Folyóiratunk évek óta folyamatosan közli az új Ptk. Családjogi Könyvének a Kodifikációs Szerkesztőbizottság által elfogadott Javaslatát. Jelen számunkban folytatjuk az örökbefogadás szabályainak és az ahhoz kapcsolódó indokolásnak a közlését. Tájékoztatjuk Olvasóinkat, hogy az új Ptk. Szakértői Javaslata időközben könyv alakban is megjelent.[1] Ezzel párhuzamosan azonban az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban tovább folynak az új Ptk. kodifikációs munkái, amelyek több vonatkozásban érinthetik az általunk eddig közzétett normaszöveget. Tekintettel arra, hogy az IRM javaslatnak még nincs publikálható, "végleges" formája, részletes indoklást pedig egyáltalán nem tartalmaz, a magunk részéről továbbra is a Szerkesztőbizottság által elfogadott normaszöveget és indokolást közöljük, és ehhez várjuk Olvasóink észrevételeit, jobbító gondolatait. Amint a Kormány benyújtja az Országgyűléshez a "hivatalos" törvényjavaslatot, röviden összefoglaljuk majd a Családjogi Könyvet érintő főbb változásokat.
A Csjt. eredeti szövege szerint az örökbefogadás csak az örökbefogadó és az örökbefogadott, illetőleg az utóbbi leszármazói között hozott létre családi kapcsolatot, a törvény nem illesztette be tehát az örökbefogadottat teljesen az örökbefogadói családba. A Ptk. hatályba lépéséről rendelkező 1960. évi 11. tvr. (Ptké. I.) azonban ebben alapvető változást hozott, azóta az örökbefogadás mind az örökbefogadóra, mind annak rokonaira kiterjed. Ez megfelel annak a nemzetközi tendenciának, hogy az örökbefogadott gyermek minél inkább integrálódjék az örökbefogadói családba és ezzel párhuzamosan minél teljesebben elszakadjon eredeti, vérrokoni családjától. Emellett azonban erősödik az igény arra, hogy - különösen a rokoni vagy házastársi örökbefogadás esetén - a gyermek ne veszítse el teljesen a kapcsolatát a vér szerinti családjával. Ez utóbbi kérdésnek egyik szegmense, hogy a gyermek - megfelelő korlátok között - érettebb korában megismerhesse vérségi származását, és eldönthesse, hogy kíván-e vér szerinti szüleivel kapcsolatot létesíteni.
3:136. § [Gyermeki jogállás az örökbefogadó családjában]
(1) Az örökbefogadott mind az örökbefogadó, mind annak rokonai tekintetében az örökbefogadó gyermekének jogállásába lép.
(2) Azt, akit mindkét házastárs - akár együttesen, akár külön-külön - örökbefogadott, a házastársak közös gyermekének kell tekinteni (közös gyermekké fogadás). Közös gyermekké fogadás az is, ha egyik házastárs a másik házastárs gyermekét fogadja örökbe.
(3) Az örökbefogadás kihat az örökbefogadott leszármazóira is.
1-3. Az örökbefogadott jogállásának teljes örökbefogadás esetén is két típusa van: 1) általában a gyermeki és 2) speciális esetben a közös gyermeki jogállás. Az (1) és a (3) bekezdés mindkét típusra vonatkozik, amikor kimondja, hogy az örökbefogadott mind az örökbefogadóval mind annak rokonaival szemben az örökbefogadó gyermekének jogállásába lép, és az örökbefogadás kihat az örökbefogadó leszármazóira is. Ez az örökbefogadói családban jogok és kötelezettségek keletkezését, a gyermek vér szerinti családjában pedig megszűnését hozza magával. Nem jelenti azonban a vér szerinti apai és anyai státusz megváltozását, csupán azt, hogy az örökbefogadás fennállása alatt ez a kapcsolat - ha a törvény kivételt nem tesz [például az örökbe fogadottnak a vér szerinti szülő utáni öröklési jogát illetően - jogilag nem értékelhető[2]. Ez az oka annak, hogy az apasági per nem szüntethető meg azon az alapon, hogy a gyermeket más férfi örökbe fogadta[3].
