A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa (NHHT) meghozta a vezetékes telefon piac három nagykereskedelmi piacára - híváskezdeményezés, -végződtetés, -tranzit - vonatkozó határozatait.
A 2004-ben megkezdett, 18 piacra kiterjedő piacelemzés nyomán hozott határozatok célja a kiskereskedelmi árak csökkentése és a piaci verseny növelése, közölte a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) kedden. E célok eléréséhez elengedhetetlenül fontos, hogy a piacra újonnan belépő szolgáltatók a többi, már piacon lévő szolgáltató hálózatához elfogadható feltételek mellett kapcsolódhassanak, illetve, hogy a jelenleg a piacon lévő szolgáltatók ne alakíthassanak ki olyan összekapcsolási feltételeket (díjak, szolgáltatás műszaki feltételei), amelyek mellett a piacra lépés már nem lenne gazdaságos. A híváskezdeményezés nagykereskedelmi piacán a Tanács a volt koncessziós szolgáltatókat minősítette jelentős piaci erejű szolgáltatónak. A határozat a JPE szolgáltatók számára az átláthatóság, a számviteli szétválasztás, a költségalapú díjak és e díjak ellenőrizhetőségének kötelezettségét, valamint további hozzáféréssel és összekapcsolással kapcsolatos kötelezettségeket írt elő. A JPE szolgáltatók kötelesek az adott szolgáltatásra vonatkozó referencia-ajánlatot közzétenni, úgy, hogy az abban foglalt díjakat és szerződéses feltételeket előzetesen jóvá kell hagyatniuk az NHH Tanácsával. A hívásvégződtetési piac elemzése során az NHHT minden olyan szolgáltatót megvizsgált, amelyik saját helyhez kötött előfizetői hálózattal rendelkezik. A felmérés során a Tanács 10 ilyen szolgáltatót talált és ezek közül nyolcat azonosított, mint JPE-t. A volt koncessziós szolgáltatók számára indokolt és arányos kötelezettségként előírta az átláthatóság, számviteli szétválasztás, költségalapúság és díjak ellenőrizhetőségének kötelezettségét, valamint további hozzáféréssel és összekapcsolással kapcsolatos kötelezettségeket. Ezek a szolgáltatók kötelesek hívásvégződtetési referenciaajánlatot közzétenni, amelyek díjaihoz és szerződéses feltételeihez a Tanács előzetes jóváhagyása szükséges. Az új, JPE minősítéssel korábban nem rendelkező, de most JPE szolgáltatók számára a Tanács kirótta az átláthatóság és egyenlő elbánás kötelezettségét. A tranzitszolgáltatások nyilvános helyhez kötött telefonhálózatban megjelölésű piacon - bár 2001 végéig a Matáv Rt. ezen kizárólagos jogokkal rendelkezett - a Tanács megállapítása szerint ma már nincsen olyan szolgáltató, amely gazdasági erőfölényben van, így nem került sor jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató kijelölésére.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Fővárosi Bíróság által elrendelt új eljárásban egy-, illetve kétéves kötelezettségek előírása mellett engedélyezte a Ringier csoport egyik tagjának a Népszabadság Rt. feletti irányítás-szerzését.
