A helyi adózás területén 2026. január 1-jei hatállyal bekövetkezett jogszabály-módosítások elsősorban a vagyoni típusú adókat érintik, emellett a települési adó esetében az adó tárgyára vonatkozó szabályok is pontosításra kerültek. Ezek a változások alapvetően technikai jellegűek, céljuk a szabályozás egyértelműsítése és kiegészítése. Az adóigazgatási eljárásra vonatkozó jogszabályi környezetben szintén történtek módosítások, mind az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényben (a továbbiakban: Art.), mind az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvényben (a továbbiakban: Air.). Jelen írás célja azoknak a változásoknak a bemutatása, amelyek közvetlenül érintik a helyi adóztatást és az ahhoz kapcsolódó adóigazgatási eljárásokat.
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényben (a továbbiakban: Htv.) 2026. január 1-jétől módosul a vagyoni értékű jog fogalma. A fogalom kiegészül a tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői joggal, valamint a lízingbevevői joggal. A módosítás célja az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról rendelkező 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelettel való összhang megteremtése.
A szabályozás értelmében 2025. január 15-től a vételár teljes megfizetéséig fennálló tulajdonjog-fenntartás már nem pusztán tényként kerül feltüntetésre, hanem bejegyzésre kerül az ingatlan-nyilvántartásba.
A vagyoni értékű jog fogalmi körébe új elemként bekerül a lízingbevevői jog is. Ennek ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követő évtől kezdődően a lízingbevevő jog jogosultja válik az építményadó, telekadó, illetve a magánszemélyek kommunális adója alanyává (Htv. 52. § 3. pont).
A Htv. 2023. szeptember 1-jétől hatályos módosítása jelentősen szűkítette a települési önkormányzatok adókivetési jogkörét a termőföldeket érintően. Az új szabályozás értelmében települési adó nem állapítható meg sem a termőföldre, sem a termőföld tulajdonjogára, továbbá a termőföldre az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jogra.
A Htv. értelmező rendelkezései szerint termőföldnek minősül a szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, fásított terület és halastó művelési ágban nyilvántartott földrészlet. A korábbi szabályozás alapján ugyanakkor az erdő művelési ágban nyilvántartott földterületek nem tartoztak egyértelműen ebbe a körbe, ami jogértelmezési lehetőséget biztosított arra, hogy egyes települési önkormányzatok települési adót vessenek ki az erdőingatlanokra.
A jogalkotó ezt a szabályozási hiányosságot a Htv. 1/A. § (1) bekezdésének módosításával kívánta megszüntetni, amely kifejezetten rögzíti, hogy 2026. január 1-jétől települési adó tárgya nem lehet az erdő, az erdő tulajdonjoga, valamint az erdőre az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett vagyoni értékű jog. A módosítás indoka, hogy az erdőingatlanok a jogszabályi besorolás alapján a termőföldnek minősülő ingatlanokkal azonos kategóriába kerültek.
A Htv. 6/A. §-ának beiktatásával 2026. január 1-jétől az önkormányzat jogosult arra, hogy rendeletében a lakóhelyhez kapcsolódó adókedvezmény vagy adómentesség igénybevételének feltételeként előírja a lakcímnyilvántartásban szereplő lakóhely vagy tartózkodási hely meglétét. A jogszabály-módosítás ugyanakkor lehetőséget ad arra is, hogy az önkormányzat a nyilvántartott lakcím hiányában is megállapítsa a kedvezményt vagy mentességet, amennyi-
- 31/32 -
ben az adóalany hitelt érdemlően bizonyítja, hogy az érintett lakás életvitelszerű lakóhelyéül szolgál. Ennek igazolására különösen alkalmasak a saját névre szóló közüzemi számlák. Az új rendelkezés első ízben a 2026. évi adókötelezettséghez kapcsolódó kedvezmények és mentességek esetében alkalmazható.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
