A sportnak, mint nemzetstratégia ágazatnak kiemelt szerepe van Magyarország gazdasági, társadalmi fejlődésében, nemzetgazdasági, nemzetpolitikai céljainak sikeres megvalósításában. A sport, a sporttevékenységek támogatása, a sportolás feltételeinek megteremtése, biztosítása - többek között - állami, közfeladat is, ami egyben állami finanszírozást, közpénzekkel való felelős, körültekintő és egyben egyre inkább hatékony gazdálkodást is feltételez[1]. A sport finanszírozásának az extenzív szakaszból át kell lépnie az intenzív fázisba és a sport területén is szükséges előtérbe helyezni a befektetett források pénzügyi, valamint társadalmi megtérülését. A sportra, a sportágazatra fordított költések, invesztíciók, a sport ökoszisztémájának további tudatos, átgondolt fejlesztése sokszorosan megtérülő befektetéseknek értékelhetők, amelyek jelentős mértékben járulnak hozzá az egyének, a közösségek, a sportszervezetek, vállalkozások versenyképességének erősödéséhez, a gazdaság gyarapodásához, a társadalmi jólét növeléséhez.
Sport, as a national strategy sector, plays a key role in Hungary economic and social development, as well as in the successful realization of national economic and national policy goals. The support of sport and sports activities, the creation and provision of conditions for sports activities - among others - are also state and public tasks, which also presupposes state funding and management of public funds. The financing of sports must move from the extensive phase to the intensive phase, and the financial and social return on the invested resources must also be prioritized in the field of sports. Spending and investments on sports and the sports sector, as well as the further conscious and thoughtful development of the sports ecosystem, can be evaluated as investments that pay off multiple times, which significantly contribute to the strengthening of the competitiveness of individuals, communities, sports organizations, businesses, the growth of the economy, and the increase of social well-being.
A sport a 20. század végére kiemelkedő jelentőségű területté, nemzetstratégiai ágazattá vált[2]. Sárközy Tamás ennek kapcsán kifejti, hogy lezajlott a sport belső átalakulása, illetve kiterjedése ezáltal pedig a bel- és külpolitikai felértékelődése is. Valamikor a sport amatőr élsport volt, tisztán civil, az önszabályozás és önvitarendezés világa. Ez a helyzet az 1930-as évektől kezdődően kezdett megváltozni, az 1970-es évektől pedig radikálisan átalakult a sport: megszűnt az amatőr élsport, illetve a sporttevékenység kizárólagos civil jellege. Ez a folyamat mára globális társadalmi jelenséggé erősödött, differenciált állami és nemzetközi sportszabályozási alrendszerekkel.
A sport komplex jelenség, mely érinti a testkultúrát, az oktatáspolitikát, az egészségügyet, gazdasági és szociálpolitikai jelentősége is egyre nő[3]. Ma már megalapozottan beszélhetünk "sportiparról". Bel- és külpolitikai jelentősége szemmel látható, jellemzően az országimázs növelésének is igen fontos eszköze.[4]
Kiemelt szerepe van a sportoláshoz szükséges infrastrukturális háttér megteremtésének. A sport a beruházások egyik célterülete, a sportlétesítmények üzemeltetése, fenntartása, biztonsági infrastruktúrája[5] is igen széles körben munkahelyteremtő jellegű. Az élsport gigantikus sportrendezvények ihletője, kialakult a belföldi és a nemzetközi sportturizmus. A sportipar a szórakoztatóipar egyik vezető ágává vált; a sportlétesítmények multifunkcionálisak. A sportrendezvények az emberi élvezet forrásai, a társas érintkezés aktív formái, előre kiszámíthatatlan élményt adnak, amelyet a sportfogadás még inkább felerősít. A sport a technológiai fejlesztés, az innováció terepévé is vált, és a digitalizáció is jelentősen fejlődik a sportvilágban[6].
A sport már több mint száz éve nemzetközi (nyári-téli olimpia, világbajnokságok, kontinentális bajnokságok, világkupák). Kontinens- és világbajnokságok mozgósítják a sportrajongókat nemzeti és globális szinten is. A sport a szórakoztatóipar, a média egyik meghatározó eleme, ami egyrészről egyre nagyobb részt képvisel a szabadidő "aktív", illetve "passzív" eltöltésében, másrészt népszerűsít, felkelti az érdeklődést, alakítja, formálja a közgondolkodást, példát mutat a fiatalok számára, így az utánpótlás biztosítása mellett a gyermekek fizikális és mentális állapotának erősítésében is szerepet játszik. A témához szoros előkérdésként kapcsolódik a sport funkciójának tudományos megközelítése, melynek kérdéseit egy korábbi önálló tanulmányban érintettük[7].
- 19/20 -
A sporttevékenység elősegítése, a sport funkcióinak biztosítása - többek között - állami feladat, így egyben közfeladat is, ebből következően államháztartási alrendszerekből - elsősorban központi költségvetésből történő - finanszírozást is feltételez[8].
A hatályos magyar sporttörvény a finanszírozás rendszeréről is rendelkezik: a sporttörvényben, a költségvetési törvényben, az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban, az állami sportcélú támogatásokról szóló kormányrendeletben, valamint a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai eseményekről és az azokhoz kapcsolódó költségvetési támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint - elsősorban a sportfejlesztési programokon alapuló támogatás előtérbe helyezésével, pályázati úton történő források rendelkezésre bocsátásával - részt vesz az állam a versenysport, az utánpótlás-nevelés, az iskolai és diáksport, az egyetemi-főiskolai sport, a szabadidősport és a fogyatékosok sportja, továbbá a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események, valamint a helyi önkormányzatok által ellátott sportfeladatok finanszírozásában. A sport finanszírozása a sportolók, a sportszakemberek, a sportszervezetek, a sportszövetségek, illetve sportköztestületek anyagi eszközökhöz juttatását jelenti. Az anyagi eszközök származhatnak az államtól, költségvetési forrásokból, üzleti bevételekből és saját bevételekből[9].
Az állam a sportszféra finanszírozását közvetlen és közvetett sportcélú támogatások formájában végzi és fontos közpénzügyi garanciális rendelkezéseket is meghatároz, amely szerint állami támogatás csak annak a szervezetnek nyújtható, akinek nincs lejárt köztartozása, a jogszabályi előírásoknak megfelelően gazdálkodik, és a korábban kapott támogatással, támogatásokkal megfelelő módon elszámolt. A közvetlen, vagyis költségvetési forrásból származó forrásokból származó finanszírozást a mindenkor hatályos költségvetési törvény, Áht., Ávr. az állami sport célú támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló 474/2016. (XII. 27.) Korm. rendelet és az állami sport célú támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló a 27/2013. (III. 29.) EMMI rendelet (EMMI rendelet) előírásai szabályozzák. A költségvetés indirekt támogatásai között említhetjük az adó- és egyéb jellegű kedvezményeket, mentességeket, amelyek célja, hogy szabályozás útján juttassa a sportolókat, vagy a sportszervezeteket sporttámogatáshoz, finanszírozáshoz.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
