselekményt. (Btk. 137. § 10. pont.)
Ebbe a vétségbe a becsületsértés fent írt szabálysértése nem olvad be, mert anyagi halmazatról, két, időben és térben teljesen elkülönülő magatartásról van szó. A szabálysértés a másodfokú bíróság álláspontja szerint a vétséggel összevetve nem tekinthető jelentéktelennek sem, így nem kerülhetett sor az eljárásnak a Be. 216. § (2) bekezdésében írt megszüntetésére.
A fenti bűncselekmény miatti jogkövetkezmény megválasztásánál a másodfokú bíróság figyelembe vette, hogy Berta József I. r. vádlott egy kiskorú eltartásáról gondoskodik, kisebb súllyal büntetett előéletét, miután korábban más jellegű bűncselekmény miatt volt büntetve. A fentiekre tekintettel és arra figyelemmel, hogy a terhére megállapított bűncselekmény elkövetése óta viszonylag hosszabb idő telt el, a büntetési célok elérésére a másodfokú bíróság nem tartotta szükségesnek büntetés kiszabását, amiért a vádlottat a Btk. 72. § (1) bekezdése alapján próbára bocsátotta, melynek időtartamát a (3) bekezdés szerint egy évben állapította meg.
Góman Gyula II. r. vádlott az 1996. március 14. napján megtartott tárgyaláson a Pécsi Rádióban 1995. szeptember 21. napján elhangzott riportban tett állítások miatt is feljelentést tett Berta József I. r. vádlott ellen becsületsértés vétsége miatt. Ezzel a feljelentéssel az elsőfokú bíróság egyáltalán nem foglalkozott, amiért a másodfokú bíróság állapítja meg, hogy a fenti feljelentés a Be. 123. § (3) bekezdése értelmében elkésett, mert a magánindítványt attól a naptól számított 30 nap alatt lehet előterjeszteni, amelyen a magánindítványra jogosult az elkövető kilétéről tudomást szerzett. Ez az idő a fent írt adatokra tekintettel eltelt, amiért a másodfokú bíróság a fenti cselekmény vonatkozásában indított büntető eljárást Berta József I. r. vádlott vonatkozásában a Be. 213. § (1) bekezdés b) pontjának második fordulata alapján joghatályos magánindítvány hiánya okából megszüntette.
Ugyancsak tévedett az elsőfokú bíróság, amikor Góman Gyula II. r. vádlottat a terhére rótt becsületsértés vádja alól azért mentette fel, mert - álláspontja szerint - az általa használt kifejezéssel bűncselekményt nem valósított meg. Góman Gyula a megállapított tényállás szerint kiszolgálásának megtagadása után 20 perccel visszatérve a sörözőbe, Berta József I. r. vádlottat "köcsögnek" nevezte, amely kifejezés - szemben az elsőfokú bíróság álláspontjával - a másodfokú bíróság szerint az emberi méltóságot sértő kijelentés, mert homoszexuális férfira utal.
A fenti - tehát becsületsértést megvalósító - cselekmény miatt Berta József I. r. vádlott az 1996. március 14. napján megtartott tárgyaláson viszonvád formájában tett feljelentést, amely így járulékos feljelentésnek tekintendő, miután a Be. 123. § (3) bekezdésében írt határidő a bűncselekmény elkövetésétől, illetve attól az időponttól számítva, hogy a bűncselekmény elkövetőjének kilétéről tudomást szerzett, eltelt. A Be. 314. § (3) bekezdése alapján a kölcsönösen elkövetett könnyű testi sértés, rágalmazás vagy becsületsértés esetén az egyik fél sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt megindított eljárásban a tanácsülésig a másik fél abban az esetben is jogosult a magánindítvány előterjesztésére, ha annak határideje lejárt. Ezért a másodfokú bíróság a feljelentés vonatkozásában azt vizsgálta, hogy Berta József által előterjesztett magánindítvány joghatályosnak tekinthető-e.