A közös gyermekké fogadásnak két esete van: 1) amikor házastársak fogadnak - akár együttesen, akár külön-külön (például eltérő időpontban) örökbe, 2) amikor az egyik házastárs a másik gyermekét fogadja örökbe. A szülői felügyeleti jogok és kötelezettségek ilyenkor az örökbefogadókat ugyanúgy együttesen illetik meg, mint a vér szerinti szülőket. A Javaslat élettársak számára a közös örökbe fogadási jogot nem teszi lehetővé.
3:137. § [Joghatás a leszármazásból eredő jogokra és kötelezettségekre]
(1) Az örökbefogadás folytán a leszármazáson alapuló rokonságból származó szülői felügyeleti és rokontartási jogok valamint kötelezettségek megszűnnek. Ha azonban az egyik házastárs a másik házastárs gyermekét fogadta örökbe, ennek a szülőnek a jogait és kötelezettségeit az örökbefogadás nem érinti.
(2) Ha az egyik házastárs a másik házastárs korábbi házasságából származó gyermekét fogadja örökbe, és az a házasság, amelyből a gyermek származik, a házastárs elhalálozása folytán szűnt meg, az elhalt házastárs rokonainak kapcsolattartási jogát az örökbefogadás nem érinti. Kivételesen indokolt esetben a gyámhatóság nyílt örökbefogadás esetén azt a vér szerinti szülőt is feljogosíthatja a kapcsolattartásra, aki hozzájárult gyermekének a másik szülő házastársa által történő örökbefogadásához.
1-2. A szakasz (1) bekezdése és (2) bekezdésének első mondata - szövegezésbeli pontosítással - a Csjt. 52. § (1) bekezdésében foglaltakkal egyezően rendezi a vér szerinti családi jogállásból származó jogok és kötelezettségek megszűnését, illetve házastársi örökbefogadás esetén megmaradását. A (2) bekezdés második mondata új rendelkezést tartalmaz arra az esetre, ha a gyermek vér szerinti szülője hozzájárult a másik szülő házastársa által történő örökbefogadáshoz: kimondja, hogy az ilyen nyílt örökbefogadás esetén a gyámhatóság - kivételesen indokolt esetben - ezt a szülőt is feljogosíthatja a gyermekkel való kapcsolattartásra. Nem biztos ugyanis, hogy a házastársi örökbefogadásnak ebben az esetében a vér szerinti szülő és a gyermek között valamennyi esetben, kivételt nem tűrően meg kell szüntetni minden kapcsolatot.
3:138. § [Az örökbefogadott neve]
(1) Az örökbefogadott gyermek az örökbefogadó családi nevét viseli. Ha az örökbefogadó házassági neveként akár a házasságra utaló toldással, akár anélkül házastársa (volt házastársa) nevét vagy kettőjük összekapcsolt családi nevét viseli, az örökbefogadott új családi neve - az örökbefogadó választása szerint - a házastárs (volt házastárs) családi neve, az összekapcsolt családi név, vagy az örökbefogadó születési neve. Ugyanazon örökbefogadó által örökbefogadott több gyermek csak azonos családi nevet viselhet.
(2) Közös gyermekké fogadás esetén az örökbefogadóknak az örökbefogadás iránti kérelemben nyilatkozniuk kell arról, hogy az örökbefogadott melyik örökbefogadó családi nevét viselje. Az örökbefogadók megállapodása alapján az örökbefogadott az örökbefogadók családi nevét együtt viselheti abban az esetben is, ha az örökbefogadók a családi nevüket nem kapcsolták össze. Ha a házastársak a gyermeket nem együtt fogadták örökbe, megegyezésük hiányában a gyermek a korábbi örökbefogadó családi nevét viseli.
(3) A gyámhatóság kivételesen megengedheti, hogy az örökbefogadott megtarthassa addigi családi nevét.
(4) A gyámhatóság engedélyezheti az örökbefogadott utónevének a megváltoztatását is. Az utónevet az örökbefogadók határozzák meg.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
