A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezik a korlátolt felelősségű társaság (kft.) üzletrésze kívülállóra történő átruházásának szabályairól. A Ptk. 3:167. § (1)-(8) bekezdései - egyéb szabályok mellett - kimondják, hogy kívülállóra történő átruházásra akkor kerülhet sor, ha a tag a saját üzletrészére eső befizetési kötelezettségének teljes egészében eleget tett. Ha az átruházás pénzszolgáltatás mellett történik, a többi tagnak - a társaságnak vagy a társaság által kijelölt személynek, ebben a sorrendben - elővásárlási joga van. Ha az üzletrészt maga a társaság vagy az általa kijelölt kívülálló kívánja megvásárolni, a vételről, illetve kijelöléséről a taggyűlés dönt. Több tag vásárlási igénye esetében ez a jog őket üzletrész-arányosan illeti meg. Fontos szabály a Ptk. 3:167. § (8) bekezdésének az az előírása, hogy a (2)-(6) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az üzletrész végrehajtási eljárás keretében történő értékesítése esetén is.
Az üzletrész tulajdonosának személyében változás nemcsak a tulajdonos és a vevő megállapodása alapján kerülhet sor, hanem az megtörténhet kényszerértékesítés, vagyis árverés útján is, akkor, ha a társaság tagját a társaságból kizárják, vagy tagsági jogviszonya egyéb társasági jogi okból szűnik meg - a Ptk. 3:177. § (1) bekezdése alapján - és az érintett tag és a társaság közötti (2) bekezdésben írt megállapodás az értékesítés módjára nézve nem jön létre. Ebben az esetben az értékesítés nyilvános árverésen történhet, közjegyző jelenlétében, ennek menetét a társaság köteles megszervezni és lebonyolítani, a Ptk. 3:178-3:181. §-aiban írtak szerint. Ennek az árverésnek nincs hatósági jellege, az az érintettek privát szférájában lezajló tulajdonosváltozást eredményező jogi esemény, az eljárás hitelességét a közjegyzői jelenlét biztosítja.
Ettől különbözik azonban a végrehajtó által lebonyolított, végrehajtási eljárás során tartott árverés, amely a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) szabályai szerint folytatható le. A Vht. 1. és 3. §-ai szerint a bíróságok és a jogvitát eldöntő más szervek határozatait, továbbá egyes okiratokon alapuló követeléseket bírósági végrehajtás útján kell végrehajtani, és a bírósági végrehajtás szabályai irányadók a közigazgatási végrehajtás esetén is. Az eljárás hatósági jellege tehát nem vitatható. A Vht. 10. §-a szerinti végrehajtható okiratot - például végrehajtási lapot, végrehajtási záradékot - a Vht. 13. § (1) bekezdés alapján akkor lehet kiállítani, ha az kötelezést, marasztalást tartalmaz, jogerős és a teljesítési határidő letelt.
Míg tehát az előző esetben a cél, hogy a társaság a tagsági viszonnyal már nem rendelkező taggal vagyoni viszonyait is lezárja, addig a végrehajtási eljárás keretében, egy adott jogviszonyban adóssá vált tag vagyoni részesedésének értékesítésével, az árveréssel hitelezői követelések kielégítése történhet meg, és ennek eredményeként fog a tag tagsági jogviszonya megszűnni.
A végrehajtás elrendelése, és ennek alapján az üzletrész lefoglalása ugyanis még nem szünteti meg a tagsági jogviszonyt, de az üzletrész feletti rendelkezési jogot igen, azon a Vht. 104. § (3) bekezdése értelmében elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn.[1]
A Ptk. 3:167. § (8) bekezdése alapján az a kérdés, hogy a Vht. mellett, milyen módon érvényesülhetnek a Ptk. üzletrész-elidegenítésre vonatkozó szabályai, miként értelmezzük a "megfelelő" alkalmazást. Hogyan zajlik a végrehajtási eljárás elrendelése, milyen értesítési kötelezettségek állnak fenn a Vht. szerint? Van-e a tagoknak - társaságnak, általa kijelölt személynek - elővásárlási joga, figyelemmel a Ptk. szabályaira? Ha igen, milyen formában lehet ezzel a joggal élni, mit tesz lehetővé a Vht.? Ha az új tulajdonos kívülállónak minősül, a társaság befolyásolhatja-e üzletrész szerzését, figyelemmel a Ptk. és a Vht. együttes alkalmazására?
A Ptk. 3:167. § (8) bekezdése alapján végrehajtási értékesítés esetén nem kizáró ok, ha a tag, az üzletrészére eső, egyébként esedékes hozzájárulását még nem teljesítette. A Vht. 101. §-a értelmében az adóst megillető üzletrész lefoglalásáról a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatának megküldésével értesíti a társaságot és a cégbíróságot. Az üzletrész lefoglalását a társaság bejegyzi a nyilvántartásába, a tagjegyzékbe, a cégbíróság pedig a cégjegyzékbe. A lefoglalt vagyontárgy értékesítése felől a foglalást követő harminc nap eltelte után intézkedni kell. Az értékesítés módja, a Vht. 132. § (1) bekezdés szerint az árverés.
Az árverés időpontjáról hirdetményt kell közzétenni, azt a bírósági, a bírósági árverési csarnok, valamint a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján is ki kell függeszteni, és azt kézbesíteni kell a feleknek, továbbá az árverés helye szerinti községi, városi, fővárosi kerületi jegyzőnek.[2] A végrehajtó az árverési hirdetményt közzéteszi az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában is. Üzletrész árverezése esetén ez azért is elengedhetetlen követelmény, mert az üzletrész árverésre a Vht. 132/B. § (1) bekezdés c) pontja alapján, csak elektronikus úton kerülhet sor. Az árverési hirdetmény elektronikus úton történő közzétételére, és a vételi ajánlatok elektronikus úton történő megtételére a
- 25/26 -
Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatali szerve által működtetett, az interneten folyamatosan elérhető informatikai keretrendszer szolgál. Az elektronikus árverési rendszerbe árverezőként történő belépésre az árverezők nyilvántartásába bejegyzett felhasználó jogosult az e célból megállapított és aktivált felhasználói nevének és jelszavának megadásával. Az árverés közhírré tételéhez fűződő jogkövetkezmény az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában történő közzétételhez kapcsolódik.
A Ptk. 3:167. § (2) bekezdése szerinti elővásárlási jog helyett, végrehajtási értékesítés esetében, az arra jogosultak a Vht. 123/A. § (1) bekezdés szerinti előárverezési jogot gyakorolhatnak, éspedig a Vht. szabályainak megfelelően. A Vht. 132. § (2) bekezdése ezzel egyezően kimondja, hogy az árverésen az érintett gazdálkodó szervezet tagját, a gazdálkodó szervezetet, illetőleg az általa kijelölt személyt az üzletrészre előárverezési jog illeti meg.
A Vht. 101. §-a alapján a társaság időben értesül a foglalás tényéről, ennek ismeretében az ügyvezetés feladata taggyűlést összehívni, és előterjeszteni a kérdést, miszerint az előárverezési jog gyakorlására a társaság részéről van-e igény, vagy kíván-e kívülállót erre kijelölni. A Vht. 115. § (1) bekezdés értelmében, erre legalább harminc nap áll rendelkezésére.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
