A Kúria jogegységi határozata az anyagi jogi bűncselekményi egység valamennyi kategóriájának körébe tartozó részcselekményekre és a jogerős felmentéssel és bűnösség megállapításával zárult ügyekre is egységesen értelmezi a perújítási eljárás szabályait. Az egységes kezelés azonban - a különvélemények és saját álláspontunk szerint is - alkotmányos aggályokat vet fel.
A határozat száma: 8/2024. JEH (Jpe.IV.60.036/2023/7.)
Kulcsszavak: bűncselekményi egység; elévülés; folytatólagosság; perújítás; reformatio in peius; rendkívüli jogorvoslat
A 8/2024. Jogegységi határozat (a továbbiakban: JEH) alapjául fekvő probléma lényege a bűncselekményi egység anyagi jogi kategóriáiban rejlik. Mind a természetes egység, mind a folytatólagosság és a törvényi egység más eseteiben (különösen az összefoglalt bűncselekménynél) előfordulhat, hogy jogerős elítélést vagy felmentést követően derül fény olyan részcselekményekre (vagy azonos elkövetőjük később válik ismertté), amelyek a törvényes minősítés szempontjából a már elbírált egység körébe tartoznak. Párhuzamos eljárások esetén az is előfordul, hogy az ország különböző pontjain eljáró nyomozó hatóságok, ügyészségek vagy a bíróság nem tudnak egymás eljárásairól. Ilyenkor ha valamely részcselekményekről jogerős bűnösséget megállapító határozat születik, akkor - a jogerőhatásra tekintettel - az összes többi részcselekmény törvényesen csak úgy bírálható el, ha perújításra kerül sor, és mindezeket együttesen bírálják el. A bűncselekményi egység törvényes minősítése és a szankció csak így határozható meg.
Ezt a kérdést korábban a 6/2009. BJE a következők szerint rendezte: amennyiben a bíróság a vád tárgyává tett és a bűncselekmény egységébe tartozó cselekményt jogerősen elbírálta, határozata e bűncselekmény tekintetében res iudicatát eredményez. Nincs helye újabb vádemelésnek olyan részcselekmény miatt, amely a már elbírált bűncselekmény egységébe tartozik, de nem képezte a jogerős határozatban megállapított tényállás részét. Ebben az esetben perújításnak lehet helye. Ezt a BJE határozatot az Alkotmánybíróság a 3103/2013. (V. 17.) AB határozatában - a funkciómegosztás és a tisztességes eljáráshoz való jog szempontjából - alkotmányosnak minősítette.
A jogegységi határozatban áttekintett konkrét büntetőügyekből is látszik, hogy ilyen helyzet tipikusan előfordulhat a költségvetési csalás (törvényi egység), a csalás (folytatólagos elkövetés) a hűtlen kezelés (természetes egység vagy folytatólagos elkövetés), de akár a gyermekpornográfia (törvényi egység) esetén is. De e körben említendő például a több emberen elkövetett emberölés is (összefoglalt bűncselekmény). A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban Btk.) 2022 márciusától hatályos módosítása óta az egységkeletkezés végső időpontja a vádemelés időpontja [Btk. 6. § (3) bekezdés]. A kérdés gyakorlati jelentőségével kapcsolatosan az előzetes döntéshozatali indítványt előterjesztő legfőbb ügyész is kiemelte, hogy a költségvetési csalás jelenlegi anyagi jogi szabályozására figyelemmel egyre gyakrabban kell ilyen típusú eljárásjogi helyzetekkel szembesülni, gyakran jelentős tárgyi súlyú cselekményekkel összefüggésben (Indokolás [55]). A legfőbb ügyész - a korábbi jogegységi határozat mellett is - széttartó gyakorlatot észlelt, ezért előzetes döntéshozatali indítványt terjesztett elő jogegységi eljárás lefolytatására.
- 691/692 -
A 8/2024. Jogegységi határozat rendelkező része szerint:
1. Amennyiben a bűncselekmény egységébe tartozó részcselekmények elbírálására több jogerős ítéletben került sor, a legkorábban jogerőre emelkedett ítélettel szemben a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 637. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja alapján, a terhelt terhére lehet, a későbbi ítélettel vagy ítéletekkel szemben pedig a 637. § (1) bekezdés b) pontja alapján a terhelt javára van helye perújításnak. A perújítást minden jogerős ítélet ellen külön kell kezdeményezni, és azok önállóan bírálandók el.
2. A Be. 637. § (1) bekezdés b) pontján alapuló perújítás - alapossága esetén - kizárólag a jogerős ítélet hatályon kívül helyezéséhez és az eljárás megszüntetéséhez vezethet, ami nem akadálya az azzal érintett cselekmények miatti büntetőigény 637. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja alapján elrendelt perújítás keretében való érvényesítésének. Ebben az esetben az ügyész nem vádirat, hanem a perújítás lefolytatását célzó perújítási indítvány előterjesztésével kezdeményezi a bíróság eljárását.
3. A Kúria Bfv.296/2022/19. számú határozatának ezzel ellentétes jogértelmezése a továbbiakban nem hivatkozható kötelező erejűként.
A részletes indokolás végén, a JEH [159]-[166] bekezdéspontjaiban a Kúria így összegzi az álláspontját:
A perújítás jogorvoslat, következésképp azt - perújítási ok észlelése esetén - minden jogerős ítélet ellen külön kell kezdeményezni, és azok önállóan bírálandók el.
Amennyiben a bűncselekmény egységébe tartozó egyes részcselekményeket a bíróság már jogerős ítélettel elbírálta, az egységbe tartozó más részcselekmények miatt indult eljárásban később eljáró bíróság az eljárást megszünteti. Ha a későbbi ügyben a bíróság már jogerős ítéletet hozott, azzal szemben a Be. 637. § (1) bekezdés b) pontja alapján a terhelt javára van helye perújításnak. A Be. 637. § (1) bekezdés b) pontján alapuló perújítás - alapossága esetén - kizárólag a jogerős ítélet hatályon kívül helyezéséhez és az eljárás megszüntetéséhez vezethet.
A később befejezett ügyekben az eljárásnak - akár az alapeljárásban, akár perújítás során, a korábbi (részbeni) jogerős elítélésre tekintettel - a büntetőjogi felelősség anyagi jogi elbírálása nélkül történt megszüntetése nem eredményez res iudicatát, ezért nem akadálya az azokban elbírált bűncselekmények miatti büntetőigény perújításban történő elbírálásának.
Az időben legkorábban jogerőre emelkedett ítélettel szemben az ügyészség indítványa alapján, a Be. 637. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában írt okból a terhelt terhére lehet helye perújításnak, feltéve, hogy egységes elbírálás esetén a terhelt bűnösségét kell megállapítani, vagy pedig a bűnösség köre oly mértékben megnövekszik, hogy vagy lényegesen súlyosabb büntetést, intézkedés helyett büntetést kell kiszabni, vagy büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél lényegesen súlyosabb intézkedést kell alkalmazni. Ez a bűncselekményegység valamennyi esetére vonatkozik. A törvényi egységbe tartozó (például összefoglalt) bűncselekmény esetében az egyik cselekménynek a megállapítása, avagy ennek hiánya nem a bűnösséget, hanem a minősítést érintő kérdés. Ugyanazon bűncselekmény bűnösségi körének szélesebbé válása, illetőleg az alapügyben alkalmazott jogi minősítés változásának a szükségessége csupán olyan esetben perújítási ok, ha ez valószínűsíti a büntetéskiszabás lényeges változását (2/2023. számú BK véleménnyel módosított 33. számú BK vélemény).
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
