https://doi.org/10.59851/psz.10.1.1
Az elmúlt évtizedekben a demokratikusan működő törvényhozó testületeknek alapvető fontosságú háttérintézményévé váltak a szakmaiságot biztosító parlamenti hivatalok. Ennek alapvető indoka az volt, hogy mind a jogalkotásban, mind pedig a parlamentek politikai funkcióiban olyan változások következtek be, amelyek az egyre felkészültebb adminisztrációs környezetet igényelték. Ezért szükséges áttekinteni a parlamentek hivatali szervezetét mint strukturális szervezetet - ezen belül is, a személyzeti adminisztráció összetételét és a hivatali szervezet felépítését -, vajon egy séma, minta szerinti-e a hasonló demokratikus berendezkedésű országok parlamenti (hivatali) szerveinek felépítése, vagy tapasztalhatók érdemi eltérések is. Az összehasonlító perspektíva és az átfogó elemzés az, amely megerősíti, hogy a szervezeti és funkcionális megoldások mennyire változatosak. A demokratikus parlamentek hasonló funkciói, hasonló hivatali-adminisztratív támogatást igényelnek, azonban mind az alkotmányos, mind a politikai hagyományok és kultúra különbségei változatos megoldásokat eredményezhetnek. Így a parlamentek támogatását nyújtó apparátus átfogó vizsgálata és modellezése, az új és növekvő számú feladatai tekintetében új kutatási eredményeket ígér.
Kulcsszavak: parlament, kamaratípus, hivatalrendszer, adminisztráció, organogramok
In recent decades, parliamentary offices that ensure professionalism have become a background institution of fundamental importance for democratically functioning legislative bodies. The fundamental reason for this was that changes occurred in both legislation and the political functions of parliaments, which required an increasingly prepared administrative environment. Therefore, it is necessary to review the office organization of parliaments as a structural organization - within this, the composition of the personnel administration and the structure of the office organization - whether the structure of the parliamentary (office) bodies of countries with similar democratic systems follows a scheme or model, or whether there are substantial differences. It is the comparative perspective and comprehensive analysis that confirms how diverse organizational and functional solutions are. Democratic parliaments have similar functions and require similar office-administrative support, but differences in both constitutional and political traditions and culture can result in diverse solutions. Thus, the comprehensive examination and modeling of the apparatus providing support to parliaments, in terms of its new and growing number of tasks, promises new research results.
Keywords: parliament, chamber type, office system, administration, organograms
Amikor hivatalról - jelen esetben parlamenti hivatalról - beszélünk, első fontos kiindulópont, hogy mint intézményt (autonómiát) megvizsgáljuk. Az intézményi autonómia kérdésköre magában foglalja a politikai rendszer egészének tág szerkezetét és a belső szervezeti jellemzőit, amely a legtöbb "mikroszintű" jogalkotási kutatás fókuszában áll. Ezek az intézményi változók két kategóriába sorolhatóak: az alkotmányos (viszonylag stabil) változókra, és azokra, amelyek "intézményesek" és könnyebben módosíthatók. Ha a fogalommeghatározásokat vizsgáljuk, láthatjuk, hogy a törvényhozás vonatkozásában a "kongresszus" alapvető különbsége a "parlament" fogalmától az, hogy milyen a végrehajtó hatalomtól származó intézményi autonómiája. A "kongresszus" típusú törvényhozó testületek sokkal magasabb szintű intézményi autonómiát élveznek. Ezzel szemben a "parlament" típusú törvényhozó testületek esetén a végrehajtó-törvényhozó hatalom "összeol-
- 5/6 -
vadt" jellege "gyengítő" hatással is lehet az intézményi autonómiára.[1] Emellett beszélhetünk másodlagos intézményi jellemzőkről is, amelyek lehetnek formálisak vagy informálisak, és sokkal valószínűbb, hogy idővel változnak. Ezen intézményi jellemzők a parlamentek esetén többek között a napirend-ellenőrzés, a bizottsági struktúra és hatáskörei, valamint egyéb intézményi erőforrások, például idő, személyzet, valamint a tagok minősége/teljes munkaidős státusza. Mind az elsődleges és másodlagos intézményi jellemzők szempontjait figyelembe véve az leszűrhető, hogy a belső és külső változók (és kölcsönhatásuk) lehetővé teszik a képességek átfogóbb megértését, hogy a jogalkotói autonómia befolyásolja a politikai döntéseket.[2]
A parlamenti adminisztráció vizsgálata előtt fontos a hivatalt mint szervezetet definiálni. A hivatal mint igazgatási szervezet, a bürokrácia elve alapján működik, tevékenysége pedig állami szervező tevékenység. A hivatalok felépítését ún. organogram írja le, amely a szervezetek formális struktúráit ábrázolja, valamint a strukturális egységeket teszi láthatóvá. A hivatalt mint szervezetet a következő sajátosságok jellemzik:
- a hivatal élén (általában) egyszemélyi felelős vezető áll, aki személyesen gyakorolja az igazgatási szervet megillető feladat- és hatásköröket;
- a hivatali munka ügyintézési és ügyviteli tevékenységet fog át;
- a hivatal dolgozói az igazgatási tevékenységet hivatásszerűen végzik, ezért rendszerint közszolgálati jogviszonyban állnak;
- a hivatal működését az állami költségvetés finanszírozza (általában normatíva biztosításával, számos esetben a saját bevétel hivatalnál tartásával).[3]
A hivatal mint szervezeti forma[4] a 19. században alakult ki. Hosszú ideig az itt folyó tevékenység, munkaszervezés viszonylag keveset változott. A 20. század második felében ugyanakkor a rohamosan kibontakozó műszaki-technikai forradalom nyomán az érdemi munka feltételeinek megteremtésében meghatározó szerepet játszó információs, döntés-előkészítő, szervező tevékenység súlya és szerepe látványosan megnőtt. Ennek következtében ma már a számítógépes adatbázisok, információs rendszerek használata jellemzi a hivatali munkát, ami nem-
- 6/7 -
csak a szervezet működését változtatta meg, de új készségek, képességek meglétét kívánja meg az alkalmazottjaitól.[5]
A hivatalok rendszerint belső szervezeti egységekre tagolódnak, másrészt az önálló szervek szervezeteket, szervezetrendszereket alkotnak. A bürokrácia felépítése, az adminisztráció fogalma és kiépítésének módja szorosan összefügg alanyainak feladataival.
A parlamenti hivatalok és személyzetük áttekintéshez fontos segítséget jelent az Interparlamentáris Unió (a továbbiakban: IPU) Global data on national parliaments adatbázisa (a továbbiakban: PARLINE), amely a világ törvényhozó testületeire vonatkozó mérvadó adatok referenciapontja. Több mint 600 "adatpontot" tartalmaz minden ország számára, ahol működik parlament. A PARLINE a nemzeti parlamentek közreműködésével készül, amelyek a PARLINE hálózatán keresztül szolgáltatják és ellenőrzik az adatokat. Az adatok lefedettsége a parlamentek által szolgáltatott információktól függ, mivel egyes parlamentek erős házon belüli könyvtári és kutatási szolgálatokkal rendelkeznek, mások pedig nagyon kicsi titkárságokkal működnek, amelyek esetleg nem gyűjtik és figyelik rendszeresen a PARLINE számára kért adatokat.[6]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
