I. Dr. Benkő Imola főosztályvezető asszony megnyitotta az értekezletet, köszöntötte a jelenlévőket, megköszönte a közreműködést a Kúria vezetőinek és segítőiknek, valamint a értekezletre előterjesztést készítő kollégáknak. Ezt követően felkérte Dr. Handó Tündét, az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnökét, hogy tartsa meg köszöntőbeszédét.
II. Az értekezlet résztvevőit köszöntötte Dr. Handó Tünde, az OBH elnöke. Köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy az igazgatási feladatok elvégzése korábban nem volt közkedvelt a bírák körében, mert úgy vélték, hogy eltereli a figyelmüket a lényeges - jellemzően az ítélkezéssel összefüggő - feladatokról. A magyar bírósági rendszer 150 éve alatt fejlődött ki a jelenlegi igazgatási struktúra, amelyben kulcsfontosságú (és egyben garanciális elem), hogy minden vezető bíró is egyben. Jelenleg a központi igazgatás szerepe rendkívül jelentős például a képzések megszervezésében, az új jogszabályok véleményezésében, a bíróságok és az állami szervek közötti sikeres kommunikáció megteremtésében és segítésében.
Az elmúlt időszakban a bírói jogalkalmazás számos kihívással szembesült. Kiemelést érdemel a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) hatálybalépése, és az ehhez kapcsolódó jogszabály-módosítások, így például a keresetlevél-nyomtatványokról szóló igazságügy miniszteri rendelet módosítása (új jogszabály megalkotása). Napirendre került az új perrendtartás személyállapoti perekre vonatkozó szabályainak módosítása is, amelyhez rendkívül fontos a kollégiumvezetők szakmai véleménye.
Utalt arra: a 2018. évi statisztikai adatok hamarosan közzétételre kerülnek (az OBH tehát rendelkezik statisztikai adatokkal, ezért nem javasolt a bíróságokat ilyen jellegű megkeresésekkel terhelni). Megfigyelhető, hogy az ügyek száma drasztikus visszaesést mutat. Ennek kapcsán fontos rámutatni arra, hogy a bíróságok funkciója a társadalomban képződő konfliktusok megoldása, nem újabb feszültség generálása. A bírói kar nagyon sokat foglalkozik manapság az eljárásjoggal, holott számos anyagi jogi kérdés is felmerül, amelyet javasolt lenne megvitatni. Látni kell, hogy az eljárásjog - Kemenes István szavaival - az anyagi jogot szolgálja, utóbbinak kellene az elsődlegesnek lennie. Két fontos terület is van, amellyel foglalkozni kellene: a hibás teljesítés, illetve a családjog a nagyszámú, nemritkán elhúzódó családjogi perekre tekintettel (az OBH tervezi a családjogi bírák segítését különböző képzések megszervezésével). E körben fontos lenne a mediáció, a felek közötti kommunikációt segítő eljárások előtérbe kerülése, támogatása.
Az elnök asszony felhívta a figyelmet arra is: a szervezeti átalakulások és a különbíróságok kapcsán egyre nagyobb indulatok érzékelhetők a bírói kar részéről.
Az OBH elősegíti a törvényszéki végrehajtók feladatainak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz történő átkerülését; ennek kapcsán számos igazgatási probléma felmerült. Példaként megemlíthető, hogy hozzávetőlegesen 700 000 olyan irat van a törvényszéki végrehajtóknál, amelyeket digitalizálni kellene ahhoz, hogy átadhatók legyenek. Az OBH-ban külön munkacsoport foglalkozik ezzel a kérdéssel.
