Az új Ptk. a jogi személyek körében típuskényszert vezet be. A jogi személyek alaptípusai: a négy jogi személy gazdasági társaság, a szövetkezet, az egyesülés, az egyesület és az alapítvány. A vállalatcsoport - bár a jogi személyek alaptípusai között önállóan szerepel - szerintem nem jogi személy típus, hiszen a csoport, mint ilyen nem jogi személy, csak tagjai azok. A kkt. és a bt. viszont - az eddigi hagyományos, több mint 150 éves szabályozástól eltérően - jogi személységet kapott. Voltaképp a jogi személy alaptípusok között megemlíthetnénk az új Ptk. 3:402-3:403. §-ban szabályozott államot is, mint egészt, amely a polgári jogviszonyokban jogi személyként vesz részt, bár természetesen nem típusról, hanem egyedi megoldásról van szó.
Az új Ptk. az igen széleskörű általános rendelkezések után a jogi személyek alaptípusait az egyesülettel kezdi (3:46-3:70. §). Az alapítvány viszont a jogi személy típusok végére kerül (3:375-403. §). Az egyesület személyegyesülés, tagokkal rendelkező testület, az alapítvány viszont intézménytípusú jogi személy. Az alapítvány az egyetlen intézménytípusú jogi személy a Ptk.-ban, mivel a törvényhozó a költségvetési szerveket - szerintem igen helytelenül - kihagyja a jogi személyek alaptípusai közül, holott a költségvetési szervek nem közjogi jogalanyok és (főleg a közintézmények) a gazdasági forgalomban is jelentős szerepet játszanak.
Az egyesület és az alapítvány a non-profit szféra alapvető két szervezettípusa. E két szervezetnek - az erőteljesen civiljog határai között maradó, a komplexitást tudatosan kerülő - Ptk. csak a polgári jogi vonatkozásait szabályozza, a gazdálkodási, törvényességi felügyeleti, általában a közjogi vonatozások külön törvényt igényelnek. Ez a törvény jelenleg a 2011. évi CLXXV. törvényt az egyesületi jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról. Ezt az ún. civiltörvényt nyilván a Ptk. hatálybalépésével párhuzamosan módosítani kell, figyelembe véve a új Ptk. civiltörvénytől eltérő megoldásait.
Az új Ptk, az egyesületi jogban több részletváltozást hozott, de alapjaiban az egyesületi jog nem változott. Más a helyzet az alapítványi joggal - ott a magánalapítvány bevezetése és domináló szerepe alapvetően módosította a joganyagot. Az egyesület és az alapítvány szabályozása az új Ptk.-ban egységes alapokon történt, és főleg szervezeti vonatkozásban látható az egyesületi jog (vitatható túlzott) áthatása az alapítványi jogra. Az egyesület és az alapítvány - éppúgy mint eddig - a polgári bíróságoknál vezetett nyilvántartásba való bejegyzésével a jövőre nézve nyeri el jogi személységét (látni fogjuk, az alapítvány körében van egy kivétel). Ezt az ex nunc konstitutív jellegű nyilvántartásba való felvételt a Ptk. elvi jelleggel különíti el a gazdasági társaságok, a szövetkezet és az egyesülés cégbíróság által történő cégjegyzékbe való bejegyzésétől, holott lényegében ugyanarról van szó.
A jelenleg hatályos, számos vonatkozásában módosított Ptk., azaz az 1959. évi IV. törvény külön paragrafusban szabályozta a köztestületet (65. §) és a közalapítványt (74/G. §). Ez a szabályozás az új Ptk. kizárólag civiljogi megfontolásokat figyelembe vevő koncepciója miatt kimaradt, holott e két közjogi jogi személy egyben polgári jogi jogi személy is. A köztestületeket, illetve közalapítványokat így az új Ptk. hatálybalépésével egyidejűen külön törvényben szabályozni kell.
