A Bor és jogtörténet című könyv a következő nyolc tanulmányt tárja az olvasó elé. Wilhelm Brauneder: Bor és jog: a termesztéstől a fogyasztásig; Kajtár István: Hegyközségek bora; Karácsony András: A bor világa; Kiss Bernadett: A somlói szőlészet és borászat jelenlétének korai emlékei; Mezey Barna: Bor és törvényhozás a magyar joghistóriában (Különös tekintettel a borkereskedelem szabályozására); Nagy Janka Teodóra: Szőlősgazdákból polgárokká válni (Szempontok a szőlő és a bor szerepének vizsgálatához a polgárosodás sajátos modelljének kialakulásában); Pálvölgyi Balázs: Hamisítás és a magyar borok jó híre külföldön. A filoxérától a második bortörvényig; Völgyesi Levente: Bor, jog, szakralitás - a bor mint terményjáradék beszedésének vallási-ideológiai legitimációja és története a feudális Magyarországon címmel tette közzé írását az Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszékének Jogtörténeti értekezések című kiadványában, a sorozat 39. köteteként.
Wilhelm Brauneder - Necz Dániel fordításában - a borgazdálkodással kapcsolatos sajátos jogi formák és speciális jogi védelem kifejlődésének okairól, a szőlőbirtokról, a szőlőművelés, bortermelés munkaviszonyairól, a termesztési, előállításra és italmérésre vonatkozó szabályozásokról, a borrendtartásról, a borgazdaságok igazgatásáról és a szőlőhegyről mint szabályozási területről szól (7-15.).
Kajtár István számos jogforrást és szakirodalmi művet megemlítő tanulmányában (16-33.) - tradicionális nyelvezettel előírásokat idézve és szakrális aspektusokra is kitérve - a hazai hegyközségek borára fókuszál; ennek során a borhamisítás elleni törvényi szabályozás, valamint a szőlő- és borgazdálkodás intézményei, s érdekképviseleteik is terítékre kerülnek. A mű kiterjed a pártállami időszakra, a hegyközségek felszámolására, az államosításra, s bepillantást enged a rendszerváltozás utáni hegyközségi újjászületésbe.
Karácsony András Hamvas Béla A bor filozófiája című írása nyomán kalauzol minket a bor világába (34-43.). Miként a bevezetőjében írja a filozófus Szerző: "Ha a borról nem a borász tárgyi-gyakorlati tudásával felvértezve, hanem a borélvező laikus, ám azért ismeretekre is törekvő beállítódásával értekezünk, akkor nem tehetjük meg, hogy ne Hamvas Béla sodró lendületű és egyúttal meditativ borfilozófiájából induljunk ki..."; arra tekintettel veszi szemügyre az elmúlt másfél évtized magyar borvilágát, hogy "feltűnt-e olyan összetevője, fontos jellemzője a magyar bornak, ami Hamvas írásában nem jelent meg"; témája a kiváló magyar borok, a hazai bor diadalútjának tényezői.
Kiss Bernadett értekezésében (44-97.) hazánk egyik igen híres borvidékének, a Somlónak a szőlészetéről és borászatáról olvashatunk, a korai emlékektől kezdve egészen napjainkig; az előzményeket követően a 11-16. századok bortermelési szabályozása, a szőlőbirtoklással kapcsolatos szabályok kialakulása, a korai hegyközségek jellemzői, a somlói hegyközségek működése és hatásköre, egy évszázados perlekedés története, minőség- és érdekvédelmi intézkedések a 18-19. század fordulóján, a nagy somlói rendszabályok (1866), a szabályzat hatása és a magyar bortermelés helyzete a 20. század elején, a hegyközségi törvény (1894. évi XII. tv.), a somlói bortermelés szabályozása a 20. században, és a Somló a rendszerváltás után szerinti bontásban.
A kötetet és a sorozatot szerkesztő Mezey Barna jó néhány törvénycikket felsorakoztató jogtörténeti művében (98-115.) "a borral kapcsolatban felmerült kérdések törvényi összefoglalását" alkotja meg, a 11-15. századok jellemzőjeként a járadékok, adók rendszerére, a visszaélésekre, a 15-17. századi borkereskedelmi szabályozásra, a nagy jövedelemmel kecsegtetett külföldre irányuló borkereskedelem birtoklására, és a borhaszonvételekre koncentrálva.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