A kölcsönösség fennállásához az alanyi és tárgyi összefüggésen felül a nyomban viszonzás is szükséges. Jelen esetben az azonos személyekre és az azonos okból elkövetett cselekményre tekintettel az alanyi és tárgyi összefüggés fennáll, de hiányzik a kölcsönösség megállapításához szükséges további feltétel: a nyombani viszonzás. Góman Gyula ugyanis az őt ért sérelem után eltávozott a sörözőből, és oda csak mintegy 20 perc elteltével tért vissza, amikor is a sértő kifejezést használta. A fen-
- 134/135 -
ti időkülönbségre tekintettel a nyomban viszonzásról nem lehet szó, amiért a járulékos viszonvád megtételének egyik feltétele, a kölcsönösség hiányzik.
Ezért a Góman Gyula II. r. vádlottal szemben a becsületsértés vétsége miatt indított eljárást a másodfokú bíróság ugyancsak a Be. 213. § (1) bekezdés b) pontjának második fordulatában írtak szerint joghatályos magánindítvány hiánya okából megszüntette, az elsőfokú bíróság e tekintetben felmentő rendelkezését megváltoztatva.
Egyebekben (becsületsértés szabálysértése és pénzbírság, elsőfokú bűnügyi költség) az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 259. § (1) bekezdése alapján helybenhagyta.
Góman Gyula II. r. vádlott fellebbezése eredményre vezetett, amiért a másodfokú bíróság Barta József I. r. vádlottat kötelezte a Be. 266. § (1) bekezdése alapján a másodfokú eljárásban Góman Gyula II. r. vádlott részéről felmerült bűnügyi költség megfizetésére, mely 3000 forint fellebbezési illetékből és 3000 forint munkadíjból tevődik össze.
Pécs, 1997. január 22.
Dr. Oltai László sk.
a tanács elnöke
Dr. Mészár Róza sk.
bíró
Dr. Saághy Ferenc sk.
bíró, előadó
A Pécsi Városi Bíróság 11.B.1911/1995/16. számú ítélete a Baranya Megyei Bíróság 1.Bf.698/1996/5. számú ítéletében írt változtatással mind a két vádlott vonatkozásában 1997. január 22. napján jogerőre emelkedett és végrehajtható.
Dr. Oltai László sk.
a tanács elnöke
A Magyar Köztársaság nevében!
Dr. Furmann Imre ügyvéd (Budapest, Nagymező u. 32. szám) által képviselt Góman Gyula Pécs, Csikor K. u. 1. sz. alatti lakos felperesnek, -
Dr. Horváth Béla ügyvéd (Pécs, Király u. 22. szám) által képviselt Berta József Pécs, Éva u. 5. szám alatti lakos alperes ellen személyiségi jog megsértése miatt indított perében a Pécsi Városi Bíróság meghozta a következő
ítéletet
A bíróság megállapítja, az alperes azzal, hogy a felperest 1995. szeptember 18-án az üzemeltetésében lévő "Berta Söröző"-ben cigány származása miatt nem szolgálta ki, illetőleg azzal, hogy a Népszabadság című napilap 1996. március 30-i számában "Igazságkeresés három szinten" címmel Ungár Tamás újságíró által készített interjúban a felperest "balhés" vendégnek nevezte, megsértette személyiségi jogait.
A jövőben az ilyen, és ehhez hasonló jellegű magatartástól eltiltja.
Feljogosítja a felperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követően a Népszabadság című napilapban az alábbi hirdetést jelentesse meg az alperes költségére:
"Alulírott Góman Gyula pécsi lakost megsértettem azzal, hogy az üzemeltetésemben álló vendéglőben cigány származása miatt megtagadtam a kiszolgálását, valamint azzal, hogy őt anélkül, hogy ismertem volna, vagy erre korábban okot adott volna, "balhés" vendégnek neveztem a Népszabadság 1996. március 30-i számában "Igazságkeresés három szinten" címmel megjelent cikkben. Mindezekért nyilvánosan bocsánatot kérek Góman Gyulától. Berta József".
Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 150 000 (egyszázötvenezer) Ft kártérítést.
Kötelezi továbbá, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 7500 (hétezerötszáz) Ft perköltséget.
Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra az ott írt módon és számlára -9000 Ft le nem rótt illetéket.
Az ítélet ellen a kézbesítést követő 15 nap alatta fellebbezésnek van helye, melyet a Pécsi Városi Bíróságon írásban 3 példányban kell benyújtani azzal, hogy a felek a Pp. 256/A. § (1) bekezdésének b-d) pontjában felsorolt esetekben tárgyalás tartását kérhetik, illetőleg a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelem alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.
Indoklás:
A per adatai alapján a bíróság az alábbi tényállást állapította meg:
- 135/136 -
Az alperes üzemelteti a pécsi Diana téren levő "Berta Söröző"-t.
1995. szeptember 18-án délután a felperes ide tért be azzal, hogy kávét és kólát kívánt inni, valamint egy százast aprópénzre váltani, hogy a játékautomatán tudjon játszani. A benti helyiségben egy vendég tartózkodott rajta kívül, valamint Forró Mária felszolgáló, az alperes alkalmazottja. A felperes kérését a felszolgálónő azzal tagadta meg, hogy főnöke, az alperes nem engedi meg, hogy cigányokat kiszolgáljanak. Ez alkalommal arról nem volt szó, hogy kávét, kólát nem tartanak, és ezért nem tudja őt kiszolgálni.
A felperes az alkalmazott szavain felháborodva az üzemeltetővel kívánt beszélni. Az alperes ekkor a kerthelyiségben egy asztalnál ült Adrevácz László társaságában. Rajtuk kívül még egy házaspár tartózkodott kinn.
A felperes kérdésére alperes megerősítette a felszolgáló által mondottakat, és hozzátette "itt cigány nem ehet, nem ihat, nem szórakozhat". Ez a párbeszéd az érintettekből nagyobb indulatot, hangoskodást még nem váltott ki. A felperes, miután még továbbra sem szolgálták ki, eltávozott a sörözőből.
Felkereste egy közelben lévő ismerősét, aki azt tanácsolta neki, hogy kérje el a panaszkönyvet. Ezzel a szándékkal tért vissza a felperes társaságában a sörözőbe. A panaszkönyvet azonban az alperestől nem kapta meg, arra hivatkozással, hogy nem fogyasztott semmit, nem vendég, így a könyv átvételére sem jogosult. Mindennek hatására a felperes indulatba jött és hangosan szidalmazta az alperest, majd távozott feleségével.
A felperest a történtek megviselték, és sérelmét elmondta rokonainak: Bihari Jánosnénak, aki sógorának anyósa, Pálmai Péternek, sógorának, Pálmainé Bihari Andreának, Pálmai Péter házastársának.
Több helyre - többek között cigány kisebbségvédelmi szervekhez - fordult jogvédelemért, így az eset nagy sajtónyilvánosságot kapott. Mindkét felet meghallgatták rádió-, valamint tévéinterjúk formájában Pécs városi szinten. Az alperes minden alkalommal nyilatkozatot tett.
1996. március 30-án a Népszabadság című napilapban Ungár Tamás újságírónak az érintettekkel készített részben interjú jellegű írása jelent meg "Igazságkeresés három szinten" címmel. Ebben az alperestől származó idézetként többek között az alábbiak szerepelnek: - Vannak nekünk cigány vendégeink, amikor Gómant nem szolgáltuk ki, akkor is bent ivott egy cigányember. Azt viszont utasításba adtam, hogy "balhés" embereket - akár magyarok, akár cigányok, akár skinhead - nem fogadunk. Góman nem hitte, hogy nincs kávénk, és provokálta a felszolgálónőt, hogy biztosan csak neki nem adunk kávét, mert ő cigány.
Mi meg ráhagytuk, hogy igen, azért nem szolgáljuk ki, mert cigány. - Miért hagyták rá? - Mert "balhés vendég" és meg akartam tőle szabadulni, hozzám ilyen ember ne járjon. Ezután jött a feleségével és iszonyú patáliát csapott. Úgy szidtak minket, hogy összeverődtek az emberek. Durván sértegettek, fenyegettek, erre tanúim vannak."
