A Pp. 73/A. § (1) bekezdés b) pontjának a 2008. évi XXX. törvény 3. §-ával meghatározott, 2009. január 1-jétől hatályos szövege szerint - egyebek közt - kötelező a jogi képviselet a megyei bíróság elsőfokú hatáskörébe tartozó, jogi személy cégek egymás közötti pereiben is a jogi személy cég számára a per minden szakaszában (értelemszerűen a perorvoslati eljárás során is).
Ezt a szabályt a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló 2009. évi LII. törvény (a továbbiakban: Hkt.) 12. §-a módosította. Ennek megfelelően a Pp. 73/A. § (1) bekezdés b) pontjának 2010. január 1-jétől hatályos szövege szerint a jogi képviselet kötelező a megyei bíróság elsőfokú hatáskörébe tartozó, a vállalkozások egymás közötti pereiben a vállalkozás számára a per minden szakaszában (a perorvoslati eljárás során is).
A két megfogalmazás közötti alapvető különbséget a szabályozással érintett alanyi kör jelenti. Míg korábban a Pp. 73/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján a jogi képviselet biztosításának kötelezettsége csak a jogi személyeket terhelte a fenti jogszabály által megjelölt per esetében (ha abban csak ilyen alanyi körbe tartozó fél vett részt), most ennél jóval tágabb személyi körre vonatkozik mindez, tekintve, hogy a Pp. 396. §-ban definiált vállalkozás-fogalom a jogi személy cégeken túl számos más jogalanyt is érint.
A Pp.-nek a vállalkozások közötti jogviták gyorsabb elbírálása érdekében a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló 2009. évi LXVIII. törvény által módosított, 2010. január 1-jétől hatályos szabálya szerint a Pp. alkalmazásában vállalkozás az olyan - a cégnyilvántartásban nyilvántartott - jogi személy vagy jogi személyiség nélküli jogalany, amely elsődlegesen üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása céljából jött létre.
A Pp. vállalkozás-fogalmának tehát alapvetően két konjunktív feltétele van:
a) a vállalkozás csak cégnyilvántartásban nyilvántartott jogalany lehet, és
b) elsődlegesen üzletszerű gazdasági tevékenységet folytató vállalkozásként hozták létre.
ad a) A cégnyilvántartásról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.), és végrehajtási rendelete, a 21/2006. (V. 18.) IM rendelet (a Cvhr.) nem sorolják fel a cégjegyzékbe felvehető/felveendő cégeket. A Ctv. 2. § (1) bekezdése szerint a cég - eltérő törvényi rendelkezés hiányában - az a jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása céljából jön létre. Ebből következően csak fő szabályként érvényesül, hogy profit-orientált szerveződések a cégek, vannak azonban kivételek is. Erre irányuló jogszabályi rendelkezés alapján cégjegyzékben szereplő cég lehet olyan szervezet is, amely nem, vagy nem elsődlegesen folytat üzletszerű gazdasági tevékenységet. Emiatt a cégek csak akkor minősülhetnek Pp. szerinti vállalkozásnak, ha a fenti b) alatti kritériumnak is megfelelnek. A Ctv. 2. § (2) bekezdése értelmében az (1) bekezdés szerinti jogalany akkor szerepelhet a cégnyilvántartásban, ha bejegyzését jogszabály kötelezővé teszi, vagy arra legalább lehetőséget ad.
A Ctv. 27. § és 1-3. számú melléklete is tartalmaz rendelkezéseket a cégjegyzékben szereplő egyes cégformák speciális cégadatairól, de ezek a jogszabályi rendelkezések sem adnak taxációt a cégjegyzékbe felvehető vagy felveendő jogalanyokról.
A Cvhr. 1. számú melléklete határozza meg a cégalapítás bejegyzésének nyomtatvány-kérelmét. Ez tartalmazza (anélkül, hogy a felsorolás taxatív jellegét deklarálná) a cégjegyzékbe bejegyezhető cégek nevét és kódszámát, azonban ez sem kimerítő felsorolás. Vannak ugyanis olyan cégformák (például a közös vállalat), amelyek újonnan már nem alapíthatóak, ezért a nyomtatvány-kérelem fenti lapjáról megjelölésük és kódszámuk hiányzik, de korábban már bejegyzést nyertek, s a gazdasági életben háborítatlanul, vagy bizonyos (például a hosszadalmas megszűnési folyamatukból eredő) korlátozásokkal tevékenykedhetnek. Ha az ilyen cég a Pp. vállalkozás-fogalmának egyébként megfelel, a Pp. 396. § szerinti személyi körből nem vonható ki.
Áttekintve a fentieket arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a cégnyilvántartásba felvehető, illetve felveendő cégek tekintetében a Ctv.-ben, de más jogszabályokban sem találunk taxatív felsorolást, a Ctv., a Cvhr. és az egyes jogalanyok anyagi jogi szabályainak egybevetéséből állapíthatjuk csak meg, hogy melyek azok a szervezetek, amelyek a cégnyilvántartásban szerepeltethetőek, és egyúttal megfelelnek a második (az üzletszerű gazdasági tevékenység elsődleges folytatására vonatkozó) kritériumnak is.
ad b) Az üzletszerű gazdasági tevékenység folytatásával kapcsolatos kritérium értelmezése különös nehézséget nem okoz, nyilvánvaló, hogy ilyen tevékenységet csak olyan cég végez, amely a mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi vagy szolgáltató tevékenységet anyagi haszonszerzés érdekében, rendszeresen, iparszerűen folytatja. A megfogalmazásból az is következik, hogy a gazdasági tevékenységet éppen nem folytató "alvócég" sem mentesül a vállalkozás-fogalommal együtt járó kötelezettségek alól (lásd a 4. pontban írtakat), mivel a Pp. 396. § szerint az ilyen tevékenység folytatására létrehozott cég minősül vállalkozásnak. Így e fogalom alá nem csak a ténylegesen gazdálkodó cég tartozik, hanem az ilyen tevékenységre alapított, de gazdasági tevékenységét éppen szüneteltető jogalany is.
A Ctv.-t, a Cvhr.-t és az egyes jogalanyok anyagi jogi szabályait egybevetve megállapítható, hogy a hatályos jogszabályok szerint a cégnyilvántartásban a következő jogalanyok szerepelhetnek (akár azért, mert azt jogszabály kötelezően előírja, akár azért, mert arra lehetőséget teremt):
1. Vállalat
2. Szövetkezet
3. Közkereseti társaság
4. Betéti társaság
5. Korlátolt felelősségű társaság
6. Részvénytársaság
7. Egyesülés
8. Európai gazdasági egyesülés
9. Külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye
12. Egyéni cég
13. Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe
14. Külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete
15. Erdőbirtokossági társulat
16. Vízgazdálkodási társulat
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
