Az alábbi tanulmányban egy a 2008-as év elején végzett felmérés kerül bemutatásra, melyet két korosztályban végeztem, a 15-19 éves középiskolások körében, valamint a 20-24 éves fiatalok körében. Vizsgálódásaim eredményét összevetem a korábbi hazai vizsgálatokkal.
Visegrády Antal 1984-ben végzett egyetemisták körében a jogtudatra vonatkozó felmérést.1 1998-ban készült egy újabb átfogó kutatás 500 pécsi egyetemi hallgató bevonásával.2 Az általam végzett kérdőíves vizsgálatba 100 fiatal került bevonásra. A kérdőív első része a fiatalok demográfiai és szociális jellemzőit tartalmazza. A második részben arra kerestem a választ, hogy milyen csatornák segítik a joggal kapcsolatos ismeretek megszerzését. Végül konkrét jogi kérdésekkel kapcsolatos attitűdjüket vizsgáló kérdésekre válaszoltak.
Az 1984-es vizsgálat néhány évvel a rendszerváltás előtt készült. Néhány jellemző momentum erről az évről:
A szocialista rendszer még stabilnak tűnt. A szovjet vezető Andropov 1984 februárjának elején meghalt, Andropovot a hadsereg embere, Csernyenko követte a pártvezetői poszton. A keleti és a nyugati tömb között feszült a viszony. Ebben az évben volt a Los Angeles-i nyári olimpia, a szocialista országok Románia kivételével távol maradnak az eseménytől. Ronald Reagan egy mikrofonpróbán bejelenti a Szovjetunió bombázását. A legszentebb szikh templom lerombolása miatt érzett dühükben szikh testőrei meggyilkolják Indira Gandhi indiai miniszterelnököt. Az utána következő zavargásokban több ezer szikh polgár veszti életét. Ekkor születik az 1984. évi 6. törvényerejű rendelet a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a Gabcikovo-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről.
14 évvel később 1998-ban készült a következő felmérés, a rendszerváltás után 9 évvel. Néhány jellemző momentum erről az évről:
Az országgyűlési választásokat követően Orbán Viktor alakít kormányt. Merénylet az Aranykéz utcában Budapesten; 4 halott, köztük az alvilágban közismert Boros Tamás. Kárpátalján a rendkívüli esőzések következtében a medrükből kilépő folyók 400 ezer ember lakóhelyét öntik el. A Tiszán levonuló árhullám Magyarországon is súlyos helyzetet teremt.
10 évvel az előző vizsgálatot követően 2008-ban készült a jelenlegi vizsgálat. Néhány jellemző momentum erről az évről:
Heves összecsapásokra kerül sor Budapesten a tüntetők és a rendőrség között az Üllői útnál, azt követően, hogy a Művészetek Palotája felé indult el - Gyurcsány Ferenc kormányfő beszéde idején - egy 1000-1500 fős tömeg. Kormányválság Magyarországon. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felmenti Horváth Ágnes egészségügyi minisztert. Az SZDSZ visszahívja minisztereit és államtitkárait. Tanárverések, erőszakos cselekmények az iskolákban.
Az 1984-es kérdőívet 279 pécsi egyetemi hallgató töltötte ki, 57%-uk fiú volt, 43%-uk lány. Majdnem hasonló arányban voltak azok a diákok, akiknek az édesapja felsőfokú végzettségű, mint az érettségivel rendelkező, illetve annál alacsonyabb végzettségű apa (39-26-32%). 75%-uk városi lakos volt.
Az 1998-as kérdőívet 500 pécsi egyetemista töltötte ki különböző karokról. Itt 57% volt a megkérdezett lányok aránya, ami a bölcsészkar elnőiesedésének köszönhető. A megkérdezettek főleg 20-23 év közöttiek (77%), 10% ennél fiatalabb, a többiek idősebbek voltak. Többségük édesapja, illetve édesanyja felsőfokú végzettségű volt (apa 53%, anya 46%).
