A XXI. század elején még úgy tűnt, hogy a fő gazdasági bajok okozója a nemzetközi terrorizmus lesz, ehelyett 2007 végén egy "klasszikus" gazdasági világválságot éltünk át. 2008-ban az úgynevezett Kondratyev-ciklus leszálló ágába került a világgazdaság, és sok katasztrófa is tovább rontotta a helyzetet. Ilyen volt például a New Orleans-i hurrikán. A hitelpiac telítődése miatt a bankok a másodrendű adósokhoz fordultak. Nem volt komolyabb hitelbírálat, az ingatlanok árfolyama folyamatosan emelkedett. 2006-ban egyre több és több hitel dőlt be, aminek következtében több ingatlaniroda csődbe ment, magukkal rántva néhány bankot is. Ezek közül talán a Lehman Brothers volt a legismertebb. A válság pedig rövid időn belül begyűrűzött a reálgazdaságba is. A válság kiváltó okain a vezető közgazdászok ma is vitatkoznak, de biztosan szerepet játszott Bush elnök nagy adócsökkentési programja, amely hirtelen sok milliárd dollárt hagyott a lakosságnál, ez a bankokba kerülve pedig tovább növelte a hitelkínálatot. A XX. századi nagy gazdasági világválság óta a legnagyobb gazdasági krízisnek nevezett helyzet egy ezt megelőző globális pénzügyi válságból alakult ki 2008-ra. Ennek eredője az Amerikai Egyesült Államokban kialakult jelzáloghitel-válság, ami az ingatlanpiacot érintette először. A 2008-as gazdasági válság kibontakozásának tényleges okait sokan, sokféleképpen magyarázták. A vizsgálódások gyakran nagyon is különböző, s nemritkán egymással szöges ellentétben álló következtetésekre jutottak. Összességében az mondható el, hogy egy összetett folyamat eredményeként alakult ki 2008-ra egy globális méretű gazdasági válság, amely az amerikai kontinensről rövid időn belül az egész világra is átterjedt. Az egyes elméletek között is nagyjából konszenzus övezi azt a nézetet, hogy a gazdasági válság közvetlen okozója az amerikai jelzálogpiaci buborék összeomlása volt.[4]
A 2020-ban kirobbanó gazdasági világválság először egészségügyi válságként ezúttal Kínából (Vuhanból) indult, és a már említett pesszimista szcenárió szerint várhatóan jobban megrázza majd a világgazdaságot és benne különösképpen Európát, mint a 2008-as pénzügyi válság, vagy előtte a 2001. szeptember 11-i terrortámadás sorozat okozta válság.[5]A 2019-ben kitört COVID-19 világjárványban a Magyarországon élők egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország kormánya 2020. március 11-ei hatállyal Magyarország egész területére különleges jogrendet, nevesítetten veszélyhelyzetet hirdetett ki.[6] "Hazánkban az ennek révén meghozott ideiglenes hatályú szabályok elsősorban a közbiztonság és az emberek egészségének védelme érdekében jártak jelentős társadalmi hatással."[7] A fenti kormányrendelet 2020. június 18-tól hatályát vesztette, azonban rövid rendes jogrendi időszakot követően, a járványhelyzet súlyosbodásával ismét különleges jogrendi állapot bevezetését tartotta szükségesnek a Kormány, így előbb 2020 novemberében,[8] majd - annak megszüntetését követően[9] - 2021 februárjától[10] ismételten veszélyhelyzetet hirdetett.[11]
- 53/54 -
A magyar jogrendszerben a büntetőjog ultima ratio szerepet tölt be, ennek értelmében akkor alkalmazza a törvényalkotó, amikor meglátása szerint más jogágak szankciói már nem alkalmasak az adott jogtárgy védelmére.[12]
Egy új büntetőjogi tényállás megalkotása egy jogrendszerben akkor válhat indokolttá, amikor egy nagyobb jelentőségű gazdasági, technológiai, fizikai változás megy végbe, vagy valamely cselekmény megítélése - például a jogi tárgy fokozottabb veszélyeztetettsége vagy nagyobb mértékű elterjedése okán - morális szempontból elítélendővé vagy elítélendőbbé válik, és erre a jognak is reagálnia szükséges.[13] A jogalkotó célja az élet- és vagyonbiztonság védelme a veszélyhelyzet idején és a járvány elleni védekezés körülményeinek biztosítása, ezen időszak alatt természetszerűleg jelentek meg a jogkövető állampolgárok előtt korábban szinte ismeretlen jogsértési formák és növekedett bizonyos bűncselekmény-típusok elkövetésének száma.[14]
A koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény (a továbbiakban: Koronavírus-törvény) két tényállással kapcsolatban fokozta a büntetőjogi szigort a járvánnyal összefüggésben: egyrészt a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 337. § - mely a rémhírterjesztés tényállását tartalmazza - módosításával és egy minősített esettel való kiegészítésével; másrészt egy teljesen új tényállás megalkotásával, mely Járványügyi védekezés akadályozása alcímként a Btk. 322/A. §-a alatt került be büntetőkódexünkbe.[15]
A Koronavírus-törvény végső előterjesztői indokolása felhívja rá a figyelmet, hogy a módosítások egyrészt a térben és időben konkretizálódó, az egészségügyi törvényben ezzel összefüggésben kimondott járványveszély esetére ahhoz hasonló büntetőjogi védelmet nevesítenek, mint amilyen a közveszélyokozás esetén irányadó, másrészt a járványnak az a következménye, hogy lényegében az ország bármely területén tömegesen felbukkanhat, és ezért a társadalom tömegei érzékenyebbek az ezzel kapcsolatos zavar és nyugtalanság keltésére alkalmas téves információkra, abban az esetben is a közveszéllyel egyező büntetőjogi védelmet igényel, ha a járvány megjelenése térben és időben még pontosabban nem konkretizálható.[16]
Ezen tanulmány a járványügyi védekezés akadályozásának[17] főbb fogalmi elemeit kívánja feltárni.
A Btk. 322/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti alapeset csak zárlati kötelezettség alá eső fertőző betegség vonatkozásában követhető el, a b) pontban meghatározott alapeset bármilyen fertőző betegség tekintetében, azonban kizárólag járvány idején valósulhat meg, míg a c) pontban írtak a fertőző állatbetegségek vagy növényi zárlati károsítók esetét szabályozza.[18]
A járványügyi védekezés akadályozása ún. kerettényállás, ennek értelmében tehát a büntető rendelkezés a felelősség feltételeit más jogág szabályaira utalással határozza meg. Nem tekinthető tiszta kerettényállásnak, mivel az abban szereplő járványügyi intézkedések fogalmát az egészségügyi jogszabályok alapján kell értelmezni, azonban az akadályozásét már nem.[19]
A továbbiakban az alapestekben megjelenő tényállási elemek ismertetésére kerül sor.
a) A járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat, valamint ellenőrzés
Azt a személyt, aki meghatározott fertőző betegségben szenvedő személlyel érintkezett és feltehetően maga is a betegség lappangási szakában van, az egészségügyi államigazgatási szerv a miniszter rendeletében meghatározott fertőző betegségek esetén járványügyi megfigyelés vagy járványügyi zárlat alá helyezi.[20]
A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 1. számú melléklete rögzíti, melyek a zárlati kötelezettség alá tartozó fertőző betegségeket. Ebbe a körbe sorolható pél-
- 54/55 -
dául a takonykór, a pestis.[21] A miniszteri rendeletben meghatározott fertőző betegséggel azonos megítélés alá esik az Egészségügyi Világszervezet 2009. évi XCI. törvénnyel kihirdetett Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályai (NER) rendelkezéseire tekintettel nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet előidézésére képes, korábban ismeretlen vagy szokatlanul súlyos formában, illetve a megszokottnál lényegesen nagyobb gyakorisággal, járványosan előforduló betegség vagy állapot is.[22]
A járványügyi megfigyelés alá helyezett személy a megfigyelés tartama alatt foglalkozása gyakorlásában, kapcsolattartási jogában, valamint mozgási szabadságában korlátozható.[23]
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban Eütv.) alapján "A járványügyi zárlat szigorított, speciális követelményeken alapuló megfigyelés, illetve elkülönítés, amelyet e célra kijelölt helyen kell foganatosítani."[24]