A felperes 1995. szeptember 20-án feljelentést tett becsületsértés vétsége miatt az alperessel szemben a Pécsi Városi Bíróságon.
A 11. B. 1.911/1975. szám alatt folyamatban volt büntetőeljárás során a bíróság széleskörű bizonyítás lefolytatását követően 1996. szeptember 12-én ítéletet hozott. Ebben Berta József I. r. vádlottat a rágalmazás vétségének és becsületsértés vétségének, valamint Góman Gyula II. r. vádlottat becsületsértés vétségének vádja alól felmentette. Az I. r. vádlottat becsületsértés szabálysértése miatt 5000 (ötezer) Ft pénzbírsággal sújtotta.
A fellebbezés folytán eljárt Baranya Megyei Bíróság mint másodfokú bíróság 1. Pf. 698/1996/5. sorszámú, 1997. január 22-én kelt ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét akként változtatta meg, hogy megállapította, az I. r. vádlott elkövette a becsületsértés vétségét, ezért egy évre próbára bocsátotta. Ugyanakkor a vádlottakkal szemben 1-1 rb. becsületsértés vétsége miatt indított büntető eljárást megszüntette. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A fellebbviteli bíróság ítéletét a városi bíróság által megállapított tényállásra alapozta.
A felperes családjával Pécsen él. Foglalkozása szakács, ebben a minőségében áll évek óta a Pécsi Orvostudományi Egyetem alkalmazásában. Házastársa ápolónő, szintén a POTE-n dolgozik. Egy kiskorú gyermeke van.
A felperes többször módosított és pontosított keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, az alperes azzal, hogy sörözőjében nem szolgálta ki, illetőleg az újságban egy interjúban "balhés" vendégnek nevezte, megsértette személyiségi jogait, tiltsa el a jövőben hasonló jellegű magatartástól, megfelelő nyilvánosság biztosításával adjon elégtételt, ezen túlmenően pedig 150 000 Ft összegű, nem vagyoni kártérítés megfizetésére is kötelezze.
Az ellenérdekű féltől perköltséget is igényelt.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Állította, hogy a terhére rótt cselekményeket nem követte el, vitatta, hogy olyan körben kellene elégtételt adnia a felperesnek, amit ő kér, és a nem vagyoni kártérítésre vonatkozó részében is vitatta a kereset jogalapját.
A felperessel szemben perköltség-igénye volt.
A kereset alapos.
A bíróság a tényállást a felek perbeli nyilatkozatai, Pálmai Péter, Dékány István, Forró Mária tanúk val-
- 136/137 -
lomása, a Pécsi Városi Bíróság B. 1.911/1995. számú iratai, valamint a csatolt egyéb okiratok alapján állapította meg.
A kereseti kérelem tárgyát képező tényállításokkal kapcsolatban a büntetőbíróság a Pécsi Városi Bíróság előtt 11. B. 1.911/1955. szám alatt folyamatban volt eljárásban részletes bizonyítást folytatott le, valamint tényállást állapított meg 16. sorszám alatt meghozott ítéletében, amely a Baranya Megyei Bíróság mint másodfokú bíróság I. Bf.698/1996/5. sorszámú ítéletével jogerős. Ezen bíróságok megállapításai vonatkozásában jelen bíróságot a Pp. 9. § (1) bekezdésében foglalt előírás köti azzal, hogy ez kiterjed a büntetőbíróságok által megállapított tényállásra is.
Ezért a bíróságnak jelen perben a büntetőbíróságok által már széles körben lefolytatott bizonyítási eljárás alapján arról kellene döntenie, hogy a megállapított tényállás szerint az alperes magatartása mely polgári jogi szabályok alapján minősül, és mely jogkövetkezményeket vonhat maga után.
Az alperes azzal, hogy a felperes kiszolgálását származására hivatkozva tagadta meg, megsértette a felperesnek a Ptk. 76. §-ában foglalt személyhez fűződő jogait, figyelemmel a 75. § (1) bekezdésében foglaltakra.