A jelen vizsgálat 2008 januárjában készült Székesfehérváron. 100 tanuló került megkérdezésre, akik egy része középiskolás, másik része az érettségi utáni felsőfokú vagy emelt szintű szakképzésben tanul. A középiskolások nyelvi tagozatos gimnazisták. A szakképzésben tanulók jogi asszisztens, logisztikai menedzser, idegenforgalmi szakmenedzser tanulók. A megkérdezettek 68%-a 15-19 éves, 32%-a 20-24 éves. A lányok voltak többségben (27% férfi, 73% nő). Többségük a két korábbi felméréshez hasonlóan városi lakos (62%).
Új szempont volt a vallási hovatartozás összefüggéseinek vizsgálata. A megkérdezettek 61%-a vallotta magát római katolikusnak, 16% reformátusnak, 3% evangélikusnak, 20% pedig nem jelölt meg valláshoz való tartozást. Csupán 6% állította azt magáról, hogy rendszeres vallásgyakorló, 62% csak részben, alkalmanként gyakorolja vallását, 32% pedig egyáltalán nem.
Az egyetemisták között végzett felméréssel szemben itt a szülők iskolai végzettsége alacsonyabb volt. Az apák 29%-ának van felsőfokú végzettsége, a többségnek (67%) középiskolai végzettsége van, 4%-nak pedig csak alapfokú végzettsége van. Az anyáknál is hasonlóan alakulnak az arányok (felsőfok 27%, középfok 60%, alapfok 13%).
Az 1984-es felmérés szerint a jogi ismeretszerzés legfontosabb forrásai: a televízió, a rádió, az újságok, valamint a népszerűsítő kiadványok. Természetesen a joghallgatók számára az egyetemi tanulmányaikkal kapcsolatos jogszabálygyűjtemények, illetve a tanáraikkal folytatott beszélgetések a legfőbb információforrás. A "Jogi esetek" volt ezidőben az egyik legnézettebb televízióműsor, mindössze a hallgatók 23%-a nem nézte.
1998-ban a legtöbben viszont már a jogi szakirodalmat jelölték meg információforrásként (33%). Ezt a változást Visegrády Antal véleménye szerint3 az hozta, hogy a jogállami viszonyok keretei között megnőtt a jog iránti érdeklődés, valamint a professzionális és hiteles információszerzés iránti igény.
Az általam végzett felmérés szerint ismét a tömegkommunikáció a legjelentősebb jogi információforrás, ha a teljes vizsgált korosztályokat tekintjük. Az idősebbek (20-24) között azonban az iskolai tanulmányok jelentősebb szerepet játszanak. Ennek oka valószínűleg abban rejlik, hogy a jogi asszisztens hallgatók nyilvánvalóan sokat foglalkoznak jogi témákkal a tanulmányaik során. A többi felsőfokú szakképzés esetén is szerepel jogi ismeretek tantárgy a tanmenetben, míg a középiskolások nem tanulnak ilyet. Ennek ellenére sokan közülük is megjelölték, mint ismeretforrást. A fiatalabb korosztálynál a szülők szerepe is jelentősebb.
1. ábra
Érdekes módon az 1984-es egyetemisták körében készített felmérés azt mutatta ki, hogy a férfi diákok 62%-a, a női hallgatók 47%-a nem hallott családi környezetben jogi problémákról. Ehhez az arányhoz képest a 14 évvel későbbi felmérés változást mutatott. A jogi problémák a családi kommunikációban a joghallgatóknál 76%-ban voltak jelen, a többi vizsgált egyetemistánál 52%-ban.
1984-ben a hallgatók beszédtémaként a következő ügytípusokat említették (5-10% említés a felsorolás sorrendjében): tulajdonjogi kérdések, munkajogi problémák, családjogi témák, örökösödési témák, büntetőügyek, mezőgazdasági és földjogi kérdések.
A jelen kutatás teljesen más képet mutat. A 100-ból csupán 5 diák családjában nem kerülnek szóba jogi témák, legalábbis a tanuló tudomása szerint. Azaz 95 százaléknál viszont igen, ami jelentős változás. A leggyakoribb témák: biztosítások, adózási kérdések, adásvétel, örökösödés és munkajogi problémák. Megállapítható tehát, hogy a jogi kérdések a mindennapi kommunikáció részévé váltak a családokban.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