Járványügyi elkülönítés alatt a fertőző betegségben szenvedő személy otthonában, a tartózkodási helyén vagy a fekvőbeteg-gyógyintézet fertőző osztályán, továbbá a kijelölt gyógyintézetben történő elkülönítését értjük, egyes - a miniszter rendeletében meghatározott - fertőző betegségekben szenvedő személyt kizárólag fekvőbeteg-gyógyintézet fertőző osztályán, illetve kijelölt gyógyintézetben kell elkülöníteni, illetve gyógykezelni (Eütv. 63. §).[25]
Az egészségügyi államigazgatási szerv a kórokozó-hordozót a kórokozó-hordozás időtartamára járványügyi ellenőrzés alá helyezheti, a járványügyi ellenőrzés alá vont kórokozó-hordozó - a fertőzés terjedési módjától függően - foglalkozása gyakorlásában, kapcsolattartási jogában és mozgási szabadságában korlátozható (Eütv. 68-70. §).[26]
b) Behurcolás, kihurcolás, valamint terjedés
Behurcolásnak minősül a károsító Magyarország területére történő bekerülése, amely annak megtelepedéséhez vezet, terjedésen a károsító magyarországi előfordulási területének növekedését értjük egy adott területen belül.[27] Kihurcolás pedig a betegség külföldre juttatása.[28]
c) A járvány
A Koronavírus-törvény végső előterjesztői indokolása rögzíti, hogy "a járványügyi védekezés akadályozásának új tényállása büntetni rendeli a járvány jogilag és hatóságilag is kimondott veszélye esetén beinduló intézkedések végrehajtásának aktív akadályozását."[29]
Az Eütv. 74. § (1) bekezdése kimondja, hogy "Járványveszély vagy járvány (a továbbiakban együtt: járvány) fennállását - a honvédelemért felelős miniszter alárendeltségébe, közvetlen irányítása, fenntartói irányítása és közvetlen felügyelete alá tartozó szervezeteknél, továbbá a Magyar Honvédség katonai szervezeteinél fellépő járvány, járványveszély kivételével - az egészségügyi államigazgatási szerv állapítja meg."[30] Azonban ezen rendelkezés nem határozza meg, hogy mi a járvány, és melyek annak megállapításának feltételei.[31] A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet meghatározza a járvány fogalmát, mely szerint: "járvány: egy adott fertőző betegségnek a vártnál szignifikánsan gyakoribb vagy egy meghatározott küszöbszintet meghaladó előfordulása egy adott területen, illetve közösségben, egy meghatározott időtartam alatt, vagy legalább két egymással összefüggő eset, amely összefüggés járványügyi bizonyítékkal alátámasztható."[32]
A járványügyi szabályszegés, valamint a járványügyi védekezés akadályozásának esetén a büntetőjogi felelősség megállapításának egyik (vagylagos) feltétele a járvány idején való elkövetés.[33]
A járvány fogalmának értelmezése a bűncselekmény (2) bekezdése szerinti fordulat esetén problematikus lehet, hiszen a miniszteri Indokolás a járvány jogilag és hatóságilag kimondott veszélyéről beszél, holott dogmatikai szempontból a járvány fogalma kapcsán a járványveszély fennállta nem alapozta meg a járványügyi szabályszegés tényállásszerűségét (esetleg szabálysértési tényállás merülhetett fel).[34]
A járványügyi védekezés akadályozása elkövetési ideje a járvány és a járványveszély ideje, erre tekintettel jelentőséggel bír ezen időszak pontos kezdete és vége. A törvény indoklása szerint nem elég az Eütv. szerinti egészségügyi államigazgatási szerv határozata, szükséges az is, hogy jogilag is kimondásra kerüljön a járvány, illetőleg a járványveszély.[35]
Ha járvány már nem, csupán csak annak veszélye áll fenn, akkor ez nem alapozza meg a járvány idején elkövetés büntető tényállási elemének megállapítását, a veszélyhelyzet fennmaradásából nem lehet visszakövetkeztetni a járvány fennállására.[36]
- 55/56 -
A "járvány idején" történő elkövetés megállapítása, különösen azoknál a fertőző betegségeknél lényeges elem, amelyek nem tartoznak zárlati kötelezettség alá, aki ugyanis ilyen betegség vonatkozásában nem járvány idején szegi meg a járványügyi elkülönítés, megfigyelés stb. szabályait, csak szabálysértés miatt tartozik felelősséggel.[37]