Az alperes továbbá azzal, hogy a felperest Ungár Tamás újságíró előtt - aki erről a beszélgetésről a Népszabadság című napilapban 1996. március 30-án "Igazságkeresés három szinten" címmel cikket jelentetett meg - "balhés" vendégnek nevezte, megsértette a felperes jó hírnevét a 78. § (2) bekezdése értelmében, tekintettel az (1) bekezdésben foglaltakra. Az alperes kijelentése ugyanis az adott szituációban valóságtartalmat nem hordozott, a felperes fellépésével, magatartásával a kiszolgálás megtagadására okot nem adott. A "balhés" vendég kijelentés az alperes részéről az azt megelőző szituációra vonatkoztatva hangzott el, hogy a felperes emeltebb hangnemben szóvá tette volna sérelmét a ki nem szolgálás miatt.
A már kifejtettekre is figyelemmel a bíróságnak az az álláspontja, hogy a polgári perben részletesebb bizonyítás lefolytatására, ugyanazoknak a tanúknak az ismételt kihallgatására, akik a büntető eljárás során már egy alkalommal tanúvallomást tettek, szükség nincs. A jogerősen megállapított tényállást ezen tanúk vallomása nem tudja, jelen per eldöntése szempontjából többlet tényállást vallomásuk nem jelenthet. A magnó- és a videokazetták a feleknek az eddigi eljárások során már részletesen feltárt és megismert nyilatkozatait tartalmazza az ügyről, részletesebb tényállás felderítéséhez ezeknek a bizonyítás anyagává tétele nem vezethet. Ezért a bíróság részben a felajánlott bizonyítási indítványt mellőzte.
Az alperes magatartásával a felperes személyiségi jogait sértette, ezért vele szemben a sérelmet szenvedett fél a Ptk. 81. § (1) bekezdés a) pontja alapján a jogsértés elkövetésének bírósági megállapítására jogosult. A sérelem jellegét tekintve indokolt továbbá az alperesnek a jövőben az ilyen és hasonló jellegű magatartásoktól való eltiltása a 84. § (1) bek. b) pontja alapján.
Megalapozottnak találta továbbá a bíróság a felperes igényét a 84. § (1) bekezdés c) pontja értelmében az elégtétel adásra. Ennek a szövegét a felperes indítványával közel egyezően állapította meg egybefoglalva a két cselekménnyel elkövetett jogsértést, amelyekből kitűnik, hogy azok a valóságnak nem felelnek meg, illetőleg az ezekre vonatkozó bocsánatkérés útján történő elégtétel adás.
Egyetért a bíróság az alperessel abban, hogy a közzététel elrendelése előtt vizsgálni kell, hogy az adott sajtószerv erre hajlandó-e, ugyanis ellenkező esetben az erre vonatkozó ítéleti rendelkezés végrehajthatatlan.
Elfogadta azonban a felperes azon érvelését, hogy a fizetett hirdetés formájában történő megjelentetést a közzététel helyéül kijelölt napilap nem fogja megtagadni, figyelemmel arra is, hogy a nyilatkozat a jó erkölcsbe ütköző szöveget nem tartalmaz. Tekintettel arra, hogy az alperes kötelezettséget a közlemény megjelentetésére nem vállalt, ezért kérelmére a felperest jogosította fel a nyilatkozat megjelentetésére azzal, hogy a költségeket az alperes köteles viselni. Az alperes álláspontjával ellentétben mindkét jogsértő magatartással kapcsolatban a nyilatkozat megjelentetésére a Népszabadság című napilapot tartotta megfelelőnek. Nem vitás, hogy a kiszolgálás megtagadása Pécsen, az alperes üzemeltetésében lévő sörözőben történt. Ezt követően azonban a felperes jogos felháborodásában az esetnek jogvédelmet is remélve minél nagyobb nyilvánosságot kívánt biztosítani, ezért került arra is sor, hogy Ungár Tamás újságíró felkereste az érintetteket, interjút készített velük, és erről cikket jelentetett meg a Népszabadságban. Így az eset már túlnőtte az alperes sörözőjének "kereteit", országossá híresült el. Ezért a bíróság megítélése szerint a sérelem körülményére és jellegére is figyelemmel nem jelent aránytalanságot az a tény, hogy a nyilatkozattétel a Népszabadságban kell hogy közlésre kerüljön. A "balhés" vendég megnevezéssel kapcsolatban a nyilvánosság terjedelmét illetően az érintettek között vita nem volt.
