Az Európai Unió Bírósága (EUB) őrködik az uniós jog tiszteletben tartása felett, e feladatát pedig az uniós jog autentikus értelmezése, valamint a hatáskörébe tartozó jogviták eldöntése útján teljesíti. A jogbiztonság garanciáját jelentő nyilvánosság elve is megjelenik az EUB eljárásában: a felek kérhetik a tárgyalás megtartását, melyet az EUB engedélyez,[1] továbbá a tárgyaláson hallgatóságként - előzetes regisztrációt követően - bárki részt vehet. Habár az EUB valamennyi eljárásának minden szakaszában érvényesülnek az uniós többnyelvűségi garanciák, kizárólag az eljárás szóbeli szakaszában, azon belül is a tárgyalás során merül fel a tolmácsolás mint nyelvi közvetítői tevékenység szükségessége. Az alábbiakban az EUB-on szervezett tolmácsolás rendszerét mutatom be, majd röviden számba veszem e speciális bíróságon zajló tolmácsolás nehézségeit. Ezután térek ki a koronavírus miatt bevezetett biztonsági intézkedésekre, továbbá ezeknek a munkakörülményekre és -minőségre gyakorolt hatásaira, különös tekintettel a tolmácsok és a tárgyalás egyéb résztvevőinek tapasztalataira.
Az Európai Unió Bíróságának eljárása - szemben a legtöbb nemzeti bíróság eljárásával - nem egy hivatalos nyelven zajlik. Habár minden eljárás során meghatározható az ún. "eljárás nyelve", mely az Unió további 24 hivatalos nyelvének bármelyike lehet,[2] az eljárás folyamatában több nyelv is szerephez jut. Ennek megfelelően az EUB eljárásaira a többnyelvűség jellemző, melyet számos jogszabály, valamint az intézményi gyakorlat határoz meg.
Az EUB Alapokmányának 64. cikke úgy fogalmaz, hogy "az Európai Unió Bíróságának nyelvhasználati szabályaira vonatkozó rendelkezéseket a Tanács által egyhangúlag elfogadott rendelet állapítja meg". Külön az Európai Unió Bíróságán történő nyelvhasználatra nézve nem született jogi aktus, így az intézmény - az Alapokmánnyal összhangban - az 1/58/EGK rendelet mellett továbbra is az Eljárási Szabályzatának 36-42. cikkeiben megállapított nyelvhasználati szabályokat alkalmazza.[3] Eszerint az eljárás nyelve előzetes döntéshozatali eljárásokban a kérelmet előterjesztő bíróság nyelve, míg közvetlen keresetek esetében a felperes által választott (hivatalos) nyelv, vagyis a felperes nem köteles a saját vagy ügyvédje állampolgársága szerinti nyelvet megadni. Kivételszabály, hogy amennyiben a felperes egy tagállam, az eljárás nyelve a tagállam (valamely) hivatalos nyelve lesz (Eljárási Szabályzat 37-38. cikkei). Ami a jogorvoslati eljárásokat illeti, az eljárás nyelve a megtámadott bírósági határozat nyelvéhez igazodik. Az eljárás nyelvének jelentősége, hogy a periratokat ezen a nyelven kell elkészíteni, a beavatkozók is kötelesek ezen a nyelven megtenni észrevételeiket (kivéve, ha a beavatkozó egy tagállam), továbbá az eljárás szóbeli szakaszában is (elsősorban) ez a nyelv érvényesül. Meghatározó jelentősége van az eljárás nyelvének az elfogadott döntés, ítélet szempontjából is, hiszen az ezen a nyelven lesz hiteles (Eljárási Szabályzat 41. cikke). Érdemes megjegyezni, hogy a bírák és főtanácsnokok nincsenek az eljárás nyelvéhez kötve: jellemzően franciául, olykor angolul vagy németül szólalnak meg a tárgyalás során, amire a tolmácsoknak is számítaniuk kell.
Az eljárás nyelve mellett meghatározó szerepet játszik az EUB félhivatalos munkanyelve, a francia. A bírák, főtanácsnokok és a munkájukat segítő referensek, illetve az EUB Hivatala hagyományosan a francia nyelvet használják munkanyelvként, továbbá a periratokat is lefordítják franciára. Noha az intézményi nyelvhasználatot szabályozó 1/58/EGK rendelet 6. cikke lehetővé teszi az intézmények munkanyelveinek meghatározását, a francia nyelvet hivatalosan sosem tették meg az EUB munkanyelvének, már csak azért sem, mert a tagállamok
- 19/20 -
jelentős többsége nem egyezne bele abba, hogy hivatalos nyelve kívül rekedjen a hivatalos nyelvek privilegizált körén. Ennek ellenére szigorú elvárás az EUB-nál betöltendő állások esetében a francia nyelv ismerete, olyannyira, hogy a tagállamok által jelölt bírák esetében egyfajta "előszűrésként" külön vizsgálják a francia nyelvi készségeket. Az EUMSz. 255. cikke alapján létrehozott előszűrő bizottság funkciója, hogy "a Bíróságra és a Törvényszékre bíráknak vagy főtanácsnokoknak jelölt személyeknek a feladatra való alkalmasságáról [...] véleményt adjon", melynek részét képezi a kellő francianyelv-ismeret meglétének vizsgálata is.