d) A fertőző állatbetegségek vagy növényi zárlati károsítók
A harmadik alapesetben szereplő fogalmi meghatározásokat az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvény és a növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet szabályozza, így zárlati károsítók alatt a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről, a 228/2013/EU, a 652/2014/EU és az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 69/464/EGK, a 74/647/EGK, a 93/85/EGK, a 98/57/EK, a 2000/29/EK, a 2006/91/EK és a 2007/33/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2031 rendelet 3. cikkében meghatározott feltételeknek megfelelő károsítókat értjük (2008. évi XLVI. törvény Melléklet 75. pont), a növényegészségügyi intézkedéseket a 2008. évi XLVI. törvény 48. §-a, az állategészségügyi intézkedéseket a 2008. évi XLVI. törvény 51-53. §-ai tartalmazzák.[38]
A járványügyi védekezés akadályozása "a közbiztonság elleni bűncselekmények" között található a Btk.-ban, mely elrendezésből az a szembetűnő különbség mutatkozik a járványügyi szabályszegéssel szemben, hogy eltérő fejezetekben foglalnak helyet, ennek pedig az is következménye, hogy a járványügyi védekezés akadályozásának közvetett jogi tárgya árnyaltabb, az államhatalmi és társadalmi szervezetek rendeltetésüknek megfelelő működéséből fakadó személy- és közbiztonsághoz fűződő társadalmi érdek. Közvetlen jogi tárgya a közegészséggel összefüggő hatósági intézkedések betartásához és konkrétabban azok zavartalan végrehajtásához fűződő társadalmi érdek.[39]
A járványügyi szabályszegésnél fokozottabb veszélyességet és ezáltal a súlyosabb büntetési tételeket az indokolja, hogy ez esetben az elkövetés nem csupán alaki szabályszegésben nyilvánul meg, hanem a konkrét hatósági védekezés akadályozásában is.[40] A bűncselekmény alapesete immateriális, tehát semmilyen eredmény létrejötte nem szükséges, így nem feltételezi a hatósági védekezés meghiúsulását vagy bármilyen zavarát. Azonban nem elegendő csak az alaki szabályszegés (amely a Btk. 361. §-a szerinti járványügyi szabályszegés bűncselekményének a megállapítását alapozhatja meg), szükséges a konkrét hatósági védekezés - akárcsak pillanatnyi - akadályozása is.[41] Nem tényállási elem az erőszak vagy a fenyegetés alkalmazása sem, így tehát a védekezésben részt vevő hivatalos személyek elleni erőszakos vagy fenyegetéssel járó fellépés miatt a hivatalos személy elleni erőszakkal valóságos halmazat jön létre.[42]
Ennek az elkövetési magatartásnak gyakorlatilag nincs kísérlete, bár fogalmilag nem kizárt, az akadályozás nem jelent megakadályozást, amely már eredmény lenne.[43] A cselekmény társadalomra veszélyességét jelentősen fokozza a csoportos elkövetés, amely jelentősen növeli az akadályozás hatóképességét.[44]
A koronavírus-járvány elleni védekezésben a határellenőrzés ideiglenes visszaállítása, a védelmi intézkedések betartásának ellenőrzése, a jogsértő magatartások szankcionálása, a kórházparancsnoki rendszer működtetése révén a rendőrség is kiemelt szerepet játszott, hozzájárulva ahhoz, hogy Magyarország eredményesen tudjon védekezni a koronavírus ellen.[45]
A kutatók, virológusok álláspontja az, hogy sajnos az elkövetkezendő időszakban, évtizedekben a járványok korát fogjuk élni, egyre gyakrabban lehet és kell számítanunk a mostani SARS-CoV-2-höz hasonló járványokra, amelyek akár az egész emberiséget is fenyegethetik.[46]
Pandémiás időszakban kalkulálni kell az addig kezelt társadalmi devianciák átalakulásával, átrendeződésével.[47]
A koronavírus-járvány elleni védekezés egyik, a kormányzat által bevetett eszköze a Btk. módosítása, a jogalkotó több ponton is belenyúlt a Btk.-ba, például módosította, illetve egy minősített esettel kiegészítette a már létező "Rémhírterjesztés" bűncselekményének tényállását.[48] ■
JEGYZETEK
[1] PhD-hallgató, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi Tanszék.