Az engedély megadásának egyik feltétele szerint a Ringier-csoport köteles a jelenleg is kiadása alatt álló napilapok és a Népszabadság hirdetésszervezési tevékenységét legalább 2006. április 30-ig szétválasztottan működtetni, és ezen időszak alatt a jelenleg Ringier-lapokat nem ajánlhatja egy hirdetési csomagban a Népszabadsággal. A másik feltétel szerint a Népszabadság a hirdetési listaárait a 2005. április 30. és 2007. október 30. közötti féléves időszakokban legfeljebb az előző félévi országos napilap-piaci hirdetési átlagárak emelkedésének mértékében emelheti. A GVH 2003. szeptemberében a tranzakciót megtiltotta (ld. erről az Infokommunikáció és jog 2004/1. számát.). A GVH jelen eljárásban figyelembe vette a Fővárosi Bíróságnak az új eljárást elrendelő határozatában foglaltakat, valamint a 2003. szeptembere óta bekövetkezett, a tranzakció versenyjogi megítélése szempontjából lényeges lappiaci változásokat, így a Magyar Hírlap Ringier-csoport általi értékesítését, valamint az Axel-Springer Reggel című napilapjának megjelenését a piacon. Ebből következően az úgynevezett horizontális hatással már nem kell számolni. Továbbra is fennáll viszont a portfolió-hatás, amely a Népszabadság és a maguk területén piacvezető jelenlegi Ringier-napilapok azonos tulajdonoshoz kerüléséből adódik. A Fővárosi Bíróság álláspontja szerint az úgynevezett portfólió-hatás hosszabb távon nem vezet versenyproblémához. A GVH ismételt vizsgálata során nem tárt fel olyan új tényeket, melyek elégségesek lettek volna a Fővárosi Bíróság álláspontjának megdöntésére. A GVH ugyanakkor a portfolió bővüléssel kialakult helyzet következtében rövidtávon káros versenyhatásokat azonosított. Ezek ellensúlyozásához szükségesnek ítélte az előírt kötelezettségeket. Azok egy-, illetve kétéves érvényesítési ideje alatt a piac többi szereplője felkészülhet a tranzakciót követő új helyzetre.
Versenyjogot sértett a T-Mobile és a Vodafone hangposta szolgáltatásával kapcsolatos magatartása.
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa gazdasági erőfölénnyel való visszaélésnek minősítette mind a T-Moblie, mind a Vodafone hangposta szolgáltatásának - sikertelen hívások esetén - kötelező igénybevételével kapcsolatos gyakorlatát. A jogsértő gyakorlat következtében azoknak is meg kell fizetni a hangposta szolgáltatás időarányos díját, akik egyébként nem szándékoztak a hangposta szolgáltatást igénybe venni, azaz üzenetet hagyni. A Versenytanács megítélése szerint a fent leírt gyakorlat tisztességtelen többletbevételt eredményez a szolgáltatók számára, és egyben indokolatlan többletfizetési terhet ró a bármely más hálózatból indított hívásokat kezdeményező előfizetőkre is. Ezért a jogsértő magatartás folytatását a Versenytanács megtiltotta, de a határozat végrehajtására 90 napos haladékot adott, és bírság kiszabására egyik esetben sem került sor.
Elkészült a Creative Commons licenc magyar fordítása.
A CC Attribution - Noncommercial - ShareAlike 2.0 licenc fordítása egyszerre vetett fel nyelvi, (szerzői) jogi és kulturális problémákat, hiszen az angol szöveg szó szerint lefordítva nem kompatibilis a magyar szerzői jogi szabályozással. A lefordított, még nem végleges licenc a http://creativecommons.hu oldalon olvasható. A Lawrence Lessig nevéhez fűződő Creative Commons mozgalom mára mintegy 30 országban teremtette meg azt a lehetőséget a szerzők előtt, hogy az adott ország szerzői jogi szabályozása által számukra automatikusan biztosított jogok egy részéről lemondhassanak a köz, a többiek javára. Ilyen jog például az átdolgozás joga, a többszörözés, másolás joga, a felhasználás joga. A Creative Commons egy szerző által a műve mellé illesztett jognyilatkozat, melyben a szerző meghatározhatja, hogy mely jogaival nem kíván élni az adott mű kapcsán.
Az Európai Unió bejelentette, hogy az év végére bevezeti az internetes címek végén a .eu domain nevet.
Az Európai Unió Bizottsága szerint az új azonosító lehetővé teszi, hogy a vállalkozások és az állampolgárok európai identitást hozzanak létre az Interneten. Hat évbe telt, mire a .eu domain névről szóló ötletet sikerült megvalósítani. Áprilisban aláírták az erről szóló jogi megállapodást, most pedig a végső technikai előkészületek zajlanak. Ha minden jól megy, akkor ezek után az év végére megjelenhet a .eu domain-név. Az
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
