A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karának Önkormányzati Kutatóintézetében KÖFOP-2.1.2-VEKOP-16-2016-00001 projektszámon futó "A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés" című projekt 6. alprojektje foglalkozik a helyi önkormányzati közszolgálati stratégia-fejlesztési képességek erősítésével. Ennek egyik alprogramja a "Feladatrendszerek és közszolgáltatások alprogram", mely 2017 ősze és 2018 ősze között vizsgál két nagy területet: egyrészt számba veszi az önként vállalt önkormányzati feladattípusokat, azok vállalási jellemzőit, tartalmát és feltételrendszerét, másrészt e-önkormányzati eszközök néhány kiemelt alkalmazási területét vizsgálja azzal a céllal, hogy az okos városok eddig tárgyalt tartalmát bővítse, kifejezetten az okos hivatali működés érdekében.
A helyi önkormányzatok feladatainak elemzése során az eddigi hazai és nemzetközi kutatások elsősorban a kötelező feladatok vizsgálatára összpontosítottak. Ennek több oka volt: egyrészt a kötelező feladatok jelentik az önkormányzati tevékenységek "gerincét", hiszen az egyes államok központi jogalkotói (törvényhozói) a legfontosabb helyi ügyeket kötelező feladatnak minősítették, s így azok ellátását előírták - bizonyos esetekben differenciáltan, az egyes önkormányzati szintek között megosztva - az egyes helyi-területi önkormányzatoknak. Másrészt, az önkormányzatok feladatainak enumerációján - az ún. ultra vires elven - alapuló (elsősorban angolszász) önkormányzati rendszerekben ez a feladattípus fogalmilag kizárt, hiszen ezekben az államokban az önkormányzatok nem láthatnak el olyan feladatokat, amelyeket a törvény nem telepített rájuk.[1] Így az elmúlt időszak konvergencia folyamatainak erősödéséig ezekben az országokban fel sem merült az ilyen jellegű feladatok kutatása. Harmadrészt, az önkormányzati fakultatív feladatok rendkívül széles spektrumon mozognak, sokfélék és számosak, valamint önkéntes jellegük miatt az egyes országokon belül is jelentősen eltérnek, amely megnehezíti kutatásukat, így ilyen projektekre csak korlátozottan került sor. Végül, de nem utolsósorban a közigazgatás-tudományokban többféle értelmezése is kialakult ezeknek a feladatoknak, amely szintén nehezítette a tudományos elemzések folytatását.
Mindezen nehézségek ellenére az önkéntes (fakultatív) feladatok vizsgálata nélkül nehezen képzelhető el egy önkormányzati rendszer elemzése. A fenti feladatok ugyanis az önkormányzati innováció legfontosabb területei, amelyek sok esetben számos, később országos szinten is megjelenő, s gyakran kötelező feladattá váló közigazgatási tevékenység bölcsőinek is tekinthetőek. Mindezeken túl az önkormányzatok sajátosságai - elsősorban ott, ahol a kötelező feladatok köre széles és a központi szabályozás azokkal kapcsolatban rendkívül erőteljes - itt jelennek meg.[2] Így a helyi önkormányzatok fakultatív feladatainak részletes elemzése nélkül nem írható le pontosan az egyes államok önkormányzati rendszere, s az önkormányzatiság sem jellemezhető megfelelően.
- 11/12 -
Mindezekre figyelemmel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem égisze alatt folyó, a KÖFOP társfinanszírozásával kapcsolatos kutatásokba az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszéke is bekapcsolódott.[3] Az ELTE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszéke - a tanszék mellett működő tudományos diákkör erőforrásainak bevonásával is - a fakultatív feladatok elemzését és vizsgálatát tűzte ki célul. Figyelemmel az ELTE ÁJK állam- és jogtudományi kari jellegére, a kutatás alapvetően jogtudományi megközelítésű, azonban arra is törekedne, hogy megalapozzon egy széles körű, közigazgatás-tudományi empirikus vizsgálatot is. Ezért a jogtudományi, részben közigazgatás-tudományi, elméleti és összehasonlító alapú megközelítésen túl a kutatásnak része egy, az elméleti alapozáson nyugvó, kisebb körre kiterjedő, hazai és összehasonlító empirikus vizsgálat, amelynek eredményeként elkészíthető a fakultatív feladatok széles körű vizsgálatának módszertana is.
A kutatás a fentiek alapján több főbb területre összpontosít: egyrészt egy fogalmi tisztázást követően áttekintjük a fakultatív feladatok megjelenését a jogi szabályozásban, valamint a jogtudományi és közigazgatás-tudományi irodalomban. Ehhez kapcsolódik egy összehasonlító jogtudományi vizsgálat is, amely a fakultatív feladatok különféle megoldásait venné sorra a modern európai, valamint angolszász államokban. Külön vizsgáljuk a fakultatív feladatokkal kapcsolatos hazai szabályozás változásait, valamint a fakultatív feladatokkal összefüggő nyilvános adatokat. Ehhez kötődően - egyfajta pilot programként - elvégeznénk a fakultatív önkormányzati feladatok szűkebb mintára kiterjedő vizsgálatát.
A szakirodalomban nem alakult ki a fakultatív feladatok egységes fogalma. Amennyiben a különféle, hazai és nemzetközi irodalmi munkákra[4] tekintünk, akkor kiemelhetjük, hogy a fakultatív feladatoknak két fontosabb megközelítése alakult ki: a szűkebb és a tágabb fogalmi megközelítés. A szűkebb megközelítés alapján a fakultatív feladatok körébe csak azok a helyi közügy körébe vonható feladatok sorolhatóak, amelyek nem tartoznak egyetlen helyi önkormányzat kötelező feladatai körébe sem. A szűkebb értelemben vett felfogás ettől az önkéntes feladatvállalástól elkülöníti az önként átvállalt (alternatív) feladatok körét, amelyet alapvetően az önkormányzati térszerkezet korrekciós eszközének tekintenek: ide azokat a feladatokat sorolják, amelyeket valamely magasabb szintű vagy nagyobb méretű és gazdasági teljesítőképességű önkormányzatoktól vállalnak át az alacsonyabb szintű vagy kisebb méretű helyi önkormányzatok.[5] Ez a megközelítés a német dogmatikájú államokban vált elterjedtté. A tágabb megközelítés a fakultatív feladatok körébe vonja a hagyományos, szűkebb értelemben vett fakultatív ellátáson kívül az alternatív feladatok körét is. Ez a megközelítés elsősorban a franciás dogmatikával rendelkező államokban terjedt el, azonban a hazai közigazgatási jogban is erőteljesen jelen van.[6]
A kutatás első fázisában - amelyet 2018. év elején végeztünk el - elsőként ezeket az elméleti kérdéseket tekintettük át alaposabban. A terjedelmi korlátokra figyelemmel, illetve a kutatás többi eleméhez igazodva kiemelhetjük, hogy a kutatócsoport elemzései során egy szűkebb értelmezést vesz alapul. A kutatások elsősorban a fakultatív feladatellátást vizsgálják, azonban részben kitérnek az önként átvállalt (alternatív) feladatok elemzésére is. Így csak korlátozottan elemzi azon feladatok körét, ahol a jogalkotó széles hatáskört biztosít az önkormányzatoknak az egyébként kötelező feladat ellátásában.[7] A vizsgálat e körben a szűkebb értelemben vett fakultatív feladatellátási rendszerre gyakorolt hatások elemzésére összpontosít.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