Az új cégtörvénnyel összefüggésben jelezte: örvendetes, hogy a cégeljárások továbbra is bírói hatáskörben maradnak. Az OBH álláspontja szerint - az előzetes koncepcióval ellentétben - nincs szükség hat "kiemelt" cégbíróságra. A jelenlegi cégbíróságokon (törvényszékeken) komoly szaktudás és emberi erőforrás van, amely nem vonható el. Az automatizált eljárások és a közhitelesség körében megjegyezte, hogy a megfelelő informatikai rendszer sokat javíthat az eljárásokon. Az Igazságügyi Minisztérium a felszámolási ügyekben is elvetette a hat kiemelt bíróság gondolatát. A csődjogi szabályozás - az egyeztetések alapján - vélhetően új irányt vesz: a hangsúly a reorganizációra kerül át. A cégügyeket intéző bírákat támogató, és a felszámolási ügyeket intéző bírákat támogató szakmai hálózatok segítik majd a bírák munkáját.
A közigazgatási bíráskodással összefüggésben fontosnak tartotta kiemelni, hogy a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságokról a törvényszékekre kerülnek a munkaügyi bírák; a törvényszéki tanácsok sorsa azonban egyelőre még nem dőlt el, felmerült azok áttétele az ítélőtáblákra. E körben az elnök asszony kiemelte: a bírói karnak is meg kell jelenítenie a javaslatait az átalakulással összefüggésben. Fontos, hogy a bírák proaktív, ne reaktív hozzáállást tanúsítsanak. Mindehhez az OBH segítséget nyújt.
A digitális bíróság projekttel összefüggésben utalt arra: hamarosan elkészül az e-akta, továbbá különféle határozat-mintatárak és egyéb segédanyagok készülnek, amelyek nagyon hasznosak lehetnek. Nemsokára változik az anonimizáló szoftver is: a program automatikusan ki tudja keresni majd a személyes adatokat a határozatokból.
Kiemelte: a bírói jogalkalmazásban az esetjog egyre fontosabbá válik, éppen ezért annak elérhetővé tételében is szerepet vállal az OBH. Tervezik az anonimizált határozatok gyűjteményének megjelenítését egy olyan integrált, mindenki számára elérhető felületen, amely egy helyen gyűjti össze a Kúria határozatait, jogegységi határozatokat, PK véleményeket és egyéb elvi tartalmi állásfoglalásokat, valamint az egyéb közzéteendő bírósági döntéseket. Ez az oldal mindenki számára elérhető lesz. Javasolt a bírósági határozatok (BH) rendszerét is megreformálni, mert nem fogadható el, hogy ezek a döntések csak térítés ellenében legyenek hozzáférhetők. Egy jogszabály-módosítással elérhető lenne, hogy vagy a Kúria, vagy az ítélőtáblák foglalkozzanak a bírói joganyag közzétételével. Ez az elképzelés vélhetően támogatást kap majd az igazságügyi miniszter részéről is. A jogszabálytervezet szövegét természetesen a bíróságok véleményezni fogják.
Végezetül az elnök asszony megköszönte az értekezlet előkészítésében és lebonyolításában részt vevő kollégák segítségét, és sikeres napot kívánt az értekezlet tagjainak.
- 935/936 -
III. Dr. Wellmann György a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője megköszönte az elnök asszony részletes és informatív bevezetőjét. Utalt arra, hogy mindig az aktuálisan értelmezést igénylő jogszabályok szabják meg az értekezlet irányait, ezzel együtt a Kúria több anyagi jogi kérdéssel is foglalkozik, júliusban kerül napirendre például a szerződésszegéssel okozott károk problematikája.
Fontosnak tartotta kiemelni, hogy az Új Ptk. Tanácsadó Testület jelenleg is várja a Polgári Törvénykönyvvel összefüggésben felmerülő, megtárgyalást érdemlő kérdéseket a kollégiumvezetőktől.
IV. Dr. Dzsula Marianna az új Pp. hatályosulását támogató munkacsoport elnöke köszöntötte az értekezlet tagjait. Megköszönte a közös munkát és a felkészülést a mai ülésre. Utalt arra: a Pp.-s kérdések megtárgyalását eredetileg egy több mint 300 oldalas előkészítő anyag előzte meg, amelyet a sikeres konzultációt követően lerövidítettek az értekezletre. Jelezte, hogy az OBH munkacsoportja a Kúria keretében működő, Az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testülethez is rendszeresen továbbít kérdéseket. Felhívta a jelen lévő kollégák figyelmét, hogy ha van kérdésük, azt továbbítsák a részére.
