Kovács László: Az üzleti titokra vonatkozó jelenleg hatályos szabályok értelmezése, kifogásolása - I. rész (CH, 2020/6., 7-9. o.)

A régi Ptk. 86. §-ának (2) bekezdése a külön törvények által szabályozott szellemi alkotásokra vonatkozott, a (3) és (4) bekezdés pedig a külön jogszabályok alá nem tartozó szellemi alkotásokat védelmezte. Az új Ptk. 2:55. §-a azonban csak a szerzői és iparjogvédelmi törvényekre vonatkozó szellemi alkotások védelmét vette át. Az egyéb szellemi alkotások közül csak az üzleti titokra vonatkozó jogot védelmezte "know-how (védett ismeret)" cím alatt, a személyiségi jogok között a 2:47. § szerint. Azonban ennek helyébe (2018. július 31-én) üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény lépett (a továbbiakban Üztv.).

Az új törvény létrehozása "a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok)" védelméről szóló 2016/943/EU irányelven alapul.

Az Üztv. két fejezetet tartalmaz. Az I. Fejezet e törvény általános rendelkezéseit foglalja magában; a II. Fejezet pedig a törvény elemeire vonatkozó polgári peres eljárások különös szabályait tartalmazza.

- 7/8 -

Az I. Fejezetnek az üzleti titok védelmére vonatkozó általános rendelkezései a következők:

1. Az Üztv. 1. §-a "A törvény hatálya" cím alatt meghatározza e jogintézmény fogalmának tárgyát és utal a jogosult személyére. Ennek szövege zavaros, de tartalma lényegében azonos a Ptk. egykori 2:47. § (1) bekezdésének értelmesebb szövegével (a zavarosságot az EU irányelve idézi elő).

E § (1) bekezdése szerint az üzleti titok elemei a következők lehetnek. Először is olyan tény, tájékoztatás és egyéb adat összességéről van szó, amely "gazdasági tevékenységhez" kapcsolódik (azaz ennek keretében jön létre). Másodszor ezek egy része vagy összessége vagyoni értéket "bír", feltéve, hogy ezek nem közismeretek és más (hasonló tevékenységet végző) személyek nem férhetnek hozzá könnyen. Mindezeket illetően a jogosultnak titokban kell tartania, és az adott helyzetben megfelelő, azaz általában elvárható magatartást kell tanúsítania.

Ezután az Üztv. 1. §-ának (2) bekezdése az új Ptk. 2:47. §-ának (2) bekezdéséhez hasonlóan a védett ismeretet (a "how-know"-t) üzleti titoknak minősítette és ehhez képes ennek lényege is "azonosításra alkalmas módon rögzített, műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, megoldás, tapasztalat, vagy ezek összeállítása" lett.

Az Üztv. ezt követő összes szabálya egyaránt vonatkozik az üzleti titokra és a védett ismeretre.

A jogosult kilétét az Üztv. 2. §-ának 2. pontja "az üzleti titok felett jogszerű ellenőrzést gyakorló személy"-nek azt minősítette, akinek "jogszerű gazdasági, pénzügyi, üzleti érdekeit az üzleti titokhoz fűződő jog megsértése sértené".

A törvénynek ez a meghatározása csak részlegesnek tekinthető. A jogosult személye mindenekelőtt az lehet, aki az üzleti titok (vagy a védett ismeret) tartalmát létrehozza, vagy másokkal együtt valamilyen szerződés vagy egyéb kapcsolat által hozta létre. Ezeket saját döntése szerint magának fenntarthatja, illetve másokra (szerződéssel vagy más módon) átruházhatja. Így jönnek létre azok a jogosultak, akiknek érdekeit kívülálló személyek megsérthetik.

Az Üztv. 3. §-a az üzleti titokhoz fűződő jogot jelöli meg. E § egyfelől ennek "hasznosításáról" rendelkezik, másfelől az üzleti titok "felfedezéséről", ami ezek közlését és nyilvánosságra való hozatalát jelenti. Azonban, ha a felfedés ezek létrehozásakor történik, az üzleti titok létre sem jön; ha később, akkor megszűnik. A hasznosítás először is a jogosult által használt tényt jelenti. Az Üztv. 4. §-a pedig "jogátruházási szerződés", illetve "hasznosítási szerződés" létesítését teremti meg. Nyilvánvaló, hogy az előbbi szerződéssel az üzleti titok más (jogi vagy természetes) személyre száll át. Az utóbbi szerződés csak annak a használatát engedi meg.

E tanulmány eddigi része az új Ptk. 2:47. §-ának helyére lép. A további tartalma széleskörűen részletesen és zavarosan rendelkezik az üzleti titokról.

2. Az Üztv. 5. §-ának címe: Kivételek az üzleti titok védelme alól. E § (1) bekezdése tartalmának eseteit a következő szöveggel határozza meg: "Nem minősül az üzleti titokhoz fűződő jog megsértésének az üzleti titok megszerzése ...". Az üzleti titok megszerzésének nyilvánított esetek a következő e bekezdés a)-d) pontjai szerint.

a) Az első pont szerint "nem minősül az üzleti titok megsértésének a jogosulttól független fejlesztés, felfedezés vagy alkotás". Ezáltal e rendelkezés szövege olyannak tűnik, mintha az üzleti titkot ilyen módon meg lehetne szerezni. Az erre vonatkozó fogalmazás azonban értelmetlen, a függetlenül létrehozott üzleti titkok külön-külön, önállóan jönnek létre akkor is, ha ezek tartalma többé-kevésbé hasonló, vagy akár azonos is.

b) Ez a pont azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy az üzleti titok megszerezhető-e, ha "nyilvánosan hozzáférhető vagy jogszerűen megszerzett termék, illetve jogszerűen igénybe vett szolgáltatás vizsgálata, elemzése vagy tesztelése - feltéve, hogy az üzleti titok megszerzőjét nem terhelte az üzleti titok megszerzésére vagy megőrzésére irányuló korlátozás, különösen titoktartási kötelezettség - [...]".

A törvénynek ez a hosszadalmas rendelkezése megkülönböztette egymástól a nyilvánosan hozzáférhető termékek és szolgáltatások szabad megvizsgálásának lehetőségét, eltérően az üzleti titok alá tartozó elemektől. Ez nem vezethet az üzleti titok megszerzésére, hanem csak a titok alá nem tartalmazó termék és szolgáltatás megítélésére.

Felmerülhet az a kérdés is, hogy ha az üzleti gazdasági tevékenység elemei e törvény 1. § (1) bekezdése feltételeinek megfelelnek, azonban azokat létrehozó jogosult nem nyilvánítja titkosnak, e tényeket megismerő személy saját üzleti titkának nyilváníthatja-e? Úgy vélem, hogy ilyen alapon az üzleti titok nem jöhet létre.

c) E harmadik pont azt veti fel, hogy az üzleti titok megszerzése "a védett ismeret körébe tartozó műszaki ismeretek és megoldások kivételével a munkavállalóknak vagy a munkavállalók képviselőinek tájékozódáshoz és konzultációhoz való jogának a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott célból, a szükséges mértékben történő gyakorlása" útján valósul meg. E § (3) bekezdésének a) pontja szerint nem minősül az üzleti titokhoz fűződő jog megsértésének "a jogszerűen megszerzett üzleti titok munkavállaló által a munkavállalók képviselője számára történő felfedése, ha a felfedés a munkavállaló vagy a képviselő tájékoztatásához és konzultációhoz való jogának gyakorlása céljából a jog gyakorlásához szükséges mértékben történt".