[2] Tanszékvezető egyetemi tanár, PTE ÁJK Büntetőjogi Tanszék.
[3] Készült "A hazai biovédelmi és biobiztonsági kutatások tudományos alapjainak megteremtése" című, TKP-2021-NVA-07 azonosítószámú pályázat keretében.
[4] Halm Tamás: A gazdasági válság. Okok és tanulságok. Kommentár 2009/6. 97. oldal.
[5] "Az IMF ügyvezető igazgatója, Kristalina Georgieva lesújtó képet festett a járvány okozta gazdasági hatásokról, szerinte még 2021 sem feltétlenül a kilábalásról fog szólni. Szerinte az a 9 billió dollár sem lesz elég a gazdaságélénkítésre, amit már eddig megszavaztak a különböző kormányok. "Alig egy hónapja az egy főre eső jövedelem pozitív növekedését vártuk több mint 160 tagországunkban. Ma minden a feje tetejére állt, már azt látjuk, hogy több mint 170 országnál negatív lesz az egy főre eső növekedés" - mondta Georgieva. Az IMF igazgatója megjegyezte, mivel nem tudni, meddig tart a járvány, nagyon bizonytalanok a kilátások, úgy véli, ha az év második felében csillapodik a járvány, 2021 már a részleges kilábalás éve lehet, de rosszabbodhat is a helyzet. Ezekből a gazdaságokból már több mint százmilliárd dollárt vontak ki a befektetők, háromszor annyit, mint a 2008-as gazdasági válság idején." https://index.hu/gazdasag/2020/04/09/imf_igazgato_nagy_gazdsagi_vilagvalsag_ota_nem_volt_ekkora_recesszio_jarvany/ (2020. 04. 10.).
[6] Karsai Krisztina (szerk.): Nagykommentár a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényhez, 2022. március 1. időállapotú, 2022. évi Jogtár-formátumú kiadás, ISBN 978-963-594-064-6
[7] Balla József - Christián László - Hautzinger Zoltán: Rendészet a járványügyi veszélyhelyzet idején In. Koltay András - Török Bernát (szerk.): Járvány sújtotta társadalom. Ludovika Egyetemi Kiadó Budapest, 2021. 67.
[8] A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm.rendelet.
[9] A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm.rendelettel kihirdetett veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló 26/2021. (I. 29.) Korm.rendelet.
[10] A veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm.rendelet.
[11] Ungvári Álmos - Sabjanics István: Pandémia és különleges jogrend Magyarországon. Scientia et Securitas 2021. 3. szám. 284-291.
[12] Domokos Andrea: Egyes, a járványhoz kapcsolódó büntetőjogi szabályok különleges jogrend idején. Glossa Iuridica 2020. Különszám Jog és vírus. 73-83.
[13] Gubis Philip: A koronavírus-járvány miatt aktuális egyes bűncselekményi tényállások dogmatikai áttekintése. In: COVID-19 és büntetőjog. Az emberi egészség, a köznyugalom és más jogtárgyak védelme járvány idején (szerk.: Ambrus István), ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2021, 43-64.