Az új Ptk. azáltal, hogy megszüntette a non-profit gazdasági társaság önálló kategóriáját, de fenntartotta azt a szabályt, amely szerint gazdasági tevékenység céljára sem egyesületet sem alapítványt létrehozni nem lehet, az eddiginél is jobban elhatárolta egymástól a profitorientált (üzleti, vállalati) és a non-profit szervezeteket. Nyilván ennek a változásnak ugyancsak hatása
12/13
lesz az ún. közhasznú szervezet közjogi kategóriájára, tehát ebben is módosítás várható.
Azt is figyelembe kell venni, hogy az új Ptk. igen széles körű általános résszel, azaz közös szabályokkal készült, tehát számos olyan szabály, amely korábban az egyesületnél, illetve alapítványnál külön szerepelt, most a közös szabályok közé került - pl. név, székhely, érvénytelenség stb. Mivel pedig a 3:4. § valamennyi jogi személynél a törvény szabályaitól eltérés lehetőséget biztosított, az egyesület, illetve alapítvány létrehozásánál mindig vizsgálni kell, hogy az adott egyesületi, illetve alapítványi szabály mennyire kötelező, illetve mennyiben van mód e szabálytól a létesítő okiratban eltérni.
Az alapvető új rendelkezések, a Ptk. eddigi szabályaitól való főbb eltérések a következők.
a) az egyesület változatlanul a tagok közös, tartós és alapszabályban meghatározott nem gazdasági célkitűzés folyamatos megvalósítására hivatott, legalább tíz tagnyilvántartásban nyilvántartott taggal rendelkező jogi személy. Az egyesület definíciójából azonban a 3:46. § az önkéntességet és az önkormányzást - mint a polgári jogban magától értetődőt - kihagyja.
b) Az egyesületnek a tagoktól elkülönült önálló vagyonnal kell rendelkeznie, amelynek minimális mértékét ugyan a törvény nem határozza meg, de az általános részben a 3:2. § (3) bekezdésének szabálya szerint "elegendőnek kell lennie az egyesület működésének biztonságos megkezdéséhez". Ha ez a követelmény nem teljesül és emiatt az egyesület jogutód nélkül megszűnik, az alapító tagok a kielégítetlenül maradt hitelezői követelések kielégítéséért egyetemlegesen felelnek. (Az okozati összefüggés bizonyítása igen nehéz feladat lesz. A szabály tehát aligha életszerű, mondjuk az alapítás több év után történő megszűnés esetén.)
c) Az egyesület létrehozásához ezentúl nem szükséges alakuló közgyűlést tartani, elégséges ehhez tíz személy egybehangzó akaratnyilatkozata. A tíz személy megkövetelését szerintem kógens szabályként kellene felfogni, ettől eltérni szerintem nem lehet. A tagnyilvántartásban az egyesület működése során is legalább tíz tagnak szerepelnie kell, mert a 3:67. § b) pontja szerint az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
d) Az egyesületnek vagyonnal kell rendelkeznie, e vagyon minimális mértékéről a törvény nem rendelkezik. Az egyesületi vagyon - az eddigi szabályoknak megfelelően - nem osztható fel a tagok között és az egyesület a tagoknak nyereséget sem juttathat. E szabályok is az egyesület lényegéhez tartoznak, ezért szerintem kógens szabályoknak kell ezeket tekinteni [3:46. § (4) bekezdés]. Az egyesületi tagnak nem kell feltétlenül vagyoni szolgáltatást teljesítenie az egyesület részére, az új Ptk. a tagdíjfizetésről sem rendelkezik, a tagdíjról való rendelkezést az alapszabályra bízza. Lényeges új szabály van azonban az általános rész 3:9. § (2) bekezdésében: ha az alapítók, illetve a tagok nem kötelesek az egyesületnek vagyoni szolgáltatást teljesítni, úgy az egyesület jogutód nélküli megszűnésekor (felszámolás) a kielégítetlenül maradt tartozásokért az egyesület tagjainak egyetemlegesen kell helytállniuk. Ez a rendelkezés is aligha növeli az egyesületalapítási hajlamot.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
