A védjegyeknek kiemelkedő gazdasági jelentősége van. Erről tanúskodik a "Szellemi tulajdon intenzív iparágak az Európai Unióban"[1] c. dokumentum,[2] amely szerint a védjegy-intenzív ágazatok teremtették meg az Európai Unióban és 2010 közötti időszakban a nemzeti jövedelem 33,9%-át és a foglalkoztatottak 20,8%-át.[3]
Az Európai Bíróság Hag II. ügyben tett megállapítására bátran hivatkozhatunk: "A védjegy nem több és nem kevesebb, mint a piaci verseny egyik alapfeltétele."[4]
A védjegyek erőteljes versenyfunkciója a megkülönböztető képesség általános előírásából ered. A megkülönböztető képesség általános megkövetelése más vállalkozások áruitól vagy szolgáltatásaitól direkt módon azt jelzi, hogy a Védjegyirányelv a verseny alapfeltételeként és pótolhatatlan eszközeként tekint a versenyre. A leíró jellegű megjelöléseknek a védjegyoltalomból történő kizárását az támasztja alá, hogy ne lehessen indokolatlan versenyelőnyhöz jutni a versenytársak deskriptív megjelölései révén.[5]
1993 végén kiadásra került a közösségi védjegyrendszert létrehozó 40/94. számú EK tanácsi rendelet.[6] A közösségi védjegyrendszert 1994-ben hozták létre és 1996 óta fogad bejelentéseket. Már 1996-ban 43 707 védjegyet jelentettek be, és 35 583-at lajstromoztak [7]
Az integrációt lehetővé tevő jogharmonizációs norma az 1989-ben megjelent a 89/104/EGK tanácsi irányelv a tagállamok védjegyjogi normái közelítéséről,[8] amely alapján az Európai Közösség valamennyi államában harmonizáló védjegyjogi szabályozást vezettek be.
A Tanács 89/104/EGK irányelve helyébe lépett az Európai Parlament és a Tanács 2008/95/EK irányelve (2008. október 22.) a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről, (továbbiakban: Védjegyirányelv) amely új fejezetet nyitott az európai védjegy harmonizáció terén.[9]
A közösségi védjegyrendszert alkotó rendeletek:
A Közösség Tanácsa által kiadott minden tagállamot kötelező rendelet, mely a Közösség, mint integráció egységes védjegyjogi rendszerét létrehozta (továbbiakban: Közösségi Védjegyrendelet). Ez a 207/2009/EK rendelet a Közösségi Védjegyről,[10]
A Közösségi Védjegyrendelet végrehajtási rendeletei:
- A Bizottság 2868/95/EK rendelete (1995. december 13.) a közösségi védjegyről szóló 40/94/EGK tanácsi rendelet végrehajtásáról,[11]
- A Bizottság 2869/95/EK rendelete (1995. december 13.) a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnak (védjegyek és formatervezési minták) fizetendő díjakról,[12]
- 2868/95/EK rendelete és 2869/95/EK rendeletet módosította a 355/2009/EK (2009. március 31.) rendelet.[13]
- A Bizottság 216/96/EK rendelete (1996. február 5.) a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) fellebbezési tanácsainak eljárási szabályzatáról.[14]
- Az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény - 1883. (PUE),[15]
- A szellemi tulajdon kereskedelmi vonatkozású aspektusairól szóló Egyezmény - 1993. (TRIPS);[16]
- Az áruk hamis vagy megtévesztő származási jelzésének megakadályozásáról szóló Madridi Megállapodás (1891);[17]
- Az olimpiai jelkép oltalmáról szóló Nairobi Szerződés (1981);[18]
- Védjegyjogi szerződés (1994.);[19]
- A védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodás (1891.);[20]
- A védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó jegyzőkönyvet (Madridi Protokoll 1989.);[21]
- A védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó Nizzai Megállapodás,1957;[22]
- A védjegyek ábrás elemeinek osztályozását létrehozó Bécsi Megállapodás - 1973.[23]
- 22/23 -
E körbe tartoznak a nemzeti védjegytörvények és azok végrehajtási rendeletei.[24]
A Közösségi védjegy- és ipari mintahivatalt már 1994-ben létrehozták Alicante-ban (Spanyolország). Neve: Belső Piac Harmonizációs Hivatala. (BPHH).[25]
- Office for Harmonisation in the Internal Market (OHIM - angolul),
- Office de l' Harmonisation dans le Marché Interieur (OHMI - franciául),
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
