A Nemzeti Adó-és Vámhivatal az elmúlt években ügyfélközpontú eljárások bevezetésére tett lépéseket, valamint az adminisztráció csökkentésére, továbbá online megoldások bevezetésére törekszik, aminek eszköze a digitalizáció.
Életünk egyre több területének irányítása kerül át ugyanis a digitális térbe, a fizikai valóság egyre több eszköze online kapcsolódik össze, átalakul a pénz és a munka fogalma, éveken belül százával tűnhetnek el és alakulnak át a munkahelytípusok. Ezek a változások komoly kihívások elé állítják az egyéneket, gazdasági szereplőket és még a legkorszerűbbnek tekintett szervezeteket is. Az adatrobbanás és a kriptovaluták korszakában csak azok a cégek, szervezetek tudnak életképesek és sikeresek maradni, akik a kor elvárásainak megfelelő szolgáltatásokat és folyamatokat alkalmaznak, és akik minél gyorsabban tudnak reagálni a piaci igényekre. Több nemzetközi tudományos cikk szól arról, hogy a közigazgatásnak is követnie kell ezt az átalakulási folyamatot, mivel az ilyen piaci szolgáltatásokat használó ügyfelek egy idő után ugyanazt a szolgáltatási színvonalat várják a közigazgatási eljárások során is. Az adóhatóságok számára is nélkülözhetetlen a nemzetközi szinten azonosított tendenciák, fejlesztési irányok nyomon követése, gyors megválaszolása, valamint az új technológiák átvétele, munkafolyamataik átalakítása. Az adózás történetében talán először kell olyan szolgáltatásokat nyújtani az adózóknak, amelyek figyelembe véve a társadalom heterogén digitális érettségét, megfelelnek egyrészt a hagyományos szolgáltatásokkal szemben támasztott követelményeknek, másrészt ki tudják elégíteni az Y és Z generációk digitális ügyfél-élményét is. Az adózók és a közigazgatás elvárásának kizárólag egy informatikájában, munkafolyamataiban és kommunikációjában megújult szervezet tud eleget tenni. E cél megvalósítása érdekében újult meg a NAV és indult el a digitalizáció útján. Az állami költségvetés bevételeinek alakulását alapvetően négy tényező befolyásolja: gazdaság teljesítménye a jogszabályi környezet, az adó-tudatosság, valamint a beszedési-behajtási hatékonyság. Az utóbbi két tényező az, amire a NAV képes közvetlen hatást gyakorolni, ezáltal fokozva Magyarország versenyképességét és biztosítva a költségvetés stabilitását.[1]
E kihívásokra adott válaszok egyike, a digitalizáció egyik eredményeként az adóhatóság által immáron öt éve bevezetett Elektronikus Közúti Áruforgalmi Ellenőrző Rendszer (a továbbiakban: EKÁER), amely azt ellenőrzi, hogy az Európai Unió más tagállamából Magyarországra, vagy Magyarországról az Európai Unióba irányuló, illetve a Magyarországon belül megvalósuló, a termék közúti fuvarozásával összefüggő adókötelezettségek teljesülnek-e. Az EKÁER szám megállapításához magáról a szállított termékről is részletes információkkal kell ellátni a hatóságot.
Az elmúlt öt év tapasztalatait vizsgálva alá kívánom támasztani azt, hogy ez a digitális újítás beváltotta a hozzá fűzött reményeket és a központi költségvetés bevételeire pozitívan hatott.
