A Ptk. szerint a házastársak törvényes öröklésének két alappillére van: a házastárs özvegyi joga,[3] valamint a leszármazó hiányában történő egyedüli örök-
- 12/13 -
lés.[4] A házastárs öröklési jogát az új Ptk. rendkívül eltérő rendben szabályozza, hiszen a házastárs már leszármazó mellett is örökölhet az örökhagyóval közösen lakott lakáson, valamint a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon holtig tartó haszonélvezeti jogot, másrészt a hagyaték többi részéből egy gyermekrésznyit.[5] Leszármazó hiányában az örökhagyó szülei mellett örököl, ekkor az örökhagyóval közösen lakott lakást, valamint a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat ő örökli, az ezen kívül eső vagyonnak pedig felét kapja meg.[6] Egyedül csak akkor örökölhet, ha sem leszármazó, sem szülők nincsenek. A korábban kifejezetten a kiesési okok után szabályozott speciális házastársakra vonatkozó kiesés szabályozására itt kerül sor.[8],[9]
Leszármazók és házastárs hiányában az örökhagyó szülei örökölnek fejenként egyenlő részben. Ha valamelyik szülő kiesik, akkor a helyén leszármazói örökölnek a törzsenkénti öröklés szabályainak megfelelően. Ha a kiesett szülőnek nincs leszármazója, egyedül a másik szülő, illetőleg annak leszármazói örökölnek.[10] Amennyiben az örökhagyó után sem szülei, sem testvérei nem örökölnek, úgy a második parentéla következik. Házastárs hiányában az öröklés szabályai megegyeznek a Ptk. szabályozásával.[11]
Az első parentéla hiányában törvényes örökösök egyenlő részben az örökhagyó nagyszülei.[12] A kiesett nagyszülők esetén a törzsenkénti öröklés szabályait kell alkalmazni. Ha a kiesett nagyszülőnek leszármazója nincs, helyette nagyszülőpárja, ha pedig ez is kiesett, ennek helyén leszármazója örököl.[13] Ha valamelyik nagyszülőpár kiesett, és helyükön leszármazójuk nem örökölhet, az egész hagyatékot a másik nagyszülőpár vagy ezek leszármazója örökli.[14] Az új Ptk. azonosan szabályozza e tárgyat.[15]
A harmadik parentéla csonka parentéla volt, ugyanis nem örököltek a nagyszülőkön túli felmenők leszármazottjai az örökhagyó után;[16] ha az első két parentéla teljesen kiüresedett, akkor a további felmenők örököltek egyszerre egyenlő arányban. "A gyakorlat az elmúlt évtizedekben felvetette, hogy - elsősorban az életkor kitolódása miatt - az oldalági törvényes öröklést a dédszülői leszármazókra is célszerű kiterjeszteni." Így az eddig csonka parentéla 2014. március 15-től teljessé vált.[17]
A társaság tagjának halála nem csupán öröklési jogi kérdéseket vet fel, hanem magának a társaságnak a létére is kihatással lehet. Ezért érdemes a vonatkozó szabályokat megvizsgálni a gazdasági társaságok dinamikájának, az egyes létszakaszok szempontjából is.
Az eredeti alapítással létrejött gazdasági társaságok létezésének első szakasza az előtársasági létszakasz. Az új Ptk. 3:101. § (1) bekezdése szerint a gazdasági társaság a társasági szerződés ellenjegyzésének vagy közokiratba foglalásának napjától a létrehozni kívánt gazdasági társaság előtársaságaként működhet. Az előtársaság nem különbözik az alapítandó gazdasági társaságtól, hanem a létrehozandó társasággal azonos, annak átmeneti, feltételes, létrejövetelt megelőző minősége.[18] Az előtársaság cégneve alatt jogképes, továbbá annak a társaságnak a szabályait kell alkalmazni, amelyet létre szeretnének hozni, de a tagok személyében kizárólag jogszabályon alapuló változás következhet be.[19] Észre kell venni azt, hogy az öröklés e körbe tartozik. Az öröklés ipso iure jellegénél fogva az örökös tehát taggá válhat az előtársaságban. Az előtársasági létszakasz - köszönhetően az elektronikus cégbejegyzési eljárásnak - már egyre rövidebb időtartamú, de nem teljesen mellőzhetetlen, mert lehetséges az időbeli eltérés a létesítés elhatározása és a nyilvántartásba vétel között, így szükséges ennek a szakasznak a jogi rendezése.[20]
Származékos alapításnál nem beszélhetünk előtársasági szakaszról, itt ugyanis az új társaság(ok) bejegyzéséig az eredeti társaság folytatja tevékenységét.[21] Öröklési jogi kihatása tehát a státuszváltozás létszakaszának nincsen.