A felperes kártérítési igénye az alperessel szemben a Ptk. 84. § (1) bekezdés e) pontján alapult.
E körben abban kellett állást foglalni, hogy az alperes magatartása a felperessel szemben a 339. § (1) bekezdésében foglalt tényállást kimerítette-e.
A személyiségi jogok megsértésével kapcsolatban az alperes magatartása jogellenesnek tekintendő.
- 137/138 -
Az alperes sörözőjében megtörtént eseményeket, az alperes által a felperessel szemben tett becsület csorbítására alkalmas kijelentést megelőzően a felperes családi körülményei, rendezett élete, a magyar társadalomba átlagosan beilleszkedő életvitele miatt joggal bízhatott abban, hogy őt honfitársai, általában az emberek kizárólag eszerint, és nem pedig származása alapján ítélik meg. Viselkedésével, fellépésével, általában jellemével kapcsolatban nem kellett számítani arra, hogy bárki megalázó módon megtagadjon tőle egy olyan szolgáltatást, amire honfitársai általában jogosultak, és ő is korábban minden további nélkül részesült belőle. Az alperes részéről elszenvedett megaláztatás alkalmas korábbi életvitelével, értékrendjével kapcsolatos hitének a megingatására, önbecsülésének az elbizonytalanítására. Mindez olyan kár formájában jelenik meg, amely az alperes jogellenes magatartásával okozati összefüggésben áll.
Az alperes kártérítési felelősségének módját a 355. § (1) és (2) bekezdése határozza meg azzal, hogy a felperest ért nem vagyoni kár mértéke pontosan nem számítható ki, ezért a bíróság a károkozót a 359. § (1) bekezdése alapján a sérelem nagyságával azonos arányúnak látszó, jelen értéken becsült 150 000 Ft megfizetésére kötelezte. A teljesítési határidőt a Pp. 217. § (1) bekezdése alapján határozta meg.
Megítélése szerint ez az összeg lehet alkalmas a károsult teljes anyagi kárpótlására.
A bíróság sem a kártérítésre vonatkozó kérelem alapossága, sem pedig az összeg nagyságának meghatározása során nem volt figyelemmel a felperes azon kijelentésére, hogy a számára megítélendő összeget egy jótékony célú alapítvány javára kívánja felajánlani.
A jogvita ugyanis a felperes és az alperes között konkrét cselekményekkel, az ehhez fűződő jogsértésekkel, és az ez alapján elérhető elégtétellel áll összefüggésben. A kérelem elbírálása során csak arra lehetett figyelemmel lenni, hogy a felperest mint sérelmet szenvedettet megilleti-e az általa kért jogvédelem, megítélhető-e részére kártérítés.
Ezeknek az eldöntését követően a bíróság a nem vagyoni kártérítést a felperes javára ítélte meg, ennek felhasználásáról a jövőben csak a felperes jogosult rendelkezni, ezért sem a kártérítésre kötelezésnél, sem pedig az összegszerűség megítélésénél nem lehet figyelemmel a felperes felhasználásra vonatkozó nyilatkozatára.
A felperes pernyertes lett, ezért őt a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján perköltség illeti meg, amely áll a pertárgy értékéhez igazodó ügyvédi munkadíjból, a 12/1991. (IX. 29.) IM rendelet 1. § (1) bekezdés b) pontja értelmében.
A le nem rótt illeték megfizetésére pervesztessége folytán az állam javára az alperes köteles.
Pécs, 1997. július 7. napján.
Dr. Tolnai Ildikó sk.
a tanács elnöke
Agárdi Lászlóné sk.
ülnök
Németi István sk.
ülnök
*
A Baranya Megyei Bíróság 1998. február 3-án 3.PF.21.013/1997. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, így az jogerős és végrehajtható (a szerk.). ■
Visszaugrás