[14] Országgyűlés Hivatala: A koronavírus járvánnyal kapcsolatos jogsértések. Infojegyzet 2020. 36. szám Forrás: https://www.parlament.hu/documents/10181/4464848/Infojegyzet_2020_36_COVID_19_jogsertesek.pdf/2eaa554e-ed9e-1bfd-3b4d-7c8ec8737205?t=1589189206805 (Letöltés ideje: 2022.09.01.)
[15] Gubis i. m.
[16] Végső előterjesztői indokolás a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvényhez - Indokolások Tára 2020/38.
[17] A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 322/A. § (1) Aki a) a zárlati kötelezettség alá tartozó fertőző betegség behurcolásának vagy terjedésének megakadályozása végett elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés, b) járvány idején az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés, c) a fertőző állatbetegségek vagy növényi zárlati károsítók be- és kihurcolásának, valamint terjedésének megakadályozása vagy előfordulásának felszámolása végett elrendelt növény-egészségügyi vagy állatjárványügyi intézkedés végrehajtását akadályozza, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt csoportosan követik el. (3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált okoz. (4) Aki járványügyi intézkedés akadályozására irányuló előkészületet követ el, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
[18] Karsai Krisztina (szerk.): Nagykommentár a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényhez, 2022. március 1. időállapotú, 2022. évi Jogtár-formátumú kiadás, ISBN 978-963-594-064-6.
[19] Hollán Miklós: Bolyongás a járvány (büntetőjogi) fogalma körül. MTA Law Working Papers 2020. 8. szám. Forrás: http://real.mtak.hu/121720/1/2020_8_Hollan.pdf (Letöltés ideje: 2022.12.03.)
[20] Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 65. § (1) bekezdése.
[21] A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 1. számú melléklete.
[22] Skorka Tamás: Rendőrség a koronavírus ellen. Magyar Rendészet 2020. 4. szám 173-192.
[23] Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 66. § (1) bekezdése.
[24] Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 67. § (1) bekezdése.
[25] Karsai i. m.
[26] Karsai i. m.
[27] A növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet.
[28] Karsai i. m.
[29] Végső előterjesztői indokolás a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvényhez - Indokolások Tára 2020/38.
[30] Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 74. § (1) bekezdése.
[31] Hollán i. m.
[32] A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 3/A. § 9. pontja.
[33] Hollán Miklós: A koronavírus kihívásai és a jogtudomány: a járvány vége és a büntetőjog Forrás: https://jog.tk.hu/blog/2020/05/a-jarvany-vege-es-a-buntetojog (Letöltés ideje: 2022.12.01.)
[34] Gubis i. m.
[35] Domokos i. m.
[36] Hollán Miklós: A koronavírus kihívásai és a jogtudomány: a járvány vége és a büntetőjog Forrás: https://jog.tk.hu/blog/2020/05/a-jarvany-vege-es-a-buntetojog (Letöltés ideje: 2022.12.01.)
[37] Hollán i. m.
[38] Karsai i. m.
[39] Gubis i. m.
[40] Végső előterjesztői indokolás a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvényhez - Indokolások Tára 2020/38.
[41] Karsai. m.
[42] Végső előterjesztői indokolás a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvényhez - Indokolások Tára 2020/38.
[43] Karsai i. m.
[44] Végső előterjesztői indokolás a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvényhez - Indokolások Tára 2020/38.
[45] Skorka i. m.
[46] Jakab Ferenc: Járvány, vírus, Virológiai Nemzeti Laboratórium. Scientia et Securitas 2021. 1. szám. 62-67.)
[47] Balla József - Christián László - Hautzinger Zoltán: Rendészet a járványügyi veszélyhelyzet idején. In: Járvány sújtotta társadalom. (szerk. Koltay András - Török Bernát) Ludovika Egyetemi Kiadó, Budapest, 2021, 67-86.
[48] Bencze Mátyás - Ficsor Krisztina: A koronavírus kihívásai és a jogtudomány: a rémhírterjesztés tényállásának jogalkalmazási kérdései. Forrás: https://jog.tk.hu/blog/2020/04/a-remhirterjesztes-tenyallasanak-jogalkalmazasi-kerdesei (Letöltés ideje: 2022.08.31.)
Visszaugrás