Napjainkban az adatok kinyerésének technológiai feltételei sokkal kedvezőbbé váltak, ez pedig megteremtette az adatközpontú gazdaságot: az adat vált a legfontosabb nyersanyaggá, ami hajtja előre a gazdaságot és befolyással van a gazdaság minden szegletére. Azonban az adatok önmagunkban egészen addig nem érnek sokat, amíg lehetségessé nem válik a közöttük lévő összefüggések feltárása. Éppen ezért az adóhatóság az adatforrások körének folyamatos bővítésével, valamint a fejlett adatelemzések bevezetésével egyre tisztább képet kap az adózók tevékenységeiről, így lehetővé válik a ma még nem ismert összefüggések feltárása is. Ezen adathalmaz az alapja az utólagos és valós idejű kockázatelemzésnek, az ügyfelek szegmentációjának, ezáltal pedig az egyénre szabott, jogkövetésre sarkalló eszközök bevezetésének. Meghatározza a kommunikáció típusát, a támogató eljárás indítását vagy akár egy ellenőrzés lefolytatását. Az adatvezérelt döntéshozatal által kevesebb, gyorsabb, de célzottabb valós idejű ellenőrzést lehet lefolytatni, így csökkennek az adminisztratív terhek mind az adóhatóság, mind pedig az ügyfelek oldalán, emellett növekednek az államháztartási bevételek. [2] Az elemzésem során kitérek a 2020. évi módosításokra, az EKÁER és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal[3] (a későbbiekben: NÉBIH ) élelmiszerlánc felügyeleti rendszerének összefüggéseire is. Bemutatom a helyszíni és az utólagos ellenőrzések tapasztalatait, valamint a szankcionálási és jogorvoslati kérdéseket is. A záró gondolatokban pedig a rendszer számszerűsített eredményeit tárom az olvasó elé.
Az EKÁER célja, hogy az árufuvarozást az információ-technológiai eszközök használatával az állami adó- es vámhatóság valós időben tudja ellenőrizni, ezáltal hatékonyabban kerülhetnek visszaszorításra ÁFA csalások.
Az EKÁER rendszer főbb szabályozási elemei az alábbiak:
• Bejelentési kötelezettségek:
• fuvarozási és termék adatok előzetes bejelentésének kötelezettsége, az előzetesen bejelentett fuvarozási es termék adatok módosításának bejelentési kötelezettsége
• átvételi címre érkezés, vagy a fuvarozás megkezdésének bejelentése
• Kockázati biztosíték nyújtása
• Nyilatkozattételi kötelezettség
• Hatósági zár alkalmazása[4]
A részletszabályokat az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működéséről szóló 5/2015. (II. 27.) NGM rendelet (a továbbiakban: EKÁER rendelet) tartalmazza.
Fontos kiemelni, hogy közúti fuvarozással járó tevékenységet kizárólag érvényes EKÁER számmal rendelkező adózó folytathat. A több fuvarozási módot kombináló intermodális szállítások esetében csak a közúti fuvarozás során kell a bejelentést megtenni.[5]
Ügyféloldalról nézve az EKÁER egy internet böngészővel elérhető web felület, ahol regisztrációt követően lehet szállítmányokat bejelenteni.
A regisztráció történhet
• a bejelentésre kötelezett,
• vagy a szállítmányozó által.
A bejelentésre kötelezett első bejelentkezésekor EKÁER számot igényel. Az elsődlegesen regisztrált a törvényes képviselő, vagy állandó meghatalmazott lehet, további személyek részére másodlagos regisztráció hozható létre. A képviseleti jogosultságokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) folyamatosan felügyeli azért, hogy ne lehessen bejelentést tenni arra már nem jogosult személy által. Szállítmányozói regisztráció során arról van szó, hogy az elsődleges felhasználó a szállítmányozó regisztrációs számát megadva lehetőséget teremt a szállítmányozó számára arra, hogy bizonyos adatokat kezelhessen a rendszerben az általa fuvarozott árukra vonatkozóan. Az EKÁER ugyanakkor működését tekintve lényegesen több az adóhatóság kezében, mert a fenti kötelezettségeken túl más közreműködők által kívülről támogatott összefüggő rendszer. Együttműködik a rendszer keretében többek között a Nemzeti Élelmiszerlánc- biztonsági Hivatallal, a közúti kamerarendszert üzemeltető szervezettel és más hatóságokkal.[6]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
