A Belügyminisztérium szabályozási és koordinációs helyettes államtitkára a felvetés alapján állásfoglalást adott ki a szerzőével azonos jogi érveléssel.
Az ország néhány okmányirodájában már kiadásra került olyan személyi igazolvány, amelyet az igazolvány tulajdonosa rovásírással írt alá. A rovással történő "aláírás" megítélésem szerint azonban téves jogértelmezésen, a vonatkozó jogszabályok olyan mértékű túlértelmezésén alapul, amely a későbbiekben több nehézséget válthat ki.
A személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról szóló 168/1999. (XI. 24.) Korm. rendelet 2. § bekezdése kimondja, hogy a személyazonosító igazolvánnyal összefüggő hatósági ügyben első fokon a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal), a kormányablak, illetve a személyiadat - és lakcímnyilvántartást kezelő központi szerv (a továbbiakban: központi szerv) jár el.
A (3) bekezdés nevesíti a járási hivatal feladatait, az a) pont szerint a járási hivatal dönt a személyazonosító igazolvány kiadásáról, kiadásának megtagadásáról, valamint a személyazonosító igazolvány visszavonásáról.
A jogszabály 17. § (3) bekezdés értelmében "A személyesen eljáró kérelmező a személyazonosító igazolvány iránti kérelem előterjesztésekor a kérelmet saját kezűleg írja alá. A kérelmezőnek a kérelmet abban az esetben is saját kezűleg kell aláírnia, ha helyette meghatalmazottja jár el. A kérelmező írásképtelensége esetén a kérelmen ezt a tényt - az aláírás céljára szolgáló rovatban - a járási hivatal »írásképtelen« bejegyzéssel tünteti fel."
Az aláírás az egyénre jellemző írás leginkább begyakorolt változata. Olyan jel, ami az egyént egyértelműen azonosítja.
Az írás egyezményes karakterekkel írt jelsor, amely alkalmas a nyelv rögzítésére.
Magyarország Alaptörvénye az Alapvetés H) cikkének (1) bekezdésében kimondja, hogy "Magyarországon a hivatalos nyelv a magyar".
A magyar nyelv 1836 óta (az 1836. évi III. törvénycikk alapján) hivatalos nyelv Magyarországon, írásrendszere a latin ábécé bővített változata, a magyar nyelv igényeihez igazodó fejlesztésekkel. Ezt nevezzük magyar ábécének, vagyis a latin ábécé betűi mellett több ékezettel kiegészített írásjegyet használunk a magánhangzók jelölésére. A magyar nyelv írásbeli, képi megjelenítésére a latin betűket használjuk, a rovásírás nem bevett, államilag elismert nyelvi eszköz.
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (Nyvt.) 5. § (13) bekezdés szerint "a polgár aláírása: születési vagy házassági családi és utónevének az általa használt és elismert írásképe".
Az ügyfelek az Nyvt. fentebb jelölt bekezdésére hivatkoztak, azzal magyarázták igazolványcsere kérelmüket, hogy a rovásírás az általuk használt íráskép, amit magukénak ismernek el.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