Ahhoz, hogy az EUB eljárásaiban biztosítani tudja a többnyelvűségi előírások betartását, egy Többnyelvűség Főigazgatóságot működtet, "amelynek tagjai megfelelő jogi képzettséggel és az Unió több hivatalos nyelvének alapos ismeretével rendelkező szakértők", azaz jogász-nyelvészek (Eljárási Szabályzat 42. cikke). E kitétel azonban csupán a Jogi Szakfordítási Igazgatóságok munkatársaira igaz; az eljárások szóbeli szakaszában szerephez jutó tolmácsok jellemzően nem rendelkeznek jogi végzettséggel. Összesen az EUB alkalmazottainak mintegy 45 százaléka nyújt fordítási, tolmácsolási szolgáltatást az intézmény számára: a 602 jogász-nyelvész mellett a Tolmácsolási Igazgatóságban 74 állandó tolmács dolgozik (Seresi-Láncos 2017).
Tolmácsolásra az eljárás szóbeli szakaszában, a tárgyalás keretei között kerülhet sor. Az EUB ülésein biztosított tolmácsolás a bírósági tolmácsolás kategóriájába tartozik, ezzel együtt számos sajátossága van, mely megkülönbözteti a hazai bíróságokon végzett tolmácsolástól.
Gamal úgy határozza meg a bírósági tolmácsolást, mint az ügyfél számára a bíróságon nyújtott nyelvi közvetítést, melyre szinkron-, liaison- vagy fülbesúgásos tolmácsolás útján egyaránt sor kerülhet (Gamal 2009). Az EUB tárgyalásain végzett tolmácsolás azonban minden esetben beépített tolmácskabinokban végzett szinkrontolmácsolást jelent, nyelvi kiosztástól függően olykor akár relé megoldással is. A tárgyalásokon elhangzó felszólalásokat hivatásos tolmácsok tolmácsolják, akik uniós versenyvizsgát tett tisztviselők, vagy az uniós szabadúszó vizsgát eredményesen letett szabadúszó tolmácsok; túlnyomó többségük nem jogász. Míg az EUB-on évek óta uniós tisztviselő tolmácsként dolgozó kollégák komoly tapasztalatokat szereztek már a relé és retour alkalmazásával megvalósított bírósági tolmácsolás terén, a szabadúszó tolmácsok számára ezek a megbízások különös nehézséget jelenthetnek, egyebek között a tárgyalótermi események kötöttsége, a jellemzően gyorsan felolvasott felszólalások követésének kihívásai, a jogi szaknyelv ismeretének hiánya, valamint újabban a távmeghallgatások által támasztott vizuális és auditív problémák miatt. Az alábbiakban e nehézségeket veszem számba.
Miként a bírósági tárgyalások általában, az EUB-on szervezett tárgyalások is kötött rendben, az Eljárási Szabályzat 76-85. cikkében foglaltak alapján, továbbá az EUB gyakorlatában kialakultak szerint zajlanak. Seresi és Láncos úgy fogalmaz: "[a]z uniós tolmácsolási megbízások egyik legünnepélyesebb formája a bírósági tárgyalástolmácsolás. A tárgyalás körülményei, a bíróság tekintélye és az eljárás formalizáltsága is bénítóan hathat az egyébként tapasztalt tolmácsokra is". (Seresi, Láncos 2017: 7) Az egyes eljárási szakaszok és elemek ismeretének hiánya jelentős stresszforrás lehet a szakképzett, ám a bírósági tolmácsolásban még nem jártas tolmácsok számára. Ennek megfelelően kihívást jelenthet a formulaszerű elemek tolmácsolása, amennyiben a tolmács nem kapja meg az eljárás "forgatókönyvét", melyben az eljárás egyes szakaszaiban felmerülő, állandó szövegpanelek szerepelnek. Újdonság a "Tolmácsolás a Bíróságon - Segítség a szabadúszó tolmácsoknak" című kiadvány, mely sok más hasznos információ mellett immár áttekinthetően és részletesen ismerteti a tárgyalás szakaszait, eljárási cselekményeit és fő résztvevőit.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