A társaságok következő létszakasza a cégjegyzékbe bejegyzett, működő társaság egzisztálása, gazdasági életben folytatott tevékenysége. Ez a szakasz a tagság
- 13/14 -
megszűnésének szempontjából szoros összefüggésben van a gazdasági társaságok megszűnésével, így célszerű ezeket együtt ismertetni, bár ezek mind időben, mind alkalmazandó szabályok tekintetében különböző létszakaszok. A tagság megszűnése együtt járhat akár magának a társaságnak a megszűnésével is.
A közkereseti társaságok mindaddig minden egyéb jogkövetkezmény nélkül tudnak működni, amíg a társaság tagjainak száma meghaladja a kettőt. A társaság jogutód nélküli megszűnését az eredményezi, ha a társaság létszáma egy főre csökken, (így pl. a kéttagú kkt. egyik tagja elhalálozik) és 6 hónapon belül nem jelentenek be újabb tagot.[22] 6 hónapon át függő jogi helyzet van: ha ezen idő alatt jelentenek be új tagot a cégbíróságnál, akkor a kkt. tovább működhet, ha nem, akkor meg kell szűnnie (végelszámolással vagy kényszertörléssel).[23] Ezalatt a jogvesztő határidő alatt találni kell egy olyan személyt, aki a társaságba belép, így a cég törvényes működése (a legalább két tag fogalmi elem) helyreállhat. Észre kell azonban vennünk azt, hogy 6 hónap alatt nem gyakran adják át a hagyatékot, és csak a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése után lehet pontosan megállapítani az elhunyt tag örökösének pontos kilétét. A megmaradt tagnak kötelessége bejelenteni változásbejegyzési eljárás során az egy főre csökkenés tényét. A mindennapi életben meghonosodott gyakorlat az alábbi: ha valószínűsíthető az örökös személye (pl. ő az örökhagyó gyermeke), akkor jelentkezik a társaságban maradt egyetlen tagnál, és megegyezik vele az elhalt vagyoni illetőségének átvételéről. Ha a jogerős végzés őt igazolja örökösként, a hagyaték az övé lesz. Eddig az időpontig a megmaradt tag, akit egyébként az új tag belépéséig a társaság üzletvezetésére és képviseletére jogosultnak kell tekinteni akkor is, ha korábban nem minősült annak,[24] kérelmezi a cégbíróságnál, függessze fel az esetlegesen megindult törvényességi felügyeleti eljárást. Ekkor hivatkozhat arra, annak érdekében cselekedett, hogy a cég - az egyébként rajta kívül eső ok miatt bekövetkezett, jogszabályba ütköző - működése megfeleljen az előírásoknak. Jelen esetben a hagyatéki eljárás vége, annak eredménye feltételként funkcionál. Felfüggesztő feltétel lesz akkor, ha ő kapta meg a hagyatékot, tagként beléphet, a fent említett megegyezés (az akkor még leendő örökös és a társaságban bennmaradt tag között) hatálya beáll. Bontó feltételként funkcionál, ha nem ő lesz az örökös, a megegyezés megszűnik, a valódi örökössel el kell számolni, implicite újra kell vele egyezkedni. Ezzel a két megoldással a 6 hónapos jogvesztő határidőt túl lehet lépni, a társaság megszüntetésére ebből az okból nem kerül sor. Az örökössel való megállapodásnak azonban nincs határideje, nyilván csak addig van mód ilyen megállapodás megkötésére, amíg az örökössel való elszámolás és a neki jutó vagyonhányad kiadására nem kerül sor.[25], [26] ■
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