Kiemelte, hogy több fontos módosító javaslat is napirenden van jelenleg, így például az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §-ával kapcsolatos - az értekezlet által korábban már megtárgyalt - illetékjogi probléma a keresethalmazatokkal összefüggésben, illetve a Pp. személyállapoti perekre vonatkozó szabályainak módosítása.
A keresetlevelek visszautasítását a Kúrián működő joggyakorlat-elemző csoport vizsgálja, de e körben az OBH is rendelkezik adatokkal. A visszautasítással kapcsolatos pilot vizsgálat eredményei a vibe felületen elérhetők.
Készül a BIIR rendszer specifikációja is, amelyből látható lesz majd például a keresetlevél visszautasításának jogi alapja is. Az elkészült határozatmintákkal összefüggésben nagyban számítanak a bírák visszajelzéseire, az új Pp.-hez készült tananyag aktualizálása hamarosan lezárul. A tananyagba beépítésre kerültek a korábbi CKOT állásfoglalások, illetve a kúriai konzultatív testület állásfoglalásai is.
V. Ezt követően az értekezlet megtárgyalta az új Pp.-vel összefüggésben felmerült jogértelmezési kérdéseket, amelyeket részletesen az emlékeztetőhöz mellékelt anyag tartalmaz (A Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Tanácskozásnak 2019. április 15-én elfogadott állásfoglalásai a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvénnyel összefüggésben).
Az értekezlet a kúriai konzultatív testület elé utalta az előterjesztés szerinti 1., 7., 12., 17. és 24. kérdését.
VI. Az Értekezlet résztvevői megvitatták Dr. Czukorné Dr. Farsang Judit, a Fővárosi Ítélőtábla tanácselnöke által "A jogalkotással okozott károkért való polgári jogi kártérítési felelősség kérdései" tárgyában készített vitaanyagát.
Az Értekezlet résztvevői egyetértettek abban, hogy a jogalkotó állam (önkormányzat) és a polgári jogi jogalanyok között fennálló közjogi jogviszony kizárja a polgári jogi felelősséget. Ha azonban az erre hivatott szerv (Alkotmánybíróság), az erre szolgáló eljárásban kimondja a jogszabály közjogi érvénytelenségét, ez az akadály elhárul. A rendes bíróság viszont a polgári perben nem vizsgálhatja, és nem állapíthatja meg egy jogszabály közjogi érvénytelenségét. Emellett európai uniós jogsértés esetén is megállapítható az állam jogalkotásért fennálló felelőssége.
VII. Az Értekezlet résztvevői meghallgatták Dr. Nagy László, a Szekszárdi Törvényszék tanácselnökének, az OBH elnöke által felállított "Új végrehajtási munkacsoport" elnöke által a munkacsoport tevékenysége tárgyában tartott előadást.
VIII. A tanácskozás résztvevői megvitatták a végrehajtási nemperes eljárások egyes aktuális kérdései tárgyában dr. Fehérné dr. Gaál Tünde, a Budapest Környéki Törvényszék kollégiumvezetője, dr. Turbucz Zoltán, a Fővárosi Törvényszék kollégiumvezető-helyettese és dr. Herwerth Szonja, a Zalaegerszegi Törvényszék kollégiumvezetője által készített vitaanyagokat. Az ezek alapján az értekezlet által elfogadott állásfoglalásokat az emlékeztetőhöz mellékelt anyag tartalmazza. (A Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Értekezletének 2019. április 16-án elfogadott állásfoglalásai a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvénnyel összefüggésben). ■
Lábjegyzetek:
[1] A szerző a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője.
Visszaugrás